A párizsi nyári olimpiai játékok idején (július 26. és augusztus 11. között) már szabadon látható lesz a Notre Dame huszártornya Párizs egén, a székesegyház pedig várhatóan december 8-án nyílik meg a nagyközönség előtt.

Igencsak csendesnek ígérkezik a párizsi Notre-Dame-székesegyház leégésének ötödik évfordulója: várhatóan sem Rachida Dati kulturális miniszter, sem Emmanuel Macron köztársasági elnök nem fogja meglátogatni az újjáépítés alatt levő székesegyházat.

A hangsúly ugyanis most már december 8-án van – írja a Le Figaro –, Macron ekkor adja át ünnepélyesen az épületet Laurent Ulrichnak, a katedrálisért felelős párizsi érseknek, és a keresztény hívek, valamint a nagyközönség végre ismét beléphet a tervek szerint „látványosan helyreállított” helyiségekbe.

A világon a leginkább üldözött vallásnak számító kereszténység egészét, s az európai civilizáció alapértékei mellett elkötelezetteket világnézetüktől függetlenül is felkavarta a hír 2019. április 15-én: az éjjeli órákban kigyulladt a Notre-Dame-székesegyház tetőszerkezete.

Közel 15 órán át tombolt a tűzvész, amely felemésztette az európai kereszténység egyik jelképeként számon tartott párizsi Notre-Dame-székesegyház tetőszerkezetét. A katasztrófa még az épület megmaradását is kétségessé tette.

Az irtózatos tűzvészt, melyben leomlott a híres huszártorony is, csak 15 óra múlva, április 16-a délután sikerült elfojtani, több mint 600 tűzoltót, több nagyméretű teherautót és 18 tömlőt mozgósítottak.

A tűzvész a templomhajó és a kereszthajó tetőszerkezetét is hamuvá tette.

A leomló huszártorony további károkat okozott, ami a kereszthajó keresztboltozatának összeomlásához és a az épület fő tornyainak meggyengüléséhez vezetett.

A több évszázados tetőszerkezet, amely Párizs egyik legrégebbi templomát fedte be (alapkövét 1163-ban fektette le III. Sándor pápa, s a székesegyházat ezután egészen 1345-ig folyamatosan építették), mintegy 1300 tölgyfát tartalmazott, ami 21 hektárnyi erdőnek felel meg.

A lángoló Notre-Dame képe az akkor keletkezett Facebook-bejegyzések tanúsága szerint többeknek is azt az összefüggést idézte fel, amelyet a legegyértelműbben Gilles Lebreton, a Nemzeti Tömörülés (RN) európai parlamenti képviselője tweetelt a ma már X nek nevezett közösségi oldalon: „Ég a Notre-Dame: ez sajnos túlságosan is jól szimbolizálja Franciaország Macron alatti állapotát”. A politikus – írta a feljegyzést idéző Marianne című hetilap 2019-ben – később törölte ezt a bejegyzését.

Hasonló hangot ütött meg Christine Boutin, a Kereszténydemokrata Párt tiszteletbeli elnöke, aki azon csodálkozott, „hogyhogy nem látjuk a kapcsolatot Franciaország vallási örökségének számító remekmű leégetése és a francia köztársasági elnök tevékenysége között?”

A szélsőbaloldali, elvakult iszlamista szemléletéről hírhedt Unef diákszakszervezet szinte ünnepelte Twitter-bejegyzéseiben az eseményt: Majdi Chaarana Quasimodóval viccelődött, Moroldo, a bordeaux-i Unef vezetője kigúnyolta a Notre-Dame katedrális hamvazószerdáról szóló tweetjét, míg Hafsa Askar, aki szintén az országos iroda tagja, azzal büszkélkedett: „Nem érdekel a Notre-Dame-székesegyház, mert nem érdekel a francia történelem!” Hozzátette:

„Sírni fognak a fadarabok miatt!” Szerinte ez „a francia identitást túlságosan szerető kis fehér emberkék téveszméje”.

A közösségi oldalak számos muszlim tagja, akik saját magukat a net „muszlim szférájának” nevezik, viccek tárgyává tették a Notre-Dame-székesegyházat sújtó katasztrófát. Mások Allah keresztényekre mért büntetésének nyilvánították a tűzvészt: napokon át, százával születtek ilyen tartalmú bejegyzések Franciaországban.

A hatóságok mindeközben, rövid hezitálás után, úgy döntöttek, hogy a Notre Dame teljes egészét korhű szellemben fogják felújítani. Akkoriban nehéz volt megbecsülni a munkálatok költségeit. Szerencsére pénzből nem volt hiány.

A francia Számvevőszék nemrégiben tette közzé az építkezésre fordított, csillagászati összeget: 846 millió eurót, amely főleg adományok formájában érkezett.

A pénzösszegek közel 150 ország 340 ezer különböző adományozójától származnak. Franciaország három legvagyonosabb famíliája, az Arnault, a Bettencourt és a Pinault családok az összes adomány több mint felét küldték el a megjelölt számlákra. Hazánk is kitett magáért: Szeged városa például 10 ezer eurót ajánlott fel a székesegyház újjáépítésére.

Az ország megosztottságával szemben látványos egység jellemzi a helyreállítási munkákban résztvevőket. „Öt év után csoda történik Párizsban” – írta az egyik magyar katolikus lap.

A felújítson dolgozókon „egyre nagyobb a nyomás, minden óra számít majd” – nyilatkozta a Le Figarónak Rémi Fromont, a székesegyház három főépítészének egyike.

2019 óta a munkálatok előrehaladtával „egyes szakmák képviselői, dolguk végeztével, már el is hagyták a helyszínt, mások most csatlakoztak hozzá; de az egység, a büszkeség, a kölcsönös segítségnyújtás és az összetartás, amely a Notre-Dame szellemiségét alkotja, olyan mértékben jelen van, mint még soha” – mondja Philippe Jost, az épület restaurációjáért felelős közintézmény elnöke.

A munka három különböző szakaszra tagolódott – derül ki a francia TF1 televízió híroldalának cikkéből. Az első fázis, a legkényesebb, már 2021 folyamán befejeződött. A cél ekkor még az épület szerkezetének biztosítása és megóvása volt.

A szakemberek megakadályozták az épület összeomlását, eltávolították a sérült anyagokat, és kezelték az előkertre és a környező épületekre hullott ólomszennyezést. A végső költség 550 millió euróra rúgott.

A második szakasz a huszártorony újjáépítését és a födém tölgyfa szerkezetének helyreállítását foglalta magában. Ez „fáraói vállalkozás” volt, több száz szakmunkás, mester bevonásával: ácsok, üvegművesek, kőművesek és darukezelők tömege dolgozott az Európa történeti múltját végigkísérő székesegyház leégett tetőszerkezetének visszaállításán.

A rendkívüli igényességet megkövetelő munkák mintegy 152 millió euróba kerültek.

A Notre-Dame huszártornyának csúcsára 2023. december 06-án került vissza a kereszt.

Idén, december 8-án pedig megnyitják az épületet a szentmisék számára és persze a turisták, érdeklődők előtt is.

Ám a munkálatok, mint azt az építésért is felelős közintézet is jelezte, még több évig folytatódnak. A 340 ezer adományozónak és szponzornak köszönhetően összegyűjtött összesen 845 millió euróból 2024. december végéig alig 700 millió euró fogy el.

A fennmaradó 146 millió eurót fordítják a munkálatok harmadik szakaszára: ekkor kerül sor a székesegyház külső részének felújításra, a tűzvész során ugyanis itt is károk keletkeztek az épület egy részében. Meg kell ugyanis erősíteni a kórust és a templomhajót tartó félköríves támpilléreket. Szintén megerősítésre szorul a sekrestye is, ahol hagyományosan a misékhez szükséges liturgikus ruhákat, eszközöket és szereket őrzik – a Notre-Dame esetében ezek kiemelt értéket képviselnek, gyakran múzeumi régiségük és eszmei értékük miatt.

Ebben a harmadik szakaszban az apszis, a sekrestye, a presbitérium és a nagy rózsák (amelyeket nem érintett a tűz) teljes helyreállítását, felújítását tervezik.

Az ütemtervet még nem határozták meg, de az bizonyos, hogy a Notre-Dame újjászületése, s így az építkezés még több éven át folytatódik.

Hatalmas, nem csak Franciaország keresztényeit megmozdító tiltakozást váltott ki a Macron által tavaly decemberben bejelentett és a párizsi érsek által is támogatott pályázat terve: a főhajó déli oldalhajójának hat kápolnájában a károsodott ólomüveg ablakokat nem az eredeti díszítéssel, hanem modern formában állítanák vissza.

A kulturális miniszter, Rachida Dati egy művészeti bizottságot hozott létre, amely pályázati felhívást tett közzé.

A május 24-ig benyújtható pályaműveknek figurálisnak kell lenniük, a pünkösdhöz és a Szentlélekhez kell kapcsolódniuk. A győztes párost ősszel választják ki, hogy a székesegyház újranyitásakor a prototípust bemutathassák a nagyközönségnek.

A pályázat meghirdetése óta sokan tiltakoznak a tervek ellen. Egy petíciót is köröztettek, amelyet eddig 140 ezren írtak alá. A terv ellenzői Eugène Viollet-le-Duc örökségének megőrzésére törekednek: az egykori üvegműves mester 1855 és 1865 között tervezte meg a hat kápolna ólomüveg ablakát. Az új ablakokat 2026-ban tervezik beépíteni.

Híradó.hu

Borítókép: A Notre-Dame
Forrás: Wikipédia