Milyen álláspontot képvisel Kína az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban? Mi a stratégiai megállapodások jelentősége, amely Magyarország és Kína között köttetett? Milyen geopolitikai kihívásokkal kell szembenéznie Magyarországnak? Interjú.

Milyen jelentősége van a csütörtöki magyar–kínai találkozónak?

Kínai elnök legutoljára húsz éve járt Magyarországon, így nemcsak jelentős, de történelmi esemény is volt Hszi Csin-ping látogatása. Magyarország 2017 óta átfogó stratégiai partnere volt Kínának, most felkerült egy magasabb szintű stratégiai partnerségi kapcsolatba, ami a kínai partnerségi viszonyok második legmagasabb szintjét jelenti.

Kínával a kapcsolatok általában pozitívak, de ez különösen Orbán Viktor miniszterelnök 2010 óta tartó kormányzási időszakában jut markáns kifejezésre, így például Magyarország 2015-ben csatlakozott a kínai Övezet és út kezdeményezéshez, és még ebben az évben mintegy 570 millió dollár értékben hazánk már kiemelt kedvezményezettje volt Kína kimenő közvetlen befektetéseinek.

2022-ben a kínai CATL akkumulátorgyártó cég beleegyezett, hogy 7,5 milliárd dollárt fektet be egy debreceni gyár építésébe, és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly már azt jelenthette be, hogy a magyar–kínai kereskedelmi kapcsolatok összértéke meghaladja a tízmilliárd dollárt.

A két ország ezen a sikeres úton halad tovább: a most aláírt 18 megállapodás megfelelő keretet ad a két állam közös projektjeinek megvalósításához. Ezek között ott szerepel például egy új vasútvonal finanszírozása, továbbá bejelentették az elektromos autók töltőhálózatának közös fejlesztését, és egy újabb határátkelő építését Magyarország és Szerbia között. Mindez méltó és meggyőző megerősítése annak a ténynek, hogy a két ország idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját:

Magyarország ugyanis 1949. október 3-án ismerte el hivatalosan a Kínai Népköztársaságot.

Kína és hazánk mostani diplomáciai tárgyalásait úgy lehetne leírni, mint a kétoldalú kapcsolatok szuverén állami partnerek általi – és mindkét fél részéről komolyan vett – lefolytatását, amelynek keretében békeközpontú, végig józan diplomáciai eszközökkel és elkötelezettséggel találták meg közös és kölcsönösen elfogadható megoldásokat a jövőbeli, virágzó együttműködésre. A két ország példát mutat arra, hogy a mai világban a párbeszéd és a közös pontok megtalálása vezethet el egy normálisabb nemzetközi valósághoz és korrektebb diplomáciai térhez.

Hogyan látja Kína szerepét az orosz–ukrán konfliktusban?

Kína megpróbált közvetíteni Oroszország és Ukrajna között, de többnyire csak kritikát kapott a javaslataival kapcsolatban. Tavaly február 24-én, a háború kitörésének első évfordulóján Kína tizenkét pontos béketervvázlatot adott ki, amelyben tűzszünetre és béketárgyalásokra szólított fel, és ugyanezen a napon Zelenszkij ukrán elnök jelezte, hogy hajlandók megfontolni a kínai javaslat egyes szempontjait, de még az orosz külügyminisztérium is üdvözölte a kínai javaslatot.

Mindez rávilágít a háborúpárti, transzatlanti Nyugat, így a Biden elnök és a demokraták vezette Egyesült Államok és a jelenleg komoly, fajsúlyos vezetők nélküli Európai Unió kritikus felelősségére a tekintetben, hogy a felek a konfliktusban továbbra sem kerülhettek közelebb a békéhez.

Érdemi fordulatra van szükség Brüsszelben, és a novemberi elnökválasztás nyomán Washingtonban is, hogy az elszánt kínai és magyar béketörekvések valóban célt érhessenek.

A teljes interjú a hirado.hu-n olvasható!

Kiemelt kép: Hirado.hu/ Horváth Péter Gyula