A munka törvénykönyvének módosítását kéri a Munkástanácsok Országos Szövetsége azt követően, hogy több munkavállaló is jelezte, vagy nem tudott, vagy rendkívül nehezen tudott részt venni a június 9-ei választásokon, mert a munkaidő-beosztásra hivatkozva konfliktusba került a munkáltatóval.

Komoly nehézségekkel tudták csak leadni a szavazatukat június 9-én azok a munkavállalók, akiknek dolgozniuk kellett a szavazóhelyiségek nyitvatartási idejében. Nem egy esetben előfordult, hogy a voksolás napjára beosztott dolgozóknak nem volt lehetőségük részt venni az európai parlamenti és önkormányzati választáson, vagy a munkáltató hozzáállása miatt választaniuk kellett a szavazat leadása vagy a fizetés között – tájékoztatta a Mandinert a Munkástanácsok Országos Szövetsége.

Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a szakszervezeti szövetség ügyvezető alelnöke ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, jelenleg nincs olyan tételes szabályozás, amely megfelelő módon garantálná, hogy a voksolás napjára beosztott dolgozók munkaidejükben el tudjanak menni szavazni, jelenleg szinte csak az általános magatartási követelményekre hivatkozhatnak a munkavállalók.

Ezért a Munkástanácsok azt javasolja, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, az országos és helyi népszavazás, valamint az európai parlamenti képviselők választásának napján

azok a munkavállalók, akiknek a szavazás napján a beosztásuk alapján dolgozniuk kell, távolléti díj megfizetése mellett mentesüljenek legfeljebb két órára a munkavégzési kötelezettség alól.

– A feldolgozóipar területeiről több munkavállaló is jelezte, hogy a beosztásuk miatt vagy rendkívül nehezen tudtak élni szavazati jogukkal, vagy egyáltalán nem tudtak részt venni a választásokon. Olyan esetről is tudomást szereztünk, hogy a munkáltató igazolást kért attól, aki részt vett volna a voksoláson, de be volt osztva június 9-re, így csak munkaidőben tudta volna leadni szavazatát – figyelmeztetett a Mandiner kérdésére Kozma Zsolt, a Munkástanácsok versenyszféráért felelős alelnöke.

A Munkástanácsok azt tapasztalja, a helyi egyeztetésekkel önmagában nem lehet garantálni a választójog gyakorlását. Olyan törvényi keretekre van szükség, amely a minden munkavállalónak megadja a lehetőséget, hogy élhessen szavazati jogával

– hangsúlyozta az alelnök.

Szabó Imre Szilárd rámutatott, hogy a munkáltatót jelenleg nem kötelezi semmilyen tételes előírás arra, hogy a munkavállaló számára lehetővé kell tennie a szavazáson való részvételt. A munkahelyen sincs lehetőség leadni a szavazatot, mivel mozgóurna iránti kérelmet csak a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota, vagy fogyatékossága, valamint fogva tartása miatt gátolt választópolgár nyújthat be. Megoldást jelentene, ha ha a munkáltatót törvény kötelezné, hogy elengedje szavazni a munkavállalót (erre megoldás lehet a tételes mentesülési szabály előírása, vagy akár az ilyen konkrét esetekre is vonatkozó munkaidő-beosztási kötelezettség rögzítése, illetve lehetőség lenne akár mozgóurnát kérni a munkahelyre, a választási eljárásról szóló törvény módosításával.

A legrosszabb eset, amellyel kapcsolatban szintén érkezett hozzánk jelzés, hogy a munkáltató kikötötte, hogy az alkalmazottnak a szavazáson való részvételt bizonyítania kell. Ebből is látható, hogy a gyakorlatban a jelenlegi jogi érvek nem elegendők

– hangsúlyozta Kozma Zsolt.

A szavazás napja nem minősül munkaszüneti napnak. Rendes munkaidő vasárnap csak kivételes esetben osztható be, ha a munkavégzés jellege ezt megköveteli, beleértve a megszakítás nélküli, többműszakos vagy készenléti jellegű munkaköröket. Elsősorban a munkaidőkeretben dolgozóknak jelenthet akadályt a beosztásuk a választáson való részvételben, valamint azoknak, akiknek rendkívüli munkavégzést rendeltek el. Ilyen munkavégzés például a feldolgozóipar, a kereskedelem vagy a közlekedés területein is jellemző.

Fotó: Balázs Attila / MTI