Két napja még azt mondták az ukránok, hogy teljesítik az Orbán-kormány kéréseit, most viszont már nagy részét lehetetlennek tartják. Azt a történelmi tényt is vitatják, hogy egykor Kárpátalja Magyarország része volt.

„Őszintén elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a magyar fél által felvetett tizenegy problémás kérdést a nemzeti kisebbségek jogainak védelme érdekében megoldjuk, és ennek alapján teljes mértékben megvalósítsuk. És ebben az irányban folytatjuk a kétoldalú konzultációkat Magyarországgal” – jelentette ki két napja Olha Sztefanisina miniszterelnök-helyettes Luxemburgban. Csütörtökön viszont már arról írt az ukrán sajtó, hogy csak „kényszer” hatására ígérte ezt meg, és a magyar pontok közül több teljesíthetetlen – írja hírösszefoglalójában és értékelésében a Magyar Hírlap.

Magyarország „egyes követelményei kategorikusan elfogadhatatlanok Ukrajna számára. Garantáltan elutasítja őket mind a parlament, mind az ukrán társadalom”

– írta meg csütörtökön az Evropejszka Pravda, amelyhez kiszivárogtatták a magyar fél kérésére eddig bizalmasan kezelt listát az Orbán-kormány kéréseiről.

A lap felidézte, hogy „Szijjártó Péter magyar miniszter még 2024 januárjában egy ungvári találkozón adta át a tizenegy pontból álló listát Dmitro Kulebának és Andrij Jermaknak. (…)

Magyarország egy sor kisebbségi törvénymódosítás eltörlését követeli, amelyeket Ukrajna a »méltóság forradalma« után hajtott végre. Magyarország elképzelése az, hogy visszaállítsa a Janukovics alatt érvényben lévő normákat.”

Miközben olyanokat írnak, hogy Magyarország „zsarolta” Ukrajnát, és „ultimátumot adott” neki, és hogy az Orbán-kormány „ismét átlépte a vörös vonalat”, elismerik, hogy Budapest Kijev érzékenységére tekintettel többször módosított a pontokon. Ezek egy része szimbolikus volt, mint az autonómia szó elhagyása, amelyre az ukránok szerint a Krím miatt volt szükség, de a magyar fél a nemzetiségi szószólók intézményének bevezetésétől is eltekintett.

Az egyik, az ukránok szerint eleve problémás kérdés ugyanis az volt, hogy magyar mintára minden nemzeti kisebbség küldhessen legalább szavazati joggal nem rendelkező nemzetiségi szószólót a Verhovna Radába. Kijev viszont erre azt mondta, hogy az ukrán alkotmány „védett” részét érinti a kérés, azt pedig csak népszavazással lehetne módosítani, amely a háborús viszonyok között nem tartható meg.

Tehát az ukránok annak ellenére vádolják zsarolással Magyarországot, hogy Budapest eddig is konstruktívan állt a vitához. Ráadásul Kijev még semmit nem teljesített a kérések közül, tehát az Orbán-kormány megelőlegezett bizalommal járult hozzá az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. Annyit kért csupán, hogy az ukrán kormány nyilvánosan kötelezze el magát a tárgyalás folytatása és a kérések teljesítése mellett.

Ezt Olha Sztefanisina megtette, de rögtön ezután a magyar listát valaki kiszivárogtatta a sajtónak, és most már minden ukrán hír arról szól, hogy csak kényszer hatására cselekedett. Vagyis elég nyilvánvalóan

meghátrálásra akarják késztetni a magyarokat – közvetlenül vagy a nyugati támogatók által.

Az Ukrainszka Pravda azt írta: a lista fele a magyar nyelvű oktatásra vonatkozik, beleértve a magyar nyelv használatának biztosítását a teljes oktatási folyamatban, valamint a „nemzeti közösség általános és középfokú oktatási intézménye” státusz bevezetését.

Vannak olyan záradékok is, amelyek az ukrajnai magyarok által történelmileg lakott területek státuszára vonatkoznak, „például automatikusan »hagyományosan magyarnak« kellene elismerni az összes zakarpatszki települést, még azokat is, ahol történelmileg soha nem éltek magyarok”.

Ezek szerint

az ukránok vitatják azt a történelmi tényt, hogy egykor Kárpátalja Magyarország része volt.

A lap ezek után megjegyezte: „Ezek közül néhány pont problematikus, és nem született kompromisszum.”

Utána azzal folytatta: „A magyar követelések egy másik része a nemzeti kisebbségek politikai képviseletére vonatkozik, különösen a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének biztosításának követelményére. Az elképzelés megvalósíthatatlansága miatt azonban Budapest máris jelezte, hogy kész lemondani róla, bár a követelést nem vonta vissza teljesen.”

Az ukrán híradások szerint a „dokumentummal kapcsolatos konzultációk jelenleg is zajlanak”, de

a kommentárok alapján egyáltalán nem tűnik úgy, hogy Kijev megegyezésre törekedne.

A miniszterelnök-helyettes, Sztefanisina azon állításáról pedig, miszerint őszintén elkötelezett amellett, hogy a magyar fél által felvetett tizenegy problémás kérdést megoldják, két nap után kiderült: nem volt igaz. De ezt nem lehet számon kérni rajta, hiszen „kénytelen volt” azt mondani, amit.

Címlapkép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (j) az Európai Unió brüsszeli kétnapos csúcstalálkozójának elsõ napján, 2024. június 27-én.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán