A humorista Orbán Viktor békemissziójáról is beszél az interjúban.

Persze, látok minden mást is, 17 éves korom óta nagyon figyelek. De nemcsak őt, hanem az elődeit is figyeltem. De ebben az egy ügyben azt kell mondjam, hogy száz százalékosan Orbán mellé álltam, valamint a migránskérdésben is – mondta Laár András, Karinthy-gyűrűs humorista az általa megfogalmazott „békepárti” üzenetről.

Nyári elfoglaltságai közepette nehezen találtunk időpontot erre a beszélgetésre, például azért, mert egy elvonulást is vezetett, Mánfán. Hogyan zajlik, egyáltalán mi történik egy ilyen elvonuláson?

Nagyon intenzív elvonulás volt. Öt nap, négy éjszaka. Egy speciális tematikára volt felépítve, ami nem más, mint a szív mélyre áradó út. Buddhista terminológiával élve: talált kincsről van szó, olyan, mint egy terma. Mik azok a termák? Mondjuk egy szerzetes elmegy egy titkos barlangba, ott talál egy tekercset, amit egy jógi hátrahagyott több száz évvel ezelőtt, a tekercsen pedig egy beavatási út vagy egy gyakorlat olvasható. A szív mélyre áradó út is ilyen, sugallat révén jutott el hozzám. Egyszer csak megjelent, elkezdtem énekelgetni. Dal formájában érkezett hozzám, de végül kiderült, hogy mélységes mély tanítást hordoz, illetve egy gyakorlatot. Kriya jóga tantráról beszélhetünk, ezt tanítottam az embereknek. Persze nem ilyen egyszerű, hogy csak úgy elkezdünk a spirituális úton járni, azokkal a hibás nézetekkel terhelve, amivel általában az ember nézi a világot.

Egy materialista soha nem fogja megérteni, mert a materializmus eleve akkora gátja a tudat szabadságának, hogy nem lehet előrelépést tenni semmiben, így a spirituális úton sem. A materialista ember odáig juthat el, hogy tornáztatja a testét, milyen egészséges a légzés és a mozgás, de amint a művelet elkezdődik az emberben, akkor le kell dobni a materializmust. Ez a lényeg, mert amikor az ember rájön, hogy a tudat az elsődleges és nem az anyag, akkor már el lehet kezdeni a tudattal dolgozni. A folyamatok révén a tudat válik anyaggá.

Az anyag sohasem válik el a tudattól, eleve a tudat terében marad, mindig. Ráadásul annyira állandótlan, hogy önmaga léte nincsen semminek, még az anyagi dolgoknak sincsen szilárd, megmaradó önmaga része, emiatt látható, hogy az anyag egy esetleges, időlegesen felmerülő képződmény, viszont a tudat stabil, kristály tömörségű, de közben végtelenül lágy, tág és akadálytalan.

Nem is lehet egyensúly teremteni a materiális és a spirituális világnézet között?

Az egyensúly abból fakad, hogy az ember felismeri a tudat elsődlegességét. Egy anyagi jellegű világban élünk, és vágyunk is arra a stabilitásra, amit az anyag nyújt. De, ha most hirtelen átlátnánk azt az egyszerű tényt, hogy minden úgymond ürességből van, végső soron minden üres, az egyetemes tudat pedig fricskaként megmutatná, hogy milyen, amikor mi azt képzeljük, hogy minden üres, akkor hirtelen mindenki ott lebegne a semmiben.

Ezt az élményt senki sem akarja.

A tudat által létrehozott stabilitást, amit anyagnak élünk meg mindenki akarja, aki ebbe a világba született. Senki sem szeretne olyan extrém változtatásokat, minthogy ne legyen nap vagy víz. Az egyensúlyi állapot úgy jön létre az anyaggal, hogy ami van, mindenkinek épp így jó, vagy amikor felismerjük, hogy az anyagi világ rendezettsége a tudati világ rendezettségét tükrözi. Sadhguru ashramjában olyan rend van, hogy még szúnyogok és bogarak sincsenek, de nem azért, mert irtják őket, egy kilométerrel arrébb már minden tele van szúnyogokkal. De abban a térben, a tudat ereje miatt nincsenek kártevők.

„A szívben lakik a Jóisten”

Amikor olyan kifejezéseket használ, hogy a tudat ereje, üresség, számos spirituális fogalmat, ami sokak számára nehezen érthető, akkor nem aggódik amiatt, hogy félreértik vagy szimplán nem veszik komolyan? Vannak ilyen félelmei?

Egyáltalán nincsenek. Semmitől sem félek. Mi a fenétől kéne félnem? Nekem nincs dolgom azzal, hogy ki érti, ki nem. A mondanivalómat a legegyszerűbben, nagyképűsködés nélküli fogalmakat használva, a tiszta gondolkodásomnak megfelelően közlöm. Ha valaki nem érti az üresség fogalmát, szívesen elmagyarázom hogyan kell érteni.

Az egyszerűség kedvéért ne az ürességet, hanem a mentességet használjuk, ami azt jelenti, hogy a dolgoknak nincs saját eleve meghatározottságuk, hanem olyanná alakulnak, ahogyan kezeljük őket, ahogyan éppen vannak. Ilyen a világ, egy másodpercig sem maradnak fenn a dolgok, mert másodpercenként, sőt, a másodpercek töredéke alatt elmúlnak. Most van most, putty, és már nincs is. Az állandó mostok kivétel nélkül szubtilisek. Nem félek, nagyon sokan értik, miről beszélek. A legnagyobb guru is mondhat akármit, de az ember megszűri, megőrli szívének malmában és abból gyúr kenyeret, amit lehet tanulságnak is nevezni.

A szívben lakik a Jóisten, ott összegyűlik az igazság kenyere. Ez a megvilágosodás kulcsa, valójában senki sem tud a saját szíve ellen döntéseket hozni, mert megbánja.

Azok közé tartozom, akik szerint elérhető a megvilágosodás, a túlsó part, ami a vágytalanságot jelenti.

A teljes interjú az Indexen olvasható!

Kiemelt kép: Tövissi Bence / Index