Miféle emberek azok, akik feltételnek szabják egy ösztöndíjnál, hogy a fiatalok nem fogadhatnak el NER-pénzt, miközben ők abban ülnek?

Umbriai ösztöndíjra pályázhatnak a NER pénzéről lemondó írók – jelentette be néhány napja a 24.hu. Az „Utas és Holdvilág” Alkotói Ösztöndíj célja az, hogy egy hónap nyugodt alkotókörnyezetet biztosítsunk a díjazottnak ezen az inspiráló és csodálatos olasz vidéken – írta a 24.hu-nak az alapító Péterfy házaspár, hozzátéve, hogy évente két ösztöndíjat ítélnek oda, márciusban és szeptembereben, az odaítélés szempontja pedig az irodalmi minőség. Az évi két díjazott személyéről a kuratórium dönt, vagyis Kuczogi Szilvia, Szabados Ágnes, Romhányi Ágnes, Szabó T. Anna, Dragomán György és Mészáros Sándor. A díjazottak egy hónapra kapnak egy lakást, ezer euró költőpénzt, illetve fizetik nekik az oda- és visszautazás költségét.

Minél távolabb igyekeznek húzódni a NER-től

Az ösztöndíjat hivatalosan adományozó Pro Arte Libera civil szervezetet Észtországban jegyeztették be. Péterfyék indoklása szerint azért, mert meg akarják óvni az Pro Arte Libera ösztöndíját a NER agressziójától. Ezen kívül külföldi adományozóink is jelezték, hogy nem szívesen utalnak át pénzt Magyarországra, mivel nem látják garantáltnak a jogbiztonságot.

A kiírás szerint azok a magyar nyelven alkotó szerzők pályázhatnak, akiknek

  • legalább egy, nem magánkiadásban megjelent szépirodalmi műve van, amely könyvkiadónál látott napvilágot, és kereskedelmi forgalomba került;
  • nem részesül és nem részesült a Magyar Művészeti Akadémia vagy bármilyen, a NER-hez köthető szervezet, vagy (2018 decemberét követően) a Petőfi Irodalmi Múzeum ösztöndíjából.

Fontosnak tartják, hogy „épp azok a szerzők juthassanak ehhez az ösztöndíjhoz, akik képesek voltak lemondani a NER által kínált pénzről, adott esetben inkább választva a nélkülözést.

„Természetesen többé vagy kevésbé mindenki szem a láncban, aki nem tépi el véglegesen, de nem mindegy, hogy valaki mennyire vállal közösséget a rendszerrel és mennyire alkuszik meg. Azoknak kívánunk lehetőséget biztosítani, akik minél távolabb igyekeznek húzódni a NER-től.”

Most éppen fontos a minőség, bár nincs mindig így

Péterfy Gergely szerint a NER kulturális (avagy kultúrkampfos) terjeszkedése mennyiségi ügy, nem pedig művészeti. „Tehát nem minőséget termel, hanem – mondjuk a vidéki lapok totális egyformaságához, vagy a Facebookon működő trollhadseregének egyenkommentjeihez hasonlóan – mindenhova ugyanazt spammeli és trollkodja.

Ahogy elmúlik a NER, az egész nyom nélkül (minimális digitális piszkot hagyva) eltűnik. Mi az irodalmi minőséget támogatjuk.”

Érdekes az irodalmi minőség melletti kiállása Péterfy Gergelynek, pár hónapja még igen megértő volt Nádas Péter nemzetközi irodalmi díjának „elcsaklizásánál”. Mint megírtuk, egészen elképesztő módon, a Nyugaton hódító woke-őrület látleleteként a Világ Kultúráinak Háza (Haus der Kulturen der Welt, röviden: HKW) nevű berlini szervezet által évente odaítélt Nemzetközi Irodalmi Díjat nem a legjobb, a zsűri által korábban mesterműnek minősített alkotást jegyző Nádas Péter kapta meg, mert ő már befutott fehér író, ráadásul férfi, így politikailag Cherie Jonest kellett választani.

Az üggyel kapcsolatban akkor Péterfy Gergely író is megszólalt a díj kapcsán az ATV Start adásában, szerinte

a dolog arról szól, hogy az irodalmi díjak nem csak a szövegek minőségéről szólnak.

A díjak sok szempontból politikai ügyek

Eleve a szövegek minőségét nagyon sokan másképp látják, itt persze ebben egyértelmű volt a vélemény, hogy Nádas Péter szövege a legjobb, de a díjak – és ebben igaza volt azoknak, akik a Die Zeitben megjelent cikk szerint ezzel az érveléssel találkoztak – sok szempontból politikai ügyek. Messze túlmutatnak azon a szűk irodalmi körön, amelyen belül kiosztódnak, és ráirányítják a világ szemét bizonyos személyeken keresztül bizonyos problémákra és bizonyos tematikákra” – árulta el az író.

És ezt mindig az a kulturális közeg tematizálja azt a problémát, amire rá szeretne világítani, amelyben ezt a díjat osztják – nyilatkozta az a Péterfy Gergely, aki bizonyos körülmények közt hisz a kultúra területén az ideológiai és politikai alapon történő megkülönböztetésben.

A német kulturális közeg számára a fehér férfi, mint irodalmi probléma elég régóta létezik,

és alapvetően megpróbálják a nemi egyenlőséget helyrebillenteni, tehát hogy minél több nő is megjelenjen az irodalomban és minél több női nevet lássunk, és így van az Európán kívüli népek kultúráira is” –mutatott rá Péterfy Gergely.

Péterfyék maguk a NER

A kis kitekintő után visszatérve az ösztöndíhoz megosztjuk a Jászberényi Sándor író Facebookon közzétett gondolatait:

„Kedves olvasók, szeretném mindenkinek, de legfőképpen a Péterfy házaspárnak az elnézését kérni, mert az állítottam, hogy korrupt és kettősmércéjű hipokriták, akik feltételnek szabják a fiatalok felé, hogy ne részesüljenek a NER által adott irodalmi támogatásokban, miközben magukkal és a baráti körükkel sokkal elnézőbbek. Szíves elnézésüket kérem, hogy álszentséggel vádoltam meg őket. A mentségem, hogy akkor még nem kapargattam meg a kis üzletüket (Bejrútban ülök, háború készül).

Tévedtem azzal kapcsolatban, hogy hipokriták. Sokkal rosszabb a helyzet. Az umbriai forradalmárok ugyanis maguk a NER.

A Felhő Café kft. tulajdonosi adatlapja szerint a Kft-nek három tulajdonosa van: Péterfy-Novák Gergely, Péterfy-Novák Éva, és Varga Edit. Varga Edit annak a Kóka Jánosnak a felesége, aki azok közé a volt SZDSZ-es politikusokhoz tartozik, akik szuperszonikus sebességgel kezdtek el közeledni a NER-hez a rendszer megszilárdulása után. Már 2015-ben Kóka Szijjártótól kapott diplomata-útlevelet, többször is tagja volt az Orbán vezette kormánydelegációknak. A barátság csodás és sajtónyilvános Szíjártó Péter és Kóka János között.

Kóka a saját közösségi médiájában is reklámozta a Felhő könyveket, igaz arról mélyen hallgatott, hogy családilag is érdekelt a cégben, mint ahogyan Péterfy-ék valahogyan elfelejtették megemlíteni, hogy miközben fegyveres felkelésre szítanak a NER ellen, illetve azzal verdesik magukat a földhöz, hogy intellektuális számüzetésben élnek, hogy megőrizzék szellemi integritásukat, cégecskéjükbe a kezdetektől bevásárolta magát a NER.

Mit lehet erre mondani?  Semmit. Beszélnek a tények helyettünk. Elmondják például, hogy

minden országnak olyan forradalmárai vannak, amilyet érdemelnek,

illetve, hogy nem kellene óbégatni arról, hogy büdös van, ha közben mi is beszartunk. Legfőképpen azonban bemutatják, miféle emberek azok, akik feltételnek szabják egy ösztöndíjnál, hogy a huszonéves fiatalok nem fogadhatnak el NER pénzt, miközben ők abban ülnek.”

Címlapkép: Péterfy-Novák Gergely, Péterfy-Novák Éva – Fotó: Facebook