Csizmadia László, a a CÖF-CÖKA kuratóriumának elnöke a mai CÖF-CÖKA és az Egyenlő.hu szakszervezet által tartott sajtótájékoztatón rámutatott arra, hogy egy multinacionális vállalat, a SPAR Magyarország miként próbálja eltúlzott nyereségérdekeltségét ráerőltetni a magyar vásárlókra.
A békepártiság mindennapjaink bölcsessége. A munkahelyi békesség ide tartozó, megszívlelendő fogalom. A CÖF-CÖKA és az Egyenlő.hu szakszervezet ezen az úton halad.
Sajtótájékoztatónk rámutat arra, hogy egy multinacionális vállalat, a SPAR Magyarország miként próbálja eltúlzott nyereségérdekeltségét ráerőltetni a magyar vásárlókra.
A SPAR 1991 óta rendezkedett be Magyarországon. 33 éves ittléte igazolja, hogy jövedelmezősége kielégíti tulajdonosai igényeit.
A COVID, majd az orosz-ukrán háború, Európa egészét tekintve, a gazdaság összes szereplőjére negatív hatást gyakorolt. Leszűkítve a kört, eladókra és vásárlókra egyaránt.
A SPAR-tól is elvárható volt, hogy a nehéz inflációs helyzetben, elsősorban a szegényebb vásárlók érdekében, szolidaritást mutasson. Ezzel szemben a SPAR háborút kezdett gondoskodásra kötelezett a magyar kormány ellen, tiltakozva az ársapka és a különadó bevezetését illetően.
Itt érdemes megemlítenünk, hogy bár a SPAR veszteségeire hivatkozik, a versenyben lévő multinacionális élelmiszer nagy- és kiskereskedelmi cégek az említett időszakot többségében nyereségesen tudták realizálni. Így mondható, hogy a szakmai hozzáértést vizsgálva a kép nem hízelgő a SPAR számára. Kereskedő társaik megértették, hogy a számukra több tíz éve jelentős gazdasági eredményeket hozó magyar piac vásárlóit szolidaritásukkal is szolgálják.
A CÖF-CÖKA külföldi viszonylatban is kutatást végzett. Eszerint
több európai ország hasonlóan járt el a különadó és az ársapka alkalmazásában, mint Magyarország.
Például Horvátország 30%-kal csökkentette 21 élelmiszer árát, Szlovákiában nem kevesebb, mint 400 élelmiszer kapott ársapkát a nyolc legnagyobb üzletlánc polcain. Az olasz kormány 32 vállalkozási szövetséggel írt alá inflációs paktumot. Az aláírók között volt a LIDL, a DECO és a PAM. A görög kormány megállapodott a kereskedőkkel 51 áruféleség fix áron történő szolgáltatásáról liszttől a halig. Hasonló intézkedések történtek Franciaországban és Romániában is. A különböző országok kormányai rendeleti úton, vagy megállapodás szerint közös erőfeszítéssel fékezték az inflációt és segítették a vásárlókat.
Az inflációs időszakban a SPAR Magyarország idegen testként kezdett működni hazánkban. Farkasétvágyúvá válva, vásárlói zsebébe pénzszivattyút helyezett. Visszafogottság helyett peres eljárást indított az ársapka megszüntetésére, és feltételezésünk szerint az Európai Parlamentben politikusok segédletével titkos meghallgatáson vett részt, kérve az illetékesek teljes diszkrécióját. Úgy tűnik sikerült, megkapta. Véletlennek nem mondható, de
az üzleti erkölcs szerint nem elfogadható módon, a magyar vásárlók érdekei ellenére meggyőzte hallgatóit a kiskereskedelmi különadó eltörléséről. Az eredményt napjainkban láttuk, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.
A CÖF-CÖKA a munkahelyi békét szolgálva a tulajdonosok és munkavállalók, valamint családjaik közös érdekeltsége mellett foglal állást. A munkavállalók civil állampolgárok, akik, ha kilépnek munkahelyük ajtaján, családjaikért is felelős vásárlókká válnak.
Mi fontosnak tartjuk az üzleti erkölcs szempontjainak betartását. Korrekten szembe kell nézni a vásárlókkal és a munkavállalókkal.
Ezért kérdezzük a SPAR Magyarország vezetőségét, hogy kezdeményezték-e az Európai Parlamentben titkosan, diszkréciót kérve a magyar kormány intézkedései ellen a különadó elleni intézkedéseket? Nyilvános válaszukat várjuk.
Addig is a SPAR vásárlói elgondolkodhatnak azon, hogy „spároljanak” vagy spóroljanak?
Szerző: Csizmadia László, a a CÖF-CÖKA kuratóriumának elnöke
Címlapkép: Csizmadia László a CÖF-CÖKA kuratóriumának elnöke / Fotó: Civilek.info
