Kiszelly Zoltán a Civil Akadémián: A csatatér államok, azokon belül is néhány tízezer szavazó fog dönteni a világ sorsáról

Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég politikai elemzési igazgatója a vendége a Civil Összefogás Fórum, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány és a Szellemi Honvédők közössége rendezésében, a Polgárok Házában zajló Civl Akadémiának, amelynek témája: A médiaköd és a háború valós arca.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja csak egyike a nemzetközi békét és biztonságot megkérdőjelező eseményeknek. A másik, ami fenntart egy nagyobb közel-keleti konfliktus lehetőséget, az a gázai háború. Európában a második világháború óta az orosz-ukrán háború a legsúlyosabb harci konfliktus, amelynek következtében közel 8 millió ember menekült el a hazájából a szomszédos országokba. Látnunk kell, hogy Nyugatnak nincs akarata és ereje, sem elegendő pénze, így valós gyakorlati fölénye sem Oroszországgal szemben, mutatott rá bevezetőjében Szabó Anett moderátor.

Az amerikai elnökválasztás előestéjén mindenki az Egyesült Államokra figyel, hiszen holnapután biztosan egy egészen új világrend kezdődik. „Ha jól döntenek az amerikaiak, akkor Pressmann nagykövet csomagolhat, több ideje lenne a családjára és kevesebb az akciózásokra nálunk. A közvélemény-kutatások hibahatáron belüli különbségeket mutatnak, szoros a verseny. A csatatér államok, azokon belül is néhány tízezer szavazó fog dönteni a világ sorsáról” – mutatott rá Kiszelly.

A politológus rámutatott: az amerikai rozsdaövezetekre szegeződik a világ szeme. „Olyanokon múlik a választás, hogy a fekete férfiak akarnak-e nőre szavazni vagy akarnak-e egy olyan emberre szavazni, aki nem egészen fekete. Az a kérdés, hogy a rozsdaövezetekben élők akarnak-e újabb bevándorlókat látni a saját környezetükben, akik számukra konkurenciát jelentenek” – emelte ki Kiszelly.

„Minden választást két dolog dönt el: a remény és a változás. Illetve az, hogy melyik bizonyul fontosabbnak. Kamala Harris most a reményt testesíti meg, ígéri, hogy megváltozik, megtáltosodik és sokkal jobban dolgozik, mint eddig. Harris a reményt árulja, azt igyekszik elhitetni, hogy 6-8 millió migráns érkezése után végre tényleg szigorítanak így a Biden-kormányzás negyedik évében.

Donald Trump a változást testesíti meg. Nekem így, Budapestről úgy tűnik, hogy többen vannak, akik a változást akarják, hiszen az amerikaiak nagy része rosszabbul él, mint a Covid előtt, amikor az USA-ban teljes foglalkoztatottság volt.

Mi, magyarok ismerjük ezt a helyzetet, hogy aki dolgozni akar, az dolgozhat és meg tud élni a fizetéséből. Azt lehet látni, amit Európában is tapasztalunk, hogy az amerikaiak hiába keresnek jól, de hitelből élnek: az átlag amerikainak van diákhitele, lakáshitele, autóhitele és hitelkártya-hitele. Eddig tudták fizetni a hiteleiket, de most magas az alapkamat, emiatt magas a hitelkamat is, így hiába dolgoznak, nem tudnak egyről a kettőre lépni” – ismertette a helyzetet Kiszelly, aki szerint az amerikai álom mára megbicsaklott.

Az amerikai gazdaság jól teljesít, az európaihoz viszonyítva sokkal jobban, hiszen 3 százalékos a növekedés, míg például Németországban nulla. Biden intézkedéseinek köszönhetően rengeteg cég költözik az USA-ba. Az európai cégek a negyedéért kapják a gázt Amerikában, mint Európában.

„A gazdaság pörög, de ez nem csorog le a középső vagy alsó rétegekhez. Trump azt ígéri, hogy az asztalra csap és hazahozza a munkahelyeket. Ezt egyszer már megcsinálta és az emberek elhiszik neki, hogy megint meg tudja csinálni. Így a német autógyár már majd nem Mexikóban épül, hanem az USA-ban, amerikai munkahelyeket teremtve, az amerikai gazdaságot pörgetve” – hangsúlyozta a politológus, hozzátéve: a demokraták gazdaságpolitikája egyszerűen nem látszik meg a lakosság életszínvonalában. Trump adócsökkentést is ígér, így az embereknek több pénze maradna, többet tudnának költeni, ami szintén fontos szempont lenne a szavazóknak.

Pár napja szivárgott ki Trump ukrajnai béketerve. „Az ukrajnai háború arról szól, hogy Európát leválasszák az orosz energiáról és a kínai kereskedelemről. Ennek a fele már megtörtént. A globalosták gondoskodtak arról, hogy Trump se hagyhassa abba a háborút. Látjuk, hogy a legtöbb ukrajnai befektető amerikai, ők vannak az ukrán gabonatermesztés mögött. Ráadásul az EU hitelt vesz fel az amerikai cégektől, hogy finanszírozza a háborút, amiből az amerikai fegyvergyártók profitálnak. Tehát Trump-biztossá tette Brüsszel a háborút az európai békekeret megszavazásával. Mi, magyarok ebből nem vettük ki a részünket, hála Istennek” – emelte ki Kiszelly.

A politológus kiemelte: azért kellettek a szivárványkoalíciók, ezért gurultak a dollárok Magyarországra is, hogy ezekhez a döntésekhez biztosítsák a szavazatokat, még ha nem is jártak vele sikerrel. Jens Stoltenberg korábbi NATO-főtitkár 200 milliárdot kért a tagállamoktól, ebből 40-et hagytak neki jóvá, viszont hövőre ismét elfogadnak majd 40-et – azaz a NATO mégis finanszírozni fogja az ukránok háborúját.

A politológus arra is rámutatott: Donald Trump nem indított háborút elnöksége ideje alatt, így várható, hogy ha ismét hatalomra kerülne, ismét tárgyalásokkal próbálná megoldani a konfliktusokat.

„Annalena Baerboock azt mondja, folytatni kell a háborút, Macron nyugati katonákat küldene Ukrajnába… Trump viszont nem akar háborúzni. Ez a hatalmas különbség” – hangsúlyozta Kiszelly.

Szabó Anett kérdésére, hogy mi Oroszország célja a háborúval, Kiszelly a következőket válaszolta: Moszkvnak három célja volt: az első, hogy fennmaradjon az orosz energiahordozók exportja, a második, hogy Oroszország egy multipoláris világban egy vezető állam lehessen, a harmadik pedig az, hogy Oroszországot modernizálja, ehhez pedig a kínaiakra van szüksége.

Minden évszázadban van egy nagy háború, amely meghatározza a nemzetközi viszonyokat. Most dől el, hogy ki fogja ezt az évszázadot uralni: az amerikaiak vagy a kínaiak – hangsúlyozta Kiszelly, aki szerint az oroszok szeretnének visszatérni a jaltai világrendhez. Oroszország atomhatalom, minden természeti kinccsel rendelkezik, a klímaváltozásnak köszönhetően pedig egyre több lesz a termőföld a permafroszt olvadása miatt.

„Itt nem az a cél, hogy Oroszország és Ukrajna háborúzzon, hanem hogy teljesen leválasszák Európát Oroszországról és Kínáról” – ismételte meg Kiszelly.

„Putyin elmondta céljait, amelyek között az első, hogy Ukrajna nem lehet a Nyugat tagja. Az ukránok pedig vagy NATO-tagságot kérnek, vagy atomfegyvert. Mindig az nem akar tárgyalni, aki előnyben van. Most éppen az oroszok nem akarnak tárgyalni a békéről” – mutatott rá Kiszelly, aki szerint a nyugatiaknak is érdeke a háború elhúzódása, hiszen az anyagi haszon mellett fegyvereket is tesztelhetnek.

„A birodalmi logika szerint a háború elhúzódása nagyon jó, hiszen felégeti az oroszok, az irániak, a kínaiak erőforrásait. Szerintem az amerikaiak terve, hogy Európa az ő házipiacuk legyen. A szivárványkoalíciók a háborút támogatják világszerte. Ha a csehek, lengyelek az erőforrásaikat nem az oktatásba meg az infrastruktúrába fektetik, hanem a háborúba, akkor ott sem lesz gazdasági növekedés. A háború mindent leértékel, az erőforrásokat egy irányba fordítja, a fejlődést leállítja. Miközben az USA folyamatosan fejleszt” – hangsúlyozta Kiszelly, hozzátéve: az USA célja, hogy Európa mindig egy lépéssel Amerika mögött maradjon.

„Amerikában az elnök fontos szereplő, de ha nincs többsége a képviselőházban, nem tudja elfogadtatni a költségvetést, ha pedig nincs többsége a szenátusban, a személyi döntéseket nem tudja megszavaztatni” – mutatott rá Kiszelly arra, hogy Trump győzelme sem jelentene önmagában előrelépést az USA politikájának változásában.

„Orbán Viktor az egyedüli nyugati vezető, aki békében gondolkodik. Robert Fico újabban mellette áll. Ha Trump is melléjük állna, annak már komoly súlya lenne. Trump győzelme azt jelentené, hogy állandóan a békéről beszélne és akkor Ursulának is meg Manfrednek is el kellene kezdeni a békéről beszélni” – hangsúlyozta Kiszelly.

A politológus emlékeztetett: az USA eddig sem sietett az ukránok segítségére a háborúban, 31 darab Abrams-harckocsit küldött Kijevnek, noha 5000 van a sivatagban lezsírozva, tehát akár meg is tehetné. Arra is rámutatott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök színész, gyakran szerepet játszik.

„Az amerikaiak védekező fegyvereket adnak az ukránoknak. És ha az amerikaiak ezt teszik, akkor a németek is ezt fogják tenni. A franciáknak meg az angoloknak meg nincs annyi támadó fegyverük, hogy az az ukránoknak érdemi eredményt jelentsen. Az USA célja, hogy ne legyen »túl korán« vége a háborúnak, hiszen Kínát még nem választották le Európáról. Márpedig az USA célja, hogy ismét a Wall Street nyerjen” – állapította meg Kiszelly.

A közel-keleti konfliktusról szólva Kiszelly elmondta: az európaiak, a magyarok és a muszlimok, a feketék két külön mozit néznek.

„Mi azt látjuk, hogy a muszlimok megtámadták Izraelt és 1200 embert lemészároltak. A világ többi része egy régi konfliktus újabb felvonását látja. Trump első elnöksége idején kibékítette Izrael és az arab világ egy részét az Ábrahám-megállapodásokkal. Azért kellett ezt a brutális támadást végrehajtani a Hamásznak tavaly Gázából, mert tudták, hogy Izrael milyen választ fog adni, amivel meg lehet akadályozni az újabb Ábrahám-megállapodások megkötését. Izraelnek az emberi élet a fontos, a palesztinoknak az infrastruktúra. Ezért van az, hogy az izraeliek a palesztin infrastruktúrát pusztítják, a Hamász pedig az izraeli embereket. A muszlim országok közvéleménye a muszlim mozit nézi és így el lehetett érni, hogy megakadályozzák Szaúd-Arábia kiegyezését Izraellel. Ez egy brutális geopolitikai játszma. Trump elnök megint megpróbálja majd összeboronálni a szaúdiakat meg Izraelt, de nem fog neki sikerülni a helyzet elmérgesedése miatt” – állapította meg Kiszelly.

Trump komolyan gondolja, hogy le kell zárni a közel-keleti konfliktust, ezért is üzent Benjamin Netanjahunak, hangsúlyozta Kiszelly, hozzátéve: Netanjahunak viszont az az érdeke, hogy elhúzódjon a háború.

„A keleti országok vezetői sokáig vannak hatalmon, Nyugaton pedig meg sem kell igazán jegyeznünk a nevüket, olyan gyakran váltakoznak. De akárki van is a nyugati államokban hatalmon, mindig megszavazzák, amit kell. Amerikában a gázai kérdés a kisebbségek körében számít fontosnak. Ma már nem illik Greta Thumbergre hivatkozni, aki nem is olyan régen valóságos ikon volt, hiszen a cuki kis Greta csúnyákat mond Izraelről, olyanokat mond, ami nem is tűr nyomdafestéket” – mutatott rá a politológus.

A BRICS-csúcson a szervezet öt nagy országgal bővült, ráadásul újabbakat is meghívtak, köztük Törökországot, amely viszont a NATO tagja.

„Törökország 60 évvel ezelőtt kérte felvételét az EU-ba, oda nem vették fel, ezért gondolhatják a törökök most, hogy jobb helyük lesz a BRICS-ben. Hat nemzetközi szervezet vezetője, köztük az ENSZ-főtitkár is részt vett a csúcson, amelyen 35 ország vett részt, 24 pedig állam- és kormányfői szinten képviseltette magát. Ezek az országok létre akarják hozni a SWIFT alternatíváját. Az oroszok saját átulalási rendszert akarnak, miután kirakták őket a SWIFT-ből. A BRICS-országok saját gabonatőzsdét is akarnak, az amerikai helyett. Ebből a gabonatőzsdéből akarnak idővel egy szénhidrogén-tőzsdét is létrehozni. És mindezt saját valutában akarják elszámolni” – magyarázta a folyamatokat Kiszelly.

A vidéki fehér férfiak mind a Trumpra szavaznak. És most ezeknek a férfiaknak a feleségét, a húgukat, nővérüket próbálják leválasztani az abortuszkérdéssel. A lengyeleknél ez sikerült, most Harrisék is ezzel próbálkoznak – tette hozzá Kiszelly.

A magyar uniós elnökség egyik rendezvényeként a héten Budapest ad otthont az EPK-nak, az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának. „Ennek célja, hogy az összes uniós országnak és a csatlakozni kívánó országoknak legyen egy közös fóruma. Bővítés akkor lesz, ha az EU áttér a többségi szavazásra. A 27 uniós ország, a britek, a nyugat balkáni hatok tárgyalni fognak. A tavalyi hasonló találkozó Moldovában volt, ott Joseph Borrell afféle programot hirdetett, mondván, Ciprusnak is csak egy része csatlakozott az EU-hoz, s ezt a modellt lehetne Moldovában is követni. Ez afféle hitegetés, hiszen a Nyugat célja, hogy a csatlakozni vágyó országok távolodjanak el Oroszországtól. Most ezen országok fiataljai már nem Moszkvába akarnak majd menni tanulni, hanem Nyugatra. Ez az oroszoknak komoly félelmük, hiszen nem is olyan régen ezen országok fiataljai Moszkvába mentek.

Ma már a csatlakozni vágyóknak a Nyugat a példakép, ennek a szerveződésnek pedig az a célja, hogy ezeket az országokat minél előbb és minél határozottabban a Nyugat felé fordítsa” – magyarázta Kiszelly.

A politológus a németországi állapotokról is szót ejtett. Elmondta, hogy a berlini kormánykoalíció tagjai, ha most lenne a választás, 30 százalékot kapnának. „Németország a padlón van, részben a saját hibájából, részben a gázvezetékek felrobbantása miatt. A saját hiba az volt, hogy az atomerőművek leszerelése után 50 gázerőművet terveztek építeni. Ezeket úgy építik, hogy kis ráfordítással hidrogénerőművekké lehetne alakítani. Ez azonban nagyon drága technológia. A lényeg, hogy a gázerőművekhez szánt gáz nem érkezik a felrobbantott vezetékeken, ezért az energia iszonyúan drága lett” – magyarázta Kiszelly, aki szerint a németek „elkényelmesedtek” az euró mellett. „A németek, osztrákok, hollandok nem tudnak már több pénzt betenni az eurózónába. Németországban az elitnek azzal kell szembenézni, hogy hogyan tudják úgy megújítani a német gazdaságot, hogy közben Európát, illetve az is megtartsák. Márpedig ez a garnitúra erre nem képes” – magyarázta el az elemző, hogy miért is látunk koalíciós válságot Berlinben.