A kutatók mögötti ipari háttér abban segít, hogy ha a találmány műszaki és biológiai szempontból is működik, akkor a gyakorlatban is minél előbb alkalmazni lehessen a módszert.
A lombikbébiprogram sikeres megtermékenyítési mutatói akár több tíz százalékkal is növekedhetnek egy magyar találmánynak köszönhetően – mondta Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem kutató-professzora. A tudós egy olyan inkubátort fejlesztett, amelynek a segítségével úgy lehet meghatározni egy embrió életképességét, hogy az csupán minimális veszélynek legyen kitéve. Bódis József abban bízik, hogy hamarosan megkapják az engedélyeket a kísérletek végrehajtására és minél előbb a gyakorlatban is alkalmazni tudják az új módszert.
Akár több tíz százalékkal is növelheti a lombikbébiprogram ma még csak 35–40 százalékos sikeres megtermékenyítési mutatóit az a magyar fejlesztésű inkubátor, amelyen jelenleg is dolgozunk – mondta Bódis József, a Pécsi Tudományegyetemen működő Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium kutatócsoportjának vezetője.
Mint a tudós rámutatott,
ma már van olyan inkubátor, amely biztosítja az embrió egészséges fejlődéséhez szükséges környezetet, vagyis a megfelelő páratartalmat és sötétséget.
Az inkubátort olyan kamerával szerelték fel, amely felvételeket készít az embrió különböző fejlődési stádiumairól, majd ezekből a képekből egy filmet állítanak össze time-lapse módszerrel, azaz a hosszú idő alatt felvett képek rövid időn belüli lejátszásával. Innen látható az embrió fejlődési folyamata, melynek kifejlesztése során a kutatók azt észlelték, hogy ha intenzív fény éri az embriót, akkor lassul vagy leáll a sejtosztódás.
Ez a jelenség vetette fel a professzorban azt a kérdést, hogy miként lehetne az embrió fejlődését fény használata nélkül kontrollálni, hiszen az embrió így nem lenne kitéve sérülésveszélynek.
Egy véletlennek köszönhetően Bódis József rátalált a világ legjobb fotonkameráit előállító japán cég hirdetésére. Az általuk gyártott nagy felbontású fotonkamerák tették először lehetővé a tudósnak, hogy végre sikerüljön egy fotont lencsevégre kapnia.
Ennek azért van kiemelt jelentősége, mert a rendkívül alacsony energiájú fotonkibocsátásból tud levonni következtetéseket arra vonatkozóan, hogyan fog fejlődni az embrió.
A kutatásvezető a cégtől kölcsönkapott egy nagyjából 60 millió forint értékű fotonkamerát, melyhez szerzett egy tökéletesen illeszkedő mikroszkópinkubátort, bár ekkor, a kamera saját szoftverét használva, még nem lehetett látni a keresett fotont. A kutatásvezető fizikus társa segített abban, hogy három különböző analitikai módszerrel végül meg tudják jeleníteni az embrió fénykibocsátását. A kísérletet egérembrión végezték, az eredményt rögtön le is védték szabadalommal.
Bódis József kiemelte: a fejlesztés alatt álló inkubátorban lesz fotondetekció, infravörös-detekció és fény time-lapse, utóbbi egészen minimális, a most kereskedelemben elérhető gépekhez képest csupán egyezreléknyi fényterhelés éri az embriót. Ennek a három regisztrációs módnak az ötvözése jelenti a nehézséget, de éppen ez teszi különlegessé a pécsi fejlesztésű inkubátort.
Azért van mindháromra szükség, hogy a foton rendkívül gyenge energiakibocsátásából a lehető legkorrektebb képet és adatokat nyerjék ki, melyek alapján meg tudják határozni, melyik a legéletképesebb embrió
– hangsúlyozta a kutatásvezető.
A tudós leszögezte: az inkubátor fizikailag elkészült, jelenleg a hozzá illeszkedő szoftverfejlesztések zajlanak, továbbá olyan fotondetektort is készítenek, ami érzékenyebb annál, mint amivel a professzor és csapata korábban dolgozott. – Ha ezek elkészülnek, az alapkutatásokat is el tudjuk végezni, ami egy csodálatos lehetőség lenne – állította Bódis József.
Hozzátette, a kutatók mögött van egy ipari háttér, ami abban segít, hogy ha a találmány műszaki és biológiai szempontból is működik, és beszerzik a szükséges engedélyeket, akkor a gyakorlatban is minél előbb alkalmazni lehessen a módszert.
A magyar szabályozás szerint először az egereken kell lefolytatni a vizsgálatokat, és ezután lehet engedélyt kérni a humán alkalmazásra.
„Abban bízom, hogy a jövő év első felében az egérkísérleteket el tudjuk végezni már a saját új készülékünkkel, és be tudjuk nyújtani az engedélykérelmet az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak arra, hogy az embereken folytathassuk az egerekétől eltérő fizikai paraméterek beállítását. Ha az egérnél jól megy, akkor az embereknél sem lesz nehéz dolgunk” – vélekedett a kutatócsoport vezetője.
Bódis József felidézte: amikor a lombikbébiprogram elindult Magyarországon 1988-ban, sok ikervárandósság és vetélés történt, mára sokat javult a várandósságok aránya, bár még mindig nem a kívánatos mértékben.
A nőknél általában 35 év után a petesejtek életképessége és megtermékenyíthetősége meredeken csökken, nagy átlagban ez 42 éves életkorra nulla körülire esik vissza. Ezen nem lehet változtatni, de ma már a szakma felkészült arra, hogy ha egy hölgy tudatosan éli az életét, akkor a reprodukciós kora csúcsán le tudjon fagyasztatni akár embriót, akár petesejtet, amit később felhasználhat, növelve ezzel a fogantatás esélyét.
– A biológiát mi sem tudjuk meghazudtolni vagy kicselezni, de vannak technikák, amelyeket okosan lehetne használni.
Nem mondom, hogy ez a jó út, mert a hölgyeknek mégiscsak a reproduktív korban kellene szülniük, de ne büntessük azokat, akik kicsúsztak. A technológia sok mindent tud biztosítani, de a biológiai korlátokat nem képes átlépni. Mi a felfedezésünkkel és a fejlesztésünkkel azt kínáljuk fel, hogy a legjobb embriók kerüljenek a legjobb helyzetbe – mutatott rá a professzor.
Borítókép forrása: Pixabay.com
