A felbocsátás várhatóan 2025 tavaszán fog megtörténni, a pontos időpont viszont sok mindentől függ.
Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós és tartalékosa, Cserényi Gyula nyár óta Amerikában tartózkodik, és az Ax-4 legénységének tagjaival készül a nagy kalandra. A magyar űrhajósok idén júliusban költöztek az Egyesült Államokba, hogy felkészüljenek az Axiom Space negyedik kereskedelmi űrrepülésére, az Ax-4-es küldetésre. Az Axiom Space mellett a NASA és a SpaceX is segédkezik a legénység kiképzésében és felkészítésében. A HUNOR-program űrhajósaielárulták, hogy zajlanak a tanulásról, gyakorlati képzésekről, és edzésről szóló amerikai mindennapok.
Míg a NASA Johnson Űrközpontjában a Nemzetközi Űrállomásról, annak moduljairól és a fedélzeti életkörülményekről kapnak gyakorlati és elméleti oktatást az űrhajósok, addig a SpaceX a Falcon-9 rakéta és a Dragon űrhajó működésével kapcsolatban tart nekik képzéseket.
Tanulnak az űrdinamikáról, a mikrogravitációban való munkáról, felkészülnek lehetséges vészhelyzetekre, az űrruhák használatára, és az űrhajóba való-be és kiszállásra, a küldetés minden egyes pillanatára.
Cserényi Gyula kijelölt tartalékos kutatóűrhajós szerint az amerikai képzésen és teszteken való helytálláshoz remek alapot adott a magyar szakemberek által szervezett, kétéves felkészítési szakasz.
„Az amerikai képzés előtt mi már részt vettünk különböző túlélő kiképzéseken, izolációs tréningen, erőhatás-teszteken, illetve minden szükséges orvosi vizsgálaton is túlestünk. A hazai kiképzésünk során nélkülözhetetlen készségeket sajátítottunk el, így a tudásunkat sok esetben már csak felfrissíteni és kiegészíteni kell” – magyarázta Cserényi Gyula.
Az amerikai képzés során pedig volt például centrifugás és helikopteres oktatás is.
„Utóbbi során az óceáni landolásra és a landoláskor felmerülő esetleges komplikációkra készítettek fel minket úgy, hogy kimenekülési technikákat ismertettek velünk” – árulta el a kutatóűrhajós.
„ A centrifugában található a gondolának nevezett hosszú fülke, amelyben kivetítik az űrhajó belsejét. A gyakorlat során a »kapszulát«, amiben ülünk, úgy forgatják, hogy mi is megtapasztalhassuk azokat az erőhatásokat, amelyek az űrhajósokat érik a rakéta elindulásától az űrbe érkezésig, egészen a leválásig és visszaérkezésig” – magyarázta Cserényi Gyula.
A felbocsátás várhatóan 2025 tavaszán fog megtörténni, a pontos időpont viszont sok mindentől függ. Az űrállomás amerikai részének két olyan pontja van, amelyekre a Dragon űrhajóval automatikusan dokkolni lehet.
„Ezek a portok állandóan foglaltak, hiszen az emberes küldetéseken túl rakományszállítások is zajlanak. Minden indulást és érkezést a NASA koordinál a nemzetközi partnerekkel együttműködésben. A mi küldetésünk beosztásáról is ők döntenek majd”– sorolta Kapu Tibor.
A felbocsátás előtti két hétben a legénység kizárólag a személyzettel él együtt az önálló szálláshelyen, hogy semmilyen vírusos vagy bakteriális megbetegedés ne juthasson az űrállomás fedélzetére.
A csapat tagjai orvosok és operatív munkatársak.
„Néhány nappal a felbocsátás előtt a legénység részt vesz a felbocsátás napjára tervezett tevékenységek próbáján, hogy megismerkedjünk a ránk váró élményekkel, és elkezdhessük élesben is alkalmazni az addig tanultakat.
Ez a próba magában foglalja az űrruhák felöltését, az indítóálláshoz való utazást, a Dragon űrhajóba való beszállást, az ülésekbe való becsatolást, és az összes olyan eljárást, amely a rakéta indításának pillanatáig vezet” – mondta a kutatóűrhajós.
Az Ax-4 küldetés kijelölt tagja az amerikai veterán űrhajós, Peggy Whitson parancsnok, az indiai Shubhanshu Shukla pilóta (tartalékosa Prasanth B. Nair), egy ESA-űrhajós, a lengyel Sławosz Uznański és Kapu Tibor pedig küldetésspecialistaként lettek kijelölve a misszióra.
„A parancsnokunk, Peggy Whitson az amerikai űrhajósok mintapéldája. Két lábbal áll a földön, nagyon szimpatikus és nagyon befogadó. A célunk pedig közös: sikerre kell vinni a küldetést” – mondta Cserényi Gyula.
A küldetésnek köszönhetően van esély arra, hogy olyan tudományos áttörések szülessenek, amelyeket más űrprojektek során is hasznosítani lehet a jövőben.
Erre volt már példa az Artemis-program során is, amikor a magyar sugárzásmérő eszközök bizonyítottak. „Az űrszektor egy nagyon gyorsan fejlődő szektor, amelyhez megéri csatlakozni, mert ez egy hosszú távú befektetést jelent a magyar felsőoktatási intézményeknek, a magyar kutatóknak és persze a magyar gazdaságnak is” – szögezte le a villamosmérnök végzettségű tartalékos űrhajós, aki arra is kitért, hogy tartják a kapcsolatot Farkas Bertalannal, az első magyar űrhajóssal, aki még így, évtizedek múltán is sok hasznos tapasztalatot tud átadni nekik.
Borítókép: Kapu Tibor és Cserényi Gyula az Egyesült Államokban készül fel
Forrás: Facebook/Cserényi Gyula
