A Hagyományok Háza a magyar népi hagyományokból táplálkozó, lélekemelő színpadi gálával üdvözli az új esztendőt: idén tizedik alkalommal látható újévköszöntő műsoruk a Művészetek Palotájában.
Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója a jubileumi műsorról, az elmúlt évek tapasztalatairól és a 2025-ös év újdonságairól is beszámolt a Magyar Nemzetnek adott, terjedelmes interjúban.
– A jubileumi újévköszöntő műsor különleges ünnepi élményt kínál, amely a magyar népi kultúra gazdagságát és mély jelentésrétegeit tárja a közönség elé. Az idei program a Megzendült az ének ember, gyermek ajkán mottó jegyében született és a téli ünnepkör hagyományaira épít, amelyek évszázadok óta meghittséget és közösségi erőt hoznak az emberek életébe – mondta el Both Miklós.
A műsor egyszerre tekint vissza a hagyományokra és hajt fejet kiemelkedő elődeink, például a 150 éve született Seprődi János és a 120 éve született Farkas Ferenc munkássága előtt. Az előadás szerkezetében a karácsonyi ünnepkör dallamai és szokásai kapják a főszerepet. Az erdélyi kistájak kántái, névnapköszöntői, valamint a zalai regölés különleges és ritkán hallható elemei a magyar folklór gazdag hagyományvilágát idézik meg. Ehhez kapcsolódnak a magyar kórusművek, amelyek a Budapesti Monteverdi Kórus előadásában csendülnek fel, és emelkedett hangulatot teremtenek.
A folklórhagyomány legszebb táncai – például a kalotaszegi legényesek vagy a régies magyar ugrósok – pedig a táncos dinamizmus és a hagyományos mozdulatvilág időtálló szépségét emelik ki.
A rendezvényen kiemelkedő népzenei és néptáncegyüttesek lépnek fel, mint például a Magyar Állami Népi Együttes zenekara és tánckara, a Kalotaszeg Legénytársulat, valamint a Visa és a Fordulj Kispej Lovam Táncegyüttes. A műsort neves szólisták gazdagítják, mint Tímár Sára és zenekara, Enyedi Ágnes, valamint a Kobzos Együttes. A zenekarokat és táncegyütteseket a magyar népi hangszerek mesterei – például Mihó Attila (hegedű), Fekete Antal Puma (brácsa) és Istvánfi Balázs (duda) – kísérik. A műsort Árendás Péter szerkesztette, rendezője Mihályi Gábor, a látvány pedig Molnár Zsuzsa munkáját dicséri.
Both Miklós a Hagyományok Háza vezetését 2021-ben vette át, és az elmúlt három évben számos jelentős változtatást hajtott végre.
Új digitális platformokat és oktatási eszközöket hoztak létre, amelyek célja, hogy a népművészet hagyományait a XXI. században is elérhetővé és relevánssá tegyék. E projektek keretében például egy komplex online adatbázist alakítottak ki, amely a magyar népi kultúra különböző területeit rendszerezi, és elérhetővé teszi a nagyközönség és a kutatók számára.
„Az elmúlt három év eredményei azt mutatják, hogy az intézmény sikeresen tudta pozicionálni magát a magyar kulturális térben, miközben programjaink képesek voltak megőrizni a hagyományos kultúra értékeit és azokat modern formákban továbbadni” – emelte ki Both Miklós,
aki arról is beszámolt: a Folk_ME program egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a hagyományos zenei kultúrák között aktív párbeszédet teremtsen, és ezeket a hagyományokat a legmodernebb oktatási módszerekkel tegye hozzáférhetővé.
„A gyakorlatban a Folk_ME egy komplex digitális platformot kínál, amelyben a résztvevők különálló szólamokat hallgathatnak meg, mozdulatsorokat elemezhetnek, vagy történeti és kulturális kontextusokat ismerhetnek meg.
A cél, hogy a népzene ne pusztán egy rögzített, múltbeli értékként jelenjen meg, hanem élő, tanulható és alkalmazható formában legyen része a jelenkor oktatási és kulturális életének” –
részletezte a vezető, hozzátéve: a program különösen nagy elismerést kapott azért, mert a hagyományos kultúrák bemutatása során nem csupán azok megőrzésére, hanem a kortárs közösségekbe való integrációjára is hangsúlyt helyez. Ezen túlmenően a nemzetközi együttműködés révén a program hozzájárul a különböző kultúrák közötti megértés erősítéséhez, ami a globális kulturális párbeszéd szempontjából is kiemelkedő jelentőségű.
Az idei tervekkel kapcsolatban Both Miklós elmondta: 2025-ben a már zászlóshajóvá vált állandó táncházak, népzenei koncertek és táncelőadások mellett folytatják ismeretterjesztő sorozatukat Szabadegyetem címmel, de számos jelentős új projektet is indítanak. A Magyar Állami Népi Együttessel két bemutatót terveznek, valamint egy nagyszabású kínai turnéra indulnak, amely immár második alkalommal valósul meg kínai meghívásra.
A Magyar Népi Iparművészeti Múzeum februárban minden eddiginél több előkészülettel nyitja meg a divat és a népművészet kapcsolatát bemutató kiállítását, miközben szakcsoportjaik a tanulni vágyóknak új tanfolyamokat, a gyermekeknek pedig ifjúsági programokat szerveznek a Kárpát-medence egész területén.
„A Hagyományok Háza Hálózatának működése 2025-ben megújul, nagyobb hangsúlyt helyezve a hálózatépítésre. Gyűjteményeinkben folytatódik a digitális adatbázisok fejlesztése. Emellett egy nemzetközi napot szervezünk, amelyre Európa-szerte várjuk a népművészet szakembereit. Tehát mindenkit arra biztatok, hogy látogassanak el a Hagyományok Háza programjaira 2025-ben is és legyenek ezek a kikapcsolódásnak, a tudásszerzésnek, az értékes kapcsolatok kialakításának forrásai” – zárta a beszélgetést Both Miklós.
Borítókép: Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója
Forrás: Magyar Nemzet/TZ
