Az új törvény január első napja óta mindenkire vonatkozik.
Január 1-jétől akár börtön is járhat az agresszív, fenyegető hozzászólások írásáért – hívta fel a figyelmet ifjabb Lomnici Zoltán, a Századvég Intézet tudományos igazgatója, a CÖF-CÖKA szóvivője, az EuCET főtitkára a közszolgálati televízióban.
A parlament december közepén szavazta meg azt a törvényt, amelyet azért hoztak, mert megszaporodtak az olyan félelemkeltő, gyűlölködő megnyilvánulások, amelyek sértik az emberi méltóságot és nélkülöznek minden tiszteletet. A digitális világ pedig teret enged annak is, hogy arctalanság mögé mások halálát kívánó hozzászólások jussanak el széles tömegekhez – hangzott el az adásban.
Az új szabályozás csak a jövőre nézve értendő, visszamenőleges hatálya nincs – mutatott rá ifjabb Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász elmondta, hogy
amennyiben erőszakos, halállal vagy különös kegyetlenséggel elkövetendő, büntetendő cselekmény szándéka vagy kívánsága fogalmazódik meg egy digitális hozzászólásban, akkor az már tényállásszerűvé válik,
akkor is, ha egyéb bűncselekmény nem valósul meg. A gyűlöletkeltő hozzászólás célpontja a bűncselekmény megvalósításához nem kell, hogy közszereplő, állami vezető vagy híresség legyen.
Az emberi méltóság sérthetetlen, és maga az Alaptörvény is így fogalmaz – hangsúlyozta a szakértő.
Az alkotmányjogász korábban elmondta: emberölés előkészületének minősül, ha valaki halálos fenyegetést tesz szöveges üzenetben, vagy esetleg Facebook-bejegyzésben azt írja, hogy gyilkosságot tervez és ezt mások is megtudják a környezetében. A Századvég Intézet tudományos igazgatója rámutatott: a Kúria büntető jogegységi határozata rögzítette, a büntetőjogi elmarasztaláshoz nem szükséges, hogy az üzenetet küldő személyt azelőtt valaki más megbízza a tett elkövetésével.
– Elegendő az is, ha az érintett saját maga dönt úgy, hogy szándékát megosztja másokkal is – emelte ki Lomnici, majd hozzátette: a határozat alapján az elkövető egyaránt felelős, ha biztatásra cselekedett vagy ha saját elhatározásból fenyegetőzött. Felelősségre vonni általában azt lehet, aki az elkövetéskor már betöltötte a 14. életévét.
Bár az internetes felületek, így a közösségi média és az online médiumok vonatkozásában a közvélemény sokszor megengedőbb, a nyilatkozatokat tevők pedig – a velük szemben megfogalmazott kritikákra reagálva – a szólás- és sajtószabadságra hivatkoznak, valójában e tekintetben ugyanaz vonatkozik rájuk, ami egy közterületen véleményt nyilvánító személyre – emelte ki ifjabb Lomnici Zoltán.
