Az amerikai–magyar kétoldalú kapcsolatok a jelenlegi mélypontról csak felfelé mozdulhatnak el, minden területen.
A sajtóban eddig felröppent neveken túl jóval több esélyes van a budapesti amerikai nagyköveti poszt elnyerésére – nyilatkozta Faragó Csaba, a Századvég Alapítvány külügyi vezetője egy interjúban. Az optimizmus jogos, mivel a magyar–amerikai együttműködés páratlanul sikeres szakasza jöhet el, de Magyarország még így is könnyen nagyhatalmi játszmák kereszttüzébe kerülhet a szakértő szerint.
A leköszönő David Pressman amerikai nagykövet közelgő távozásával egyre nagyobb érdeklődés kíséri a kérdést, hogy kit nevezhet ki Donald Trump megválasztott amerikai elnök a megüresedett posztra. Az Egyesült Államok leendő budapesti nagykövetének személyét övező találgatások helyett érdemes arra fókuszálni, amit a név ismerete nélkül is tudhatunk.
A leendő nagykövet kiválasztásában előnyt jelenthet, ha nem csak felszínes ismeretekkel rendelkezik hazánkról, de a kiválasztást önmagában nem ez a szempont fogja eldönteni, ugyanis egy misszióvezető esetében az a legfontosabb, hogy a saját hazája érdekeit képviselje az aktuális állomáshelyén.
Nagy az esély arra, hogy David Pressman után egy karrierdiplomata helyett ismét egy politikai kinevezett nagykövet kerüljön az USA budapesti nagykövetségének élére, ezúttal értelemszerűen erős republikánus beágyazottsággal.
Faragó Csaba szerint ennek ellenére nem kell attól tartanunk, hogy a leendő amerikai nagykövet be akarna avatkozni hazánk belpolitikájába, egyben bizakodó abban a tekintetben, hogy bárkire is esik a választás, konstruktív hozzáállást fog tanúsítani Magyarország irányába és jó minőségű partnerségi viszonyra fog törekedni Budapesttel.
„A személyi találgatásokat illetően nem bocsátkozom találgatásokba, de azt érdemes leszögezni, hogy jóval több esélyes név forog a színfalak mögött, mint ami a sajtóban eddig megjelent. Úgy gondolom, az amerikai–magyar kétoldalú kapcsolatok a jelenlegi mélypontról csak felfelé mozdulhatnak el, minden területen.
A magyar félnek a történelem során még soha nem sikerült ennyire kedvező pozícióból kezdenie együttműködést az aktuálisan hivatalba lépő ameikai kormányzattal, ezért bizakodóan tekinthetünk a jövőre.
Minden bizonnyal óriási lesz a kontraszt a David Pressman nevével fémjelzett időszakkal összevetve. Azt is látnunk kell, hogy az elmúlt öt évben óriási előrelépés történt a magyarországi és amerikai konzervatív háttérintézmények, agytrösztök együttműködésében, ami ígéretes jövőt jósol a kétoldalú kormányközi kapcsolatoknak is” – mondta a Századvég külügyi vezetője.
Trump elnök hivatalba lépésével növekedhetnek a feszültségek az Európai Unió és az Egyesült Államok között a kereskedelempolitika és a védelmi kiadások területén, melynek kapcsán a szakértő szerint érdemes tudatosítani magunkban, hogy nem fogunk tudni kimaradni a nagyok játékából, Brüsszel és Washington viszonya minden egyes EU-tagállamra, így Magyarországra is ki fog hatni.
„Viszont soha a történelemben nem volt ennyire jó esélyünk arra, hogy egy bizonyos skálán belül érdemben tudjuk a saját érdekeink szerint pozitívan befolyásolni a világ két legnagyobb gazdasági szuperhatalmának kapcsolatát.
Hiba lenne Brüsszel részéről, ha lemondana Magyarország kormánya és a magyar miniszterelnök lobbierejéről.
A kétoldalú kapcsolatokban nagyon fontos a rendszeres, akár napi szintű párbeszéd. A közös értékrend és a közös érdekek jelölik ki a jövőbeni közös munka alapját. Az első mérföldkő 2025. január 20-a lesz, amikor a Trump-adminisztráció hivatalba lép.
Az érdemi előrelépésekhez nagy szükség lesz a leendő budapesti amerikai nagykövet magas színvonalú munkájára és diplomáciai erőfeszítéseire. Mindkét fél alapvető érdeke, hogy az új nagykövet mielőbb munkához lásson. Minél fontosabb az amerikai adminisztráció számára egy nagyköveti tisztség, általában annál hamarabb döntést hoznak a poszt betöltéséről. További fontos mérföldkő lehet az amerikai elnök Magyarországra látogatása, amelyre legutóbb közel húsz évvel ezelőtt volt példa, George W. Bush amerikai elnök 2006-os látogatásakor. Trump újabb elnöki ciklusának első fele bizonyulhat a leginkább ideálisnak a látogatás lebonyolítására” – mondta a szakértő.
Faragó Csaba kiemelte a Századvég egy napokban nyilvánosságra hozott friss közvélemény-kutatásának fontosságát, amelyben Magyarország lakosságát kérdezték meg ezerfős reprezentatív mintán, hogy mit gondolnak az állampolgárok a háború legújabb fejleményeiről és a béketeremtés lehetőségéről.
A magyarok 77 százaléka bízik Trump elnökben és az új adminisztrációban, hogy 2025-ben lezárja az orosz–ukrán háborút és elhozza a békét. A megválasztott elnök ennek köszönhetően alighanem a legnépszerűbb külföldi politikus hazánkban: minden második magyar kedvezően vélekedik Donald Trump személyéről, ezzel egyidejűleg csak 44 százalékunk fogalmazott meg kedvezőtlen véleményt róla.
Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Donald Trump fogadja Orbán Viktor kormányfőt a floridai Mar-a-Lagóban
Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
