Nem vagyok benne biztos, hogy a magyar közönség megértette, mi történt: nem egy terrorista sérült meg, hanem háromezer ember, ebből nyolcszáz súlyosan, tizenketten meg is haltak” – sorolta a biztonságpolitikai szakértő.
Ahogyan arról beszámoltunk, egy magyar céget is hírbe hoztak a Hezbollahhal szemben elkövetett tömeges támadással, amelynek során szöveges üzenetküldésre alkalmas eszközök, leánykori nevükön csipogók robbantak fel, feltehetőleg a csipogókba rejtett, kis mennyiségű robbanóanyag okozott egy szervezett, valószínűleg izraeli hekkertámadás által aktiválva.
Magyarországra vezetnek a robbanó csipogókal kapcsolatos hírek – VIDEÓVAL
A robbanások mintegy háromezer embert sebesítettek meg, akik a terrorszervezet eszközeit használták (vagyis praktikusan valószínűleg terroristák), közülük nyolcszázat súlyosan. Tizenkét ember meg is halt, sokaknak az arca, szeme sérült meg a kisebb robbanásoktól.
A magyar vállalkozás, a BAC Consultung tulajdonos-ügyvezetője, Cristiana Bársony-Arcidiacono megerősítette, hogy szerződésben állnak az eszközt forgalmazó tajvani Gold Apollóval; azonban azt állította, ők nem gyártották, csak közvetítettek az eszközök kapcsán.
Mindennek ellenére alighanem a Közel-Kelet minden terroristája ismerheti már a zuglói bejegyzésű cég ügyvezetője nevét, aki kapcsán máris sokféle, vadabbnál vadabb teóriák merültek fel.
Robert C. Castel Izraelben élő biztonságpolitikai szakértő, aki már korábban megjósolta, hogy eszkalálódni fog a konfliktus Izrael és a síita, iráni támogatású, de Libanonban is erős Hezbollah között, próbálta meg elmagyarázni, mi is történhetett és még inkább: mi várható az ügy kapcsán.
Castel szerint ennél nagyobbat nem is bakizhattak volna a Hezbollahnál, mint ezzel az elsietett csipogó-beszerzéssel.
„Ha az E-Bayen vették volna, még az is biztonságosabb lett volna, mint így” – mondta a szakértő.
Szerinte az operatív beszerzésnél a legbiztonságosabb, ha már nem tudja az ember lefedni a teljes ellátási láncot az alkatrészek gyártásától az összeszerelésen át a beszállításig és beüzemelésig, akkor olyan véletlenszerűségeket kell beletenni, mint például hogy előre nem tervezett módon besétálni egy-egy üzletbe, és ott vásárolni; hiszen akkor az ellenségnek sincs lehetősége felkészülni és hekkelt eszközöket eladni a szervezetnek.
„Minderre azért volt szükség, mert azt vették észre a terrorszervezetnél, hogy aki mobiltelefont, laptopot, egyéb modern eszközt használ, annak »drámaian lecsökken az élettartama«” – magyarázta Castel.
A megoldás az volt, hogy a Hezbollah kapkodva beszerzett egy tajvani gyártótól több ezer csipogót, bízva abban, hogy a régebbi technológia védettebb az izraeli szolgálatokkal szemben.
Castel ezt a kérdést két irányból közelítette meg. Egyfelől: nem is egyféle csipogót használtak a terrorszervezetnél, hanem négyet, így az sem biztos, hogy az volt a hekkelt eszköz; vagy a hekkelt eszközök között volt az, amire most Magyarország kapcsán mutogatnak.
Másrészt, és ez a fontosabb, ha egyáltalán az a csomag volt érintett, amit összefüggésbe hoztak Magyarországgal, a teljes ellátási láncban csak egy láncszem volt a zuglói székhelyű cég, előtte és utána is „belepiszkálhattak a csipogókba”.
Tehát az sem tudható, ha egyáltalán tényleg Magyarországon került bele a robbanóanyag a csipogókba, vajon szándékosan szerelték be azt Zuglóban, vagy éppenséggel ők is rendeltek valahonnan egy csomó alkatrészt, amikbe már ekkor beépítették – esetleg utóbb hekkelték meg a csipogókat, vagy cserélték ki az egész szállítmányt valahol – sorolta a lehetőségeket a szakértő.
A helyzet sokkal bonyolultabb, mint ami sokak fejében élhet, vagyis hogy a Hezbollah megrendelt volna több ezer eszközt Tajvanban, majd a Moszad közbenjárására azt Magyarországon egy zuglói sufniban meghekkelték volna.
És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy lehet dezinformáció is, ami a The New York Times nyomán elterjedt a sajtóban, mármint hogy itt szerelték össze a csipogókat, Magyarországon. Hiszen a tajvani cég sem mutatott fel erre bizonyítékot a vádakon túl.
Robert C. Castel mindazonáltal aggódik a magyarországi cégtulajdonosért. „Tehát azt hiszem, igen komoly félnivalója van, nem csak neki, a családjának is, a barátainak, üzletfeleinek is”.
Az izraeli szakértő hozzáteszi: „A Hezbollah tanulni akar ebből, hogy máskor ne érje hasonló meglepetés, egyszóval nyomozásba kezd, nem pedig esztelen bosszúállásba, vagy szakkifejezéssel élve, az elrettentő képesség helyreállításába”.
Mindettől függetlenül nem árt óvatosnak lennie. „Nem vagyok benne biztos, hogy a magyar közönség megértette, mi történt: nem egy terrorista sérült meg, hanem háromezer ember, ebből nyolcszáz súlyosan, tizenketten meg is haltak” – sorolta Castel.
Gyakorlatilag az egész Hezbollah olyan kommunikációs rendszer nélkül maradt, amit biztonságosnak tekinthetne az izraeli megfigyelés szempontjából.
Eközben a szervezet vezetői pedig kórházban fekszenek, az egész Hezbollah csapásmérő képessége drasztikusan lecsökkent.
Az izraeli szakértő hozzáteszi: „A Hezbollah tanulni akar ebből, hogy máskor ne érje hasonló meglepetés, egyszóval nyomozásba kezd, nem pedig esztelen bosszúállásba, vagy szakkifejezéssel élve, az elrettentő képesség helyreállításába”.
Ugyanakkor arra nem tudott választ adni Castel, hogy milyen szintű védelmet kaphat mindezek után a magyar cég vezetője.
Mint mondta, a szakszolgálatok értelemszerűen nem akarhatják, hogy Magyarország szuverenitását megsértve idegen hatalmak itt vívják a háborúikat, ugyanakkor más szintű védelem illet meg egy közjogi méltóságot, de még egy köztisztviselőt is, mint egy magánvállalkozás ügyvezetőjét.
„Lehet, hogy ez nem is a titkosszolgálat, hanem inkább a rendőrség hatásköre” – tette hozzá, mondván: Izraelben ez esetben nem kapna külön védelmet az ügyvezető, a különféle tanúvédelmi programokra sem lenne jogosult. Ha az lenne, lehetséges lenne, hogy külföldi személyekkel cserélnék ki, akik ottani tanúvédelmi programokban vesznek részt, vannak ilyen csereegyezmények – mutatott rá a szakértő.
Mindenesetre hozzátette: biztosan volt már precedens hasonló esetekben külföldön végrehajtott terrorakciókra, akár Európában is, ugyanakkor a statisztikák jótékonyan elfedik ezeket az eseteket;
és a terroristáknak is lehet annyi józan eszük, hogy egy nagyon nyilvánvaló akcióval nem haragítják magukra egy ilyen kiszolgáltatott helyzetben még az európai szolgálatokat is.
Igaz, a bosszú is kiemelten fontos szempont a Közel-Keleten, de egy szervezet az erejét nem valószínű, hogy egy magyarországi illetőn demonstrálná elsősorban, de talán még csak nem is a tajvani cégen – elvégre elég rossz üzenet lenne az egész IT-szektor számára a következő beszerzés előtt csapást mérni a lehetséges üzletfelek egyikére a Hezbollah részéről.
Így inkább marad a szintén kellemetlen, de talán kevésbé halálos verzió: amikor a terrorszervezet nyomozásba kezd.
Itt azonban már a magyar szolgálatoknak lesz dolguk megvédeni az ország szuverenitását.
