A kormányfő szerint az Európai Unió versenyképessége olyan ütemben romlik, amit a magyar gazdaság nem bír ki. Orbán Viktor bemutatta a kormány tervét, amivel kimaradna Magyarország a világgazdaság széteséséből.

A magyar uniós elnökség egyik kiemelt célja, hogy az év végére létrejöjjön egy versenyképességi paktum, mert az unió versenyképessége gyors ütemben romlik, amely a magyar gazdaságot is jelentősen megterheli – erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A kormányfő hozzátette: a magyar gazdasági semlegesség arra épül elsősorban, hogy azzal üzletelünk, akivel mi szeretnénk.
„Új világ van, ennek új problémái vannak, és a múlt válaszai nem adnak megoldást ezekre a problémákra” – jelentette ki Orbán Viktor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában. A miniszterelnök, aki az Európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség című rendezvényen szólalt fel hozzátette: a 20. századot nem lehet életre kelteni, és mindenfajta hagymázas ideologikus megközelítés helyett a józan ész hangjára van szükség: új gazdaságpolitikát kell hirdetni, vagy legalábbis egy új fejezetet nyitni az európai gazdaságpolitikában.

A kormányfő arról beszélt, hogy a gazdasági semlegesség az, ami a jelenlegi világgazdasági helyzetben esélyt ad a sikerre, esélyt ad a gazdasági versenyképesség javítására.

„A gazdasági semlegesség lényege Magyarország számára az, hogy mi pont azon helyen vagyunk, földrajzilag is, szellemi értelemben is, ahol a különböző világgazdasági rendszerek hiába távolodnak egymástól, szükségszerűen mégiscsak valahol átfedést mutatnak, találkoznak, és a pénzfolyamoknak is áteresztőcsatornákra lesz szükségük. Miután Magyarország 2010-ben liberális gazdaságpolitika helyett végrehajtott egy nemzeti fordulatot – nemzeti kormányunk van, nemzeti szuverenitás a legfontosabb célkitűzésünk, tulajdonképpen meg is van a semleges gazdaságpolitika hatalmi vagy politikai alapja” – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor hozzátette: a magyar életösztön, amely mindig is a szuverenitás felé hajlott, most éppen kapóra jön nekünk.

A kormányfő ezután a gazdasági semlegesség alapelveit ismertette.

„Mi döntjük el, hogy kivel üzletelünk. Tehát ha valakivel üzletelni akarunk, akkor nem egy másik hatalmi központon keresztül üzletelünk, hanem közvetlen hozunk létre kapcsolatot. A második szempont, második alapelv, amire egy gazdasági semlegesség épülhet, hogy azzal üzletelünk, akivel leginkább megéri üzletelni. A gazdasági hatékonyság, versenyképesség szempontját semmi sem előzi meg. A harmadik alapelv lehetne, hogy kimondjuk, csak a saját értékeink alapján tárgyalunk” – szögezte le a miniszterelnök.

Ez evidenciának tűnik – folytatta Orbán Viktor –, de a gyakorlat Európában és az Egyesült Államokban ennek az ellenkezője, mert árukapcsolás van. Példaként a Magyarországnak járó uniós támogatásokat hozta fel.

„A gazdasági semlegesség nem tűri az árukapcsolást. Nem lehet összekeverni ideológiai kérdéseket gazdasági kérdésekkel. Ezért nincs woke meg gender, meg migráció, meg nem tudom milyen előföltétel semmilyen gazdasági kapcsolatban. Arra kell törekednünk, hogy a gazdasági kapcsolataink kizárólag gazdaságiak legyenek, és ezért a saját értékeinkből semmit se kelljen föladni a gazdasági kapcsolatok érekében” – tette hozzá.

Fontos alapelvnek nevezte a kormányfő, hogy minden égtáj felé kell tájékozódni, amennyiben fejlődni akarunk, ha modernek akarunk lenni, és versenyképesek szeretnénk lenni. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarországnak jelen kell lennie a londoni, a japán, a kínai és az arab pénzpiacon is, hogy az ország működéséhez szükséges hitelekhez juthasson. A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy nem kell válogatni a Magyarországra érkező tőkeberuházások között.

A magyar elnökség középpontjába a versenyképességet kell állítani

Emlékeztetett, hogy Mario Draghi volt olasz kormányfőt és az Európai Központi Bank (EKB) korábbi elnökét az Európai Unió kérte fel egy, az EU versenyképességének jövőjéről szóló jelentés megírására.

A jelentés legfontosabb megállapításait felsoroló Orbán Viktor a többi között elmondta, hogy az EU gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedeben tartósan lassabb volt, mint az Egyesült Államoké, miközben Kína gyorsan felzárkózott. Hozzátette, hogy az uniós termelékenység lassabban növekszik, mint a versenytársaké.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a jelentést „mégiscsak egy feddhetetlen brüsszelita” írta, aki egyben az EU egyik alapító tagállamának volt a kormányfője.

A kormányfő rámutatott, hogy más súllyal esik latba az, amit egy alapító tagállam polgára, vezetője mond, mint az, amit a később csatlakozó országok vezetői.

A Nyugat olyan választ adott a világgazdaság átalakulására, amely visszatérés a hidegháború logikájához

A kormányfő a nemrég kiadott Draghi-jelentésre is hivatkozva kiemelte: az Európai Unió versenyképessége olyan ütemben romlik, amit a magyar gazdaság nem bír ki. Nincs kétségünk afelől, hogy a világgazdaság súlypontja megváltozott az elmúlt években – figyelmeztetett.

Nyilvánvaló, hogy a dinamika Ázsiában van, ott van a legtöbb pénz, a legnagyobb bankok, vállalatok, egyetemek, a legtöbb innováció és szabadalom – közölte.

Orbán Viktor elmondása szerint a Nyugat válasza erre a jelenségre a blokkosodás.

A keleti és nyugati gazdaságot próbálják elválasztani, időnként a vasfüggönyre emlékeztető vehemenciával – jegyezte meg, hozzátéve: valójában azzal próbálkoznak Brüsszelben és Washingtonban is, hogy életre keltsék a 20. századot, amellyel kettétörik a világgazdaságot.

Magyarország a gazdasági semlegesség politikáját meg tudja csinálni

A kormányfő értékelése szerint a gazdasági semlegesség politikai következménye pedig az, hogy Magyarországnak a három-hat százalék közötti gazdasági növekedési sávban kell maradnia, hogy nem csúszhat vissza az adósrabszolgaságba, azaz az IMF-et nem engedheti vissza. Fegyelmezett költségvetési politikát kell folytatnia, valamint szüksége van a modern technológiai szektorra és folyamatos adócsökkentésekre.

Közölte: a 2025-ös költségvetésben is meg kell jelennie a gazdasági semlegesség politikájának, ennek keretében tőkejuttatási programot kell hirdeti a kkv-knak, meg kell duplázni a családi adókezdeményt, és a diákhitelhez hasonló munkáshitelt kell bevezetni.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott előadásában a miniszterelnök Magyarország gazdasági semlegességének alapelveit, tartalmi elemeit és politikai következményeit ismertetve ide sorolta a finanszírozási, a beruházási, a piaci, a technológiai és az energetikai semlegességet.

Magyarország nem maradhat ki a technológiai fősodorból

Hangsúlyozta: a gazdasági semlegesség csak akkor áll meg a lábán, ha Magyarország nem marad ki a technológiai fősodorból.

Magyarországnak nemzeti, konzervatív kormánya van, de nem szabad idegenkedni a modernségtől, mert modern technológia nélkül nincs versenyképesség – jelentette ki Orbán Viktor.

MTI / hirado.hu

Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség címû konferenciáján az NKE Ludovika fõépületében, a Széchenyi-díszteremben 2024. szeptember 25-én.
MTI/Koszticsák Szilárd