Még csak nem is az EU-ban él, egy lobbicégnél tanácsadó, hírbe hozták a volt Jugoszlávia titkosrendőrségével, és állítólag a beosztottjaival is agresszíven viselkedett. És ő váltja Várhelyi Olivért…

Magyarország után Szlovénia adhatja a következő öt évre az EU új bővítési biztosát. A liberális jelölt előélete ugyanakkor tele van botrányokkal, számos ügy miatt kérdőjelezte meg a nemzetközi sajtó az alkalmasságát. Az Európai Parlament globalista többségét azonban vélhetően ez nem fogja zavarni. Marta Kos az Európai Parlamentben és a sajtóban terjedő információk szerint egyébként 2017 óta az Európai Unión kívül él, adót is Svájcban fizet.

A szlovén Nova24 a hírportálján arról ír, hogy Kos, aki mintegy egymillió eurónyi vagyont vallott be takarékszámlákon, a brüsszeli székhelyű Kreab lobbicégnél dolgozott vezető tanácsadóként, és saját, Svájcban bejegyzett tanácsadócége is volt.

A Kreab olyan globális nagyvállalatok érdekeit képviseli, mint az Amazon, a BP, a Google vagy éppen különböző bankok, illetve vegyipari cégek.

A Politico brüsszeli hírportál arra is rámutat, hogy bár Kos azt mondta, hogy nem tartja magát lobbistának, arról beszámolt, hogy az európai labdarúgás irányító testülete,

az UEFA volt az egyik ügyfele,

amelynek 2021-ben „érdekérvényesítő” küldetéseket teljesített az ENSZ és annak legfontosabb szervei szintjén.

A Kreab egyébként szintén tagadja, hogy Kos a lobbistájuk lett volna, ám azt nem voltak hajlandóak elárulni, hogy pontosan mely nagyvállalatoknak dolgozott tanácsadóként az elmúlt években. Szintén zavaros, hogy mennyit dolgozott nekik a biztosjelölt. A Kreab állítása szerint Kos 2023 óta dolgozik nekik, azonban a honlapjuk archív verziója alapján már 2022-ben is alkalmazottként tűnt fel az oldalukon.

A lobbitevékenység egyébként bevett dolog az EU-ban, nem lenne vele semmi gond, ha a balliberális biztosjelölt bejelentkezett volna az EU átláthatósági nyilvántartásába, ezt azonban nem tette meg, mivel tagadja, hogy lobbista lenne.

Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy a biztosoknál köztudottan előírás, hogy az összeurópai érdekeket kell képviselniük.

Szintén a Politico hívta fel arra is a figyelmet, hogy Marta Kos férje a svájci Henri Getaz, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) korábbi főtitkára.

A Swissinfo nemes egyszerűséggel úgy mutatta be őt, mint aki Svájc legfontosabb kereskedelmi tárgyalója. Ezen minőségében azonban ütközhetnek érdekei az Európai Bizottságéval, amelynek a felesége tagja lesz. Az EFTA ugyanis Svájc, Norvégia, Izland és Liechtenstein szempontjait képviseli.

Getaz saját bevallása szerint „diplokrata”, azaz a diplomácia technokratája, aki egyébként nyolc évig felelt igazgatóként az európai ügyekért a svájci külügyminisztériumban.

Más, komoly vádak is érték a szlovén biztosjelöltet. Több szlovén médium is beszámolt ugyanis arról, hogy 2020-ban Kosnak azért kellett elhagynia szlovén nagyköveti székét, mivel a munkahelyén megalázta munkatársait.

Korábban Berlinben, majd Bernben is szolgált nagykövetként, és a hírek szerint mindkét állomáshelyén kiabált, megalázta a kollégáit, kijátszotta őket egymás ellen.

Marta Kos tagadta a vádakat, ugyanakkor az ügyről szóló jelentéseket azóta sem hozták nyilvánosságra, a migránspárti szlovén külügyminiszter, Tanja Fajon pedig nem nyilatkozik az ügyben.

Érdekesség, hogy 2022-ben Kos pártja jelöltje volt az államfői posztra, de nem sokkal a választás előtt visszalépett, méghozzá a megváltozott körülményekre való hivatkozással. A biztosjelölt nem sokkal később a kormányzó liberális párt alelnöki posztjáról is lemondott.

A szlovén politikában egyébként Marta Kost ügynökvád is érte.

Eszerint fiatalon, egyetemistaként kapcsolatban állhatott a jugoszláv titkosszolgálatokkal, az UDBA-val.

Jóllehet a biztosjelölt tagadta a vádakat, előkerült az archívumokból a 0014000-05448 ügyiratszám Kos nevével, de üres dossziéval. Az országban köztudott, hogy 1990 áprilisában ezerszámra semmisítettek meg ilyen dokumentumokat.

El tudja képzelni, hogy valaki például Németországban olyan jelöltet indítana, aki korábban a Stasi munkatársa volt? – tette fel a kérdést az üggyel kapcsolatban Romana Tomc, a jobboldali szlovén SDS európai parlamenti képviselője a Euronewsnak nyilatkozva. – Ez számunkra egy vörös vonal – tette hozzá.

Azonban ahogy azt a Balk.hu szakportál megjegyezte az ügy kapcsán, a Euronewsnak nyilatkozó Hrvoje Klasić horvát történész szerint az UDBA munkamódszere nagyon megnehezíti annak megállapítását, hogy ki volt tényleges ügynök és ki volt az a hétköznapi állampolgár, akivel esetleg egy jóindulatú és ártatlan ügy miatt interjút készítettek. Az viszont biztos, hogy Kos a hazája mellett Lettországban, Svájcban és Németországban is átment az átvilágításokon.

A következő Európai Bizottság biztosjelöltjeinek meghallgatására a jövő héten kerül sor.

Magyar Nemzet

Borítókép forrása: www.socialistsanddemocrats.eu