Miközben az elmúlt években a mindennapos nehézségekre panaszkodtunk, ritkán vettük észre, hogy Lengyelország soha nem látott nemzetközi fellendülést élt át.
Oroszország gazdasági problémái, a volt tagállamok növekvő lázadásával, egyúttal az USA Moszkvával szembeni politikájának szigorításával, már Barack Obama hivatali ideje végén, majd nagyobb mértékben Donald Trump elnökség alatt, nagy lehetőséget teremtettek számunkra, hogy belépjünk a közép-európai geopolitikai
játékba. Lengyelország megkezdte a mintegy 200 millió embert egyesítő Három Tenger Kezdeményezés koncepciójának kidolgozását, amely lehetőséget biztosít számunkra, hogy a régió logisztikai és energetikai elosztóközpontjává váljunk.
Természetesen Berlinnek és Moszkvának mindez nem tetszett. Azonban Washington támogatásának köszönhetően figyelmen kívül hagyhattuk elégedetlenségüket. Az említett támogatás fejében támogattuk Kína és annak európai gazdasági terjeszkedésének korlátozására irányuló amerikai politikát. Trump veresége megváltoztatta eme vektorok egy részét. A Kínát korlátozó politikában Németország vált partnerré, ezen kívül az új amerikai elnök csökkenteni kívánja országa energetikai terjeszkedését. Ezt nemcsak a német politika támogatása érdekében teszi, hanem a palagáz és a kőolaj felszámolására törekvő környezetvédelmi szervezetek kívánságainak teljesítése érdekében is. Ez előbb-utóbb az Egyesült Államok nagy gazdasági válságát fogja jelenteni.
Egy ilyen politika hosszabb távon nem fogja elnyerni a hagyományos demokratikus szavazók tetszését. Mielőtt
azonban ez megtörténne, legalább egy kétéves nagyobb zűrzavar várható.
A legutóbbi döntések pedig a következők: a Nord Stream 2 építésével kapcsolatos szankciók feloldása, a Turów bánya bezárására tett kísérletek vagy a Baltic Pipe gázvezeték építésének blokkolása – sajnos összeáll egy képpé. Mindez a lengyel energetikai potenciál korlátozását és az orosz-német energetikai együttműködést erősíti. Az orosz és német szervezetek által finanszírozott környezetvédelmi szervezetek pedig csak eszközként szerepelnek.
Kemény harc vár ránk, melyet létfontosságú érdekeinkért kell megvívnunk. Ehhez erős államra és nagy
óvatosságra van szükség. Természetesen Németország váratlan bevonása a játékba, nem fogja elnyerni minden európai partnerük tetszését. A francia politikában már megfigyelhető bizonyos aggodalom. Párizst az egész geopolitikai játékban egyszerűen figyelmen kívül hagyták, és talán keresni fogja a módját, hogy újjáépítse
kapcsolatait Varsóval. Minden bizonnyal a lengyel-török katonai megállapodás sem volt véletlen. Az Egyesült Államok továbbra is a legfontosabb szövetségesünk marad, azonban jól látható, hogy politikájukban Közép-Európa jelenleg nem tölt be vezető szerepet. Ez nagy mozgásteret biztosít a különösen agresszív Oroszországnak. Fel
kell készülnünk vazallusai, köztük Lukasenka további provokatív fellépéseire. Ugyanakkor arra is figyelnünk kell, hogy szövetségeket építsünk Európában. Mindenki az erősebbekkel számol. A gyengeségnek és hibáknak itt már nincs helye.
Tomasz Sakiewicz, Gazeta Polska, főszerkesztő, 2021.06.09.
