A magdeburgi merénylet után kampánytéma lehet a migráció Németországban.
Németországban a lakosság többsége már a magyar állásponttal ért egyet a migrációval kapcsolatban, a magdeburgi terrortámadás hatására pedig azok a pártok számíthatnak nagyobb támogatásra, amelyek a bevándorlási válság kezelése helyett annak megoldását tűzik ki célul – mondta Kiszelly Zoltán politológus.
Nyolc évvel a 2016-os berlini kamionos merényletet követően ismét egy bestiális terrortámadás rázta meg Németországot a karácsonyi időszakban. December 20-án a kora esti órákban egy ötven éves szaúd-arábiai születésű férfi terepjáróval hajtott a tömegbe a magdeburgi karácsonyi vásáron.
A nyomozók szerint a gyanúsított egyedül cselekedett, egyelőre nincs jele más elkövetőnek.
A német nyelvterületek országainak kritikus biztonsági helyzetét jól mutatja, hogy csak az idei évben folyamatos volt a terrorfenyegetettség, elég ha a Taylor Swift koncert elleni meghiúsított bécsi merényletkísérletre, vagy a mannheimi és solingeni késes támadásokra gondolunk Németországban.
A magdeburgi ámokfutó ellen még zajlik a nyomozás, aki ellen többrendbeli gyilkosság, gyilkossági kísérlet és súlyos testi sértés miatt emeltek vádat.
Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég politikai elemzési igazgatója három fontos tényezőt emelt ki a támadással kapcsolatban:
– Egy új típusú merénylőről beszélünk, aki gyökeresen más irányvonalat képvisel, mint az eddigi támadók.
– A támadó céljai ismeretlenek, azonban üzleti érdekei és pszichés állapota részben magyarázhatják az indítékokat.
– A német hatóságokat akár politikai szempontok is befolyásolhatták, amikor a szaúdi figyelmeztetést figyelmen kívül hagyták.
A Talib A. néven azonosított elkövető egy szaúd-arábiai ateista disszidens, aki 2006-ban költözött Németországba, ugyanakkor tíz évvel később, a bevándorlási válság 2016-os tetőpontján menekültként regisztrálták. Pszichiáterként praktizált és nem volt benne a német bűnügyi nyilvántartásokban.
Kiszelly Zoltán is megerősítette azokat a szakértői érveléseket, hogy a nyomon követése ezért is jelentett problémát a német hatóságok számára.
Az elkövetővel kapcsolatban annyi bizonyosnak tűnik, hogy Szaúd-Arábiát ellenségének tekinti.
A szakértő szerint amennyiben a német hatóságok ezzel tisztában voltak, úgy felmerülhet, hogy Berlin ezért nem kezelhette megfelelő súllyal a rijádi figyelmeztetést, mondván a szaúdiak politikai okokból igyekeznek valakit befeketíteni. Mindez elméleti lehetőség csupán.
A Der Spiegel szerint Szaúd-Arábia már 2023-ban figyelmeztette Németországot, ahogyan arról is írtak, hogy a női menedékkérők megmentésének a szándéka motiválhatta az iszlám elhagyására. Ugyanebben a cikkben írnak arról, hogy Talib A. rendszeresen került konfliktusba a német hatóságokkal, valamint a bejegyzett németországi ex-muszlim szervezetekkel. Az interneten gyűjtött forrásokat iszlámellenes könyvének kiadásához, amely végül soha nem jelent meg.
Kiszelly Zoltán szerint a merénylő az AfD-nél is „házalt” az említett irománnyal, de a párt sem mutatott érdeklődést iránta. Mindezek fényében a deklarált politikai célt helyettesítheti a pszichés állapot keveredése az írói és üzleti életben vallott kudarccal.
Németországot már a merénylet előtt is számtantalan gond sújtotta, elég csak a kibontakozó gazdasági válságra, vagy a tomboló belpolitikai krízisre gondolni – a kormányválság miatt a kancellár is megbukott, jövőre pedig előre hozott választások lesznek.
A várható belpolitikai hatásokat még nehéz megbecsülni, mivel az ország – beleértve a politikai elitet is – sokkos állapotban van, bizonyos jelek már látszanak arra, hogy a választási versenyben milyen irányban is mozdulhat el az inga.
Bár vannak kísérletek, hogy a már tárgyalt körülmények miatt összeköthessék a támadót a bevándorlásellenes jobboldallal, csekély esély mutatkozik rá, hogy az AfD-nek politikai kárt okozzanak. Ez látszik abból is, hogy a támadás után remigráció-ellenes tüntetést is tartottak a német nemzeti és jobboldali érzelmű emberek, amelyen a migránsok Németországból való kitoloncolását követelték. Ráadásul látszik egy további fontos tényező is.
A mainstream pártok elképzelésével szemben a migráció ismét a kampány központi témájává vált.
Kiszelly Zoltán szerint ugyanis Németországban a többség a magyar álláspontot képviseli a migrációval kapcsolatban, ami a fősodor pártjai számára problémát jelent, ezek ugyanis előre akarják hozni a migrációs paktum végrehajtását, ami eredetileg csak 2026-tól lépett volna életbe. Ráadásul állandóvá akarják tenni a migránsok kötelező kvóták szerinti szétosztását. A németek számára ezt úgy akarják elfogadhatóvá tenni, hogy Közép-Európa – benne Magyarországgal és Csehországgal – is kiveszi részét a terhek elosztásában.
„Ugyanakkor a németeknek abból van elege, hogy az országban van 2 millió migráns, aminek csak 30 százaléka dolgozik” – mondta Kiszelly Zoltán.
A német lakosság tehát nem a bevándorlási válság szétterítésben, hanem megoldásában és felszámolásában érdekelt, a magdeburgi támadás pedig azon pártok felé terelheti a szavazók jelentős részét, amelyek ezt ígérik.
Borítókép: Kiszelly Zoltán
Forrás: Fejér Megyei Hírlap/Fehér Gábor
