A választások győztese, Friedrich Merz azt tervezi, hogy húsvétig új kormányt alakít.
A kormánykoalíció őszi összeomlását követően előrehozott szövetségi választást tartottak Németországban. A választási törvény értelmében 630 képviselői helyről döntöttek a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag).
A választást a CDU/CSU konzervatív pártszövetség nyerte 28,5 százalékkal, de nem sokkal maradt el mögötte az AfD sem, miközben az SPD a várakozásoknak megfelelően nagyot bukott.
A választással nem csak az dőlt el, hogy melyik párt lesz a legerősebb a Bundestagban, hanem azt is előrevetíti, hogy ki lesz Németország következő kancellárja, akit majd az új összetételű alsóház választ meg. A neheze azonban még most következik, mivel kormányzáshoz elegendő többséget egyik párt sem szerzett, így várhatóan hosszas koalíciós tárgyalások következnek.
Eredetileg ősszel lett volna esedékes parlamenti választást tartani Németországban, de a hárompárti kormánykoalíció tavaly november elején a gazdasági és költségvetési politika körüli viták miatt felbomlott a Szabad Demokrata Párt (FDP) kilépésével. Miután a parlament alsóházában Olaf Scholz kancellár szocialista-zöld kormánya elveszítette a bizalmi szavazást, az államfő december végén feloszlatta a törvényhozást, és előrehozott választásokat írt ki.
A szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint 59,2 millió választásra jogosult adhatta le a szavazatát Németországban, illetve további több mint 3 millió külföldön tartózkodó német állampolgár is voksolhatott.
A 2023 márciusában elfogadott új választási törvény értelmében 630 képviselői helyről döntöttek a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag). Összesen 4506 jelölt indult a választáson.
A szavazóhelyiségek 8 órától 18 óráig voltak nyitva, a voksolás 299 szavazókörben zajlott. A közvélemény-kutatások az ellenzéki konzervatív Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetségét (CDU/CSU) tartották esélyesnek a legtöbb szavazatra, a második legnépszerűbb pártnak az uniópártoktól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) pártot tartották. Scholz kancellár Szociáldemokrata Pártját (SPD) a harmadik helyre várták, míg a Zöldeket a negyedik, az FDP pedig az ötödik helyre tartották esélyesnek.
Kancellárjelöltet négy párt nevezett meg, azonban a kormányfőt nem közvetlenül választják, hanem az új összetételű Bundestag fog majd dönteni a kancellár személyéről. Mindegyik párt megnevezhetett kancellárjelöltet, de ezzel a lehetőséggel csak a négy legnagyobb párt élt. A CDU/CSU pártszövetség Friedrich Merzet, az AfD Alice Weidelt, az SPD Olaf Scholzot, míg a Zöldek Robert Habecket jelölték.
Az előrehozott németországi választásokat az előrejelzéseknek megfelelően az ellenzéki konzervatív Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetsége (CDU/CSU) nyerte meg 28,5 százalékkal. Második helyre az Alternatíva Németországért (AfD) futott be 20,6 százalékkal, csaknem megduplázva a 2021-es választáson elért eredményét.
Nem sokkal maradt el az AfD mögött a Szociáldemokrata Párt (SPD), amelynek 16,4 százaléka a harmadik helyre volt elegendő. „Ez egy keserű választási eredmény, egyben választási vereség is. Ezt világossá kell tenni” – mondta Olaf Scholz az eredményt látva, hozzátéve, hogy vállalja a felelősséget a rossz eredményért.
Negyedik helyen a Zöldek végeztek 12 százalékkal, a Die Linke (Baloldali Párt) 8,6 százalékkal pedig az ötödik helyre ért oda. A többi pártnak jelen állás szerint nem sikerült átlépnie az öt százalékos bejutási küszöböt. A teljes választási eredmény:
CDU/CSU: 28,5 százalék;
– AfD: 20,6 százalék;
– SPD: 16, 4 százalék;
– Zöldek: 12 százalék;
– Die Linke (Baloldali Párt): 8,6 százalék;
– BSW: 4,9 százalék;
– FDP: 4,5 százalék;
– Egyéb pártok: 4,5 százalék.
Mivel egyik pártnak sem sikerült elegendő támogatást szerezni a kormányalakításhoz, most várhatóan bonyolult koalíciós tárgyalások következnek.
A választások győztese, Friedrich Merz azt tervezi, hogy húsvétig új kormányt alakít.
„Nincs alternatívája annak, hogy értelmesen és gyorsan kormányt alakítsunk” – mondta a CDU vezetője. Elmondása szerint olyan szövetségi kormány megalakítására törekszik „amely a teljes német lakosságot képviseli”. Továbbá azt is közölte, hogy csak egy koalíciós partnert szeretne bevonni a kormányfő, ha lehetséges, nem kettőt. Azt azonban leszögezte már a választások estéjén, hogy az AfD-vel semmi esetben sem fognak együttműködni.
Alice Weidel, az AfD kancellárjelöltje eközben mégis arra számít, hogy hamarosan felkérését kapnak Merztől, hogy vegyenek részt az új kormányban. Weidel szerint ha nem ez történik, hanem a CDU/CSU pártszövetség végül a baloldallal lép koalícióra, akkor új választások lesznek hamarosan Németországban, mert Merzék szerinte az AfD programjával kampányoltak, ez pedig a választók becsapása.
Saskia Esken, az SPD társelnöke az esetleges kormányzati részvétellel kapcsolatban azt mondta, hogy a szociáldemokraták az elmúlt évtizedekben mindig felelősséget vállaltak, amikor erre szükség volt. „De szeretném világossá tenni: szociáldemokrataként ellenzékben is tudunk felelősséget vállalni” – hívta fel a figyelmet a politikus.
Ahogy arra megannyi elemzés előre felhívta a figyelmet, egyik párt sem kapott elegendő szavazatot ahhoz, hogy önállóan alakítson kormányt, így mindenképp koalíciós kormány áll fel Németországban. A lehetőségek azonban korlátozottak a kormányalakításra, mivel a CDU/CSU az AfD-vel való együttműködés lehetőségétől teljesen elzárkózott.
Ötféle felállás tűnik lehetségesnek, amelyek a pártok színei után kapják fantázianevüket. Valószínűségük szerint csökkenő sorrendben:
1. Nagykoalíció: A jobboldali CDU/CSU és a baloldali SPD hagyományos koalíciós felállása, amely az utóbbi 20 évből 16-ban kormányozta Németországot.
2. Kenya-koalíció: A CDU/CSU, az SPD, és a Zöldek koalíciója. A parlamenti matematika könnyen lehet, hogy csak 3 párt összefogása esetén engedné meg a kormánytöbbség létrejöttét. Ez esetben a bevándorlás szabályozásának kérdése lehet az egyik fő belső konfliktusforrás.
3. Kivi-koalíció: A CDU/CSU és a Zöldek koalíciója. Előreláthatólag csak akkor valósulhat meg, ha az 5 százalék körül billegő pártok nem jutnak be. Az együttműködés nagyon nehézkes lenne, mivel a CSU vezetője a kampányt részben a Zöldek programjának támadására építette.
4. Németország-koalíció: A CDU/CSU, az SPD és az jobbliberális FDP együttműködése esetén jöhet létre. Az FDP-nek kevés esélye van a bejutásra, azonban, ha sikerül, akkor ők lehetnek a mérleg nyelve.
5. Jamaika-koalíció: A CDU/CSU, a Zöldek és az FDP lehetséges együttműködése. Ez a felállás tűnik hosszú távon a legnehezebben összetarthatónak, a felsoroltakon túl más típusú együttműködés azonban valószínűtlen, mivel a Die Linke, és BSW nevű baloldal szélén található pártokat az eddigi jelek alapján a CDU/CSU nem vállalná fel partnerként.
A magyar kormány álláspontjáról sokat sejtet, hogy az AfD társelnöke, Alice Weidel február 12-én Budapesten tárgyalt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Ezzel a párt tett egy jelentős lépést a nemzetközi elszigeteltségből való kitörés felé. „Az AfD nem az a párt, amelynek vezetőjét minden európai országban fogadni szokták a miniszterelnökök, de épp itt az ideje, hogy ezen változtassunk” – mondta Orbán Viktor a beszéde elején.
A kormányfő szerint – mivel a magyar és a német gazdaság szoros kapcsolatban áll egymással – sokkal jobban boldogulna Magyarország, ha Németország sikeres lenne. Ezt a sikert Orbán Viktor az AfD programjában látja.
„Azt tudom mondani a magyar közvéleménynek, hogy az Afd összes fontos programpontja olyan, ami hasznára válna Magyarországnak” – hangsúlyozta Orbán Viktor, külön kiemelve a migrációt és az energiapolitikát.
Vitathatatlan a párt előretörése, mivel a 2021-es választáshoz képest csaknem megduplázták a támogatottságukat, azonban a választások eredménye azt mutatja, hogy mindez vajmi kevés a kormányalakításhoz, arra pedig reálisan nincs sok esély, hogy a győztes CDU/CSU hajlandó lesz koalíciót kötni a szélsőjobboldali párttal.
Borítókép: A Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) támogatói és a sajtó képviselõi a CDU berlini székházában 2025. február 23-án, miután megérkeztek az elõrehozott szövetségi parlamenti választás elsõ exit poll-eredményei.
Forrás: MTI/EPA/Hannibal Hanschke
