Tovább emelkedtek a fizetések májusban, a bruttó átlagbér meghaladta a 700 ezer forintot, a nettó pedig elérte a 483 ezret – derül ki a KSH friss adataiból. Bár a bérek nőnek, az infláció miatt a reálkeresetek csak mérsékelten, 3,2 százalékkal emelkedtek. A bruttó keresetek mediánértéke – vagyis a középső érték, amelynél ugyanannyian keresnek többet, mint kevesebbet – 562 300 forint volt.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2025 májusában tovább emelkedtek a magyar keresetek. A teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagbére 702 800 forint volt, ami 7,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset pedig elérte a 483 ezer forintot, ez 7,7 százalékos növekedést jelent éves összevetésben.

A prémium és jutalom nélküli, úgynevezett rendszeres bruttó átlagkereset 660 ezer forint volt, ami 8,6 százalékos növekedést mutat.

Ágazatonként is emelkedtek a bérek:

• a vállalkozásoknál 657 700 forintra nőtt,
• a költségvetési szektorban 656 400 forintra,
• a nonprofit szervezeteknél pedig 691 800 forintra.

Ezek éves szinten 8,1 és 9,8, illetve 9,1 százalékos bérnövekedést jelentenek.

A bruttó keresetek mediánértéke – vagyis a középső érték, amelynél ugyanannyian keresnek többet, mint kevesebbet – 562 300 forint volt. Ez 7,9 százalékos növekedést jelent. A nettó mediánbér 391 200 forintra emelkedett, ami 8,2 százalékkal haladta meg az előző év májusi szintet.

Bár a bérek nőttek, a reálkereset – tehát a fizetések inflációval korrigált értéke – mindössze 3,2 százalékkal nőtt. Ez annak köszönhető, hogy a fogyasztói árak is emelkedtek, méghozzá 4,4 százalékkal az előző év azonos időszakához képest.

A januártól májusig tartó időszakban a bruttó átlagkereset 690 500 forint, a nettó 474 500 forint volt. Ez 9, illetve 8,9 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Jönnek az adókedvezmények

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy májusban látványosan lassult a keresetek növekedési üteme: az áprilisi 9,8 százalékról 7,8 százalékra esett vissza az éves bérdinamika, ami az idei legalacsonyabb adat eddig.

A béremelkedés leginkább a vállalkozásoknál és a nonprofit szektorban lassult, míg a közszférában enyhén gyorsult. Az inflációval korrigált reálkeresetek 3,2 százalékkal nőttek, ami mérsékelt, de fenntartható ütemnek számít. A prémiumok és túlórák csökkenő szerepe, valamint az, hogy idén csak fokozatosan épültek be a béremelések, szintén hozzájárulhatott a lassuláshoz.

Az elemző szerint az ágazatok többségében visszafogottabb lett a bérnövekedés, különösen a feldolgozóiparban, a pénzügyi szektorban és az energiaiparban. Ugyanakkor a foglalkoztatotti létszám csökkenése egyelőre nem jelent trendfordulót, inkább korábbi havi kiugrások korrekciójaként értelmezhető.

A jövőbeni bérdinamika szempontjából kulcsfontosságú lesz a garantált bérminimum emelésének mértéke, amely jóval több munkavállalót érint, mint a minimálbér. Az elemző szerint a tartós reálkereset-növekedéshez négy tényezőre lenne szükség: feszesebb munkaerőpiacra, élénkülő gazdasági növekedésre, alacsonyabb inflációra és erőteljesebb bérminimum-emelésre.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az adatokkal kapcsolatban pedig kiemelte: 2010-hez képest 1 millióval nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt. A fizetések is többet érnek, így a családok egyre több pénzből tudnak gazdálkodni, ezáltal pedig többet is tudnak költeni.

A magyar kormány a forrásokat nem Ukrajnára, hanem a magyar emberek támogatására fordítja, elkötelezett a családok anyagi biztonságának további erősítése mellett, ezért Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtja végre.

Az államtitkár szerint októbertől a háromgyermekes anyák, januártól a 30 év alatti anyák, valamint a 40 év alatti kétgyermekes anyák teljes személyi jövedelemadó mentességben részesülnek, emellett a kormány két lépcsőben megduplázza a családi adókedvezményt is – írja összefoglalójában az Index.

Fotó: depositphotos.com