Sokan attól tartanak, hogy a megállapodás következményeként csökkenhet Európa versenyképessége és jóléte.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti régóta húzódó vámvitában megszületett megállapodás ugyan átmeneti enyhülést hozott, azonban gazdasági szereplők és elemzők egyaránt aggodalmukat fejezték ki az egyezség hosszabb távú hatásaival kapcsolatban.
Azonban azt még a nyugati média is elismeri, hogy Trump győzött, Brüsszel rossz megállapodást kötött.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke közösen jelentette be a kompromisszumot, amely szerint az amerikai piacra érkező európai importtermékek – köztük autók, félvezetők és gyógyszeripari termékek – vámja egységesen 15 százalék lesz.
A megállapodás ugyanakkor nem érinti az acélra és alumíniumra továbbra is érvényben lévő 50 százalékos vámokat.
Megállapodott az Európai Unió az Egyesült Államokkal az exportvámokról
Helena Melnikov, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) főtitkára szerint a megállapodás ugyan átmeneti fellélegzést biztosít a német gazdaságnak, de „ennek ára van – és ezt az árat a német és az európai gazdaság fizeti meg”.
Melnikov kiemelte: „A megállapodás rövid távon stabilitást teremt, de csupán első lépés. További tárgyalásokra van szükség egy igazságos, jövőorientált kereskedelmi megállapodás érdekében.”
Egyben felszólította a német kormányt és az EU-t, hogy vonják le a megfelelő következtetéseket: versenyképesebb környezetre, kiszámítható politikára, célzott beruházási ösztönzőkre és több szabadkereskedelmi egyezményre van szükség.
A Német Iparszövetség (BDI) még ennél is kritikusabb hangot ütött meg. Wolfgang Niedermark, a BDI szakértője szerint a megállapodás rossz üzenetet küld, mert az EU fájdalmas vámokat fogadott el.
„Még a 15 százalékos vámtarifa is súlyosan érinti az exportorientált német ipart” – figyelmeztetett.
A BDI szerint a magas acél- és alumíniumvámok újabb csapást mérnek egy olyan kulcsfontosságú ágazatra, amely már most is óriási nyomás alatt áll a nemzetközi verseny és az ipari átalakulás miatt.
A Német Külkereskedelmi Szövetség (BGA) elnöke, Dirk Jandura úgy fogalmazott: a megállapodás „fájdalmas kompromisszum”, és „minden egyes százalék vám egy százalékkal csökkenti a versenyképességet”. Hozzátette: a vámemelés számos kereskedő számára egzisztenciális fenyegetést jelent.
Wolfgang Grosse Entrup, a Vegyipari Szövetség (VCI) főtitkára úgy fogalmazott: „Aki hurrikánra számít, az a viharért is hálás.”
Szerinte bár a további eszkaláció elkerülhető volt, a megállapodás következtében az európai export kevésbé lesz versenyképes – különösen a vegyipar számára túl magasak az új vámok. Ulrike Malmendier közgazdász, a Tagesschau24-nek adott interjúban „jelentős jóléti veszteségre” figyelmeztetett. Véleménye szerint a 15 százalékos vámok hosszú távon is fennmaradhatnak, mivel az ilyen mértékű intézkedéseket később nehéz visszavonni.
Michael Hüther, a Német Gazdaságkutató Intézet (IW) igazgatója szerint sem lehet megnyugodni. „Nem lehet bízni abban, hogy ez mostantól így is marad”.
Moritz Schularick, a Kieli Világgazdasági Intézet elnöke az X-en úgy fogalmazott: „A megállapodás rövid távú gazdasági hatásai kezelhetők, de semmi okunk az örömre.”
Szerinte az EU nem a szabályokon alapuló világrendet védte meg, hanem egy olyan alku részese lett, amely kiszámíthatatlan politikai szeszélyeken alapul, és aligha összeegyeztethető a Kereskedelmi Világszervezet elveivel.
Ursula von der Leyen – aki Ukrajna támogatásában következetesen elkötelezett – az elemzők szerint kedvezőtlen feltételekbe egyezett bele az Egyesült Államok részéről. Számos nyugati médium is rámutatott: az Egyesült Királyság a számok alapján előnyösebben tudta érvényesíteni érdekeit a tárgyalások során.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet
