Lavrov szerint Ukrajna és Európa megpróbálja eltorzítani azt, amit Putyin és Trump Alaszkában megbeszélt.
Kijevnek vissza kell vonnia az oroszajkú lakosságot diszkrimináló összes ukrán törvényt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.
Lavrov arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: a lehetséges békeszerződések keretében Ukrajna nem fogja megadni az orosz nyelvnek az államnyelvi státuszt.
„Végső soron ehhez (az orosz államnyelvi státuszához) senki sem ragaszkodik különösebben. Az első lépés, amely nem függ sem Zelenszkij, sem bárki más kívánságától, az az, hogy el kell törölni az összes olyan törvényt, amely az ENSZ Alapokmányának durva megsértésével betiltotta az orosz nyelvet és a kánoni Ukrán Ortodox Egyházat. Ezért próbálja (Zelenszkij) elterelni a figyelem fókuszát erről a problémáról. De ez nem fog neki sikerülni”
– fogalmazott az orosz külügyminiszter.
Lavrov kijelentette, hogy az augusztus 15-i orosz-amerikai csúcstalálkozón nem került szóba Putyin és Zelenszkij esetleges találkozója. Mint mondta, ezt a témát később vetették fel, és Putyin Donald Trump amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében jelentette ki, hogy Oroszország kész folytatni az ukrán féllel Isztambulban megkezdett közvetlen tárgyalásokat.
Lavrov hangot adott azon nézetének, miszerint az európai vezetőknek az anchorage-i találkozóra adott reakciója, a washingtoni látogatásuk és további lépéseik arra utalnak, hogy nem akarnak békét.
„Azt mondják, nem engedhetik meg Ukrajna vereségét. Nem engedhetik meg Oroszország győzelmét. Ezekkel a kategóriákkal operálnak: győzelem és vereség” – mondta az orosz külügyminiszter.
Lavrov kijelentette, Oroszország tiszteli Trumpot, mert megvédi az Egyesült Államok érdekeit, és van oka azt hinni, hogy Trump is tiszteli Putyint, mert ő Oroszország érdekeit védelmezi. A tárcavezető úgy vélekedett, Trump arra vonatkozó kijelentései, miszerint az ő elnöksége alatt nem tört volna ki az ukrajnai konfliktus, azt jelentik, hogy az Egyesült Államok nem finanszírozta és nem szervezte volna meg a 2014-es ukrajnai puccsot.
„Az Alaszkában viselt (CCCP feliratú) szvetterem nem jelenti azt, hogy vissza akarnám állítani a Szovjetuniót. Mi a Szovjetunióban születtünk. Putyin többször is kijelentette, hogy aki nem sajnálja a Szovjetunió felbomlását, annak nincsen szíve. Aki viszont vissza akarja állítani, annak nincs esze” – fogalmazott Lavrov.
Azt mondta, Ukrajna és Európa megpróbálja eltorzítani azt, amit Putyin és Trump Alaszkában megbeszélt, elsősorban a biztonsági garanciák kérdésében. Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai rendezés biztonsági garanciáinak ügyében konszenzusra van szükség, amely figyelembe veszi Oroszország alapvető érdekeit.
Kifogásolta, hogy a nyugati elit a biztonság kérdésére kizárólag úgy tekint, mint Ukrajna biztonságára, és kész „megszálló erőket” küldeni Oroszország feltartóztatására.
„Ezek az emberek elismerik: azt akarják, hogy a biztonság „megosztható” legyen, vagyis hogy Ukrajnának a biztonságot Oroszország ellenében építhessék ki” – jegyezte meg Lavrov.
Lavrov szerint Ukrajnának azzal a feltétellel van joga a létezéshez, ha „elengedi” azokat az embereket, akik népszavazáson úgy döntöttek, hogy az orosz kultúrához tartoznak.
Oroszország készen áll a találkozóra Volodimir Zelenszkijjel, ha az megfelelően előkészített
Vlagyimir Putyin orosz elnök készen áll a találkozóra Volodmir Zelenszkij ukrán elnökkel, amennyiben a találkozó megfelelően előkészített, de egyelőre nincs tervben ilyen esemény – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az NBC amerikai televízióban vasárnap sugárzott interjúban.
Az orosz külügyminiszter a Meet the Press című politikai magazinműsornak adott, még pénteken rögzített interjújában kijelentette, hogy Putyin elnök „készen áll találkozni Zelenszkij elnökkel, amennyiben ez a találkozó valóban dönteni fog valamiről”. Hozzátette, „találkozni csak azért, hogy Zelenszkij újabb színpadot kapjon, ahol lehetősége van szerepelni nem az, amit mi hasznosnak gondolunk”.
A külügyminiszter a csütörtökön Munkácson amerikai elektronikai üzemet ért rakétatámadással kapcsolatban azt közölte, hogy hírszerzésüknek nagyon jó értesülései vannak. „És ahogy mondtam a célpontok között csak hadiüzemek, katonai létesítmények, illetve olyan ipari vállalatok vannak, amelyek közvetlenül állítanak elő katonai felszerelést az ukrán hadsereg számára” – fogalmazott.
Szergej Lavrov a nagyrészt orosz ellenőrzés alatt tartott kelet-ukrajnai megyékre utalva kijelentette, hogy Oroszországot „nem érdeklik területek”, ugyanakkor aggasztónak tartja azoknak az embereknek a helyzetét, akik abban a térségben élnek, és orosz nemzetiségűként azonosítják magukat.
Hozzátette: a háború lezárását követő „biztonsági garanciáknak” konszenzuson kell alapulniuk. Kiemelte azt is, hogy a biztonsági garanciáknak az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagországain kell alapulniuk, de hozzátette, hogy ez kiegészülhet akár Németországgal, Törökországgal és további államokkal.
Szergej Lavrov ugyanakkor utalt arra is, hogy Oroszország egy békeszerződést nem írna alá olyan vezetővel, akinek legitimitását vitatja.
„Amikor egy színpadra kiállunk, amikor dokumentumot kell aláírni, akkor nagyon szükséges számunkra, hogy világosan lássa mindenki, hogy a személy aki aláír legitim, és az ukrán alkotmány szerint Zelenszkij úr jelenleg nem ilyen „ – fogalmazott az orosz külügyminiszter.
Donald Trump amerikai elnökkel kapcsolatban az orosz politikus megállapította, hogy véleménye szerint, amikor az amerikai elnök az Egyesült Államok nemzeti érdekeit helyezi előtérbe, akkor tiszteletbe tartja, hogy Oroszország hasonlóképpen saját nemzeti érdekei mentén cselekszik.
MTI
Címlapkép:
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter
MTI/EPA/AP pool/Alekszandr Zemljanyicsenko
