Jövőre, építésének négyszázadik évfordulójára újra megnyitják a látogatók előtt a Bethlen Gábor fejedelemségének idején, 1626-ban elkészült gyimesbükki, Rákóczi-várként ismert őrtornyot. Az eredeti történelmi forrásokon alapuló felújítás nyomán újjáépített épületben kiállítótér, kilátó és kávézó is helyet kap majd. A gyimesbükki, az egykori magyar–román határ közelében fekvő történelmi emlékhely „megkoronázásaként” újjáépült őrtorony elkészültét a helyi önkormányzat vezényelte le, és a Cseke Attila vezette román fejlesztési minisztérium támogatta széles körű civil összefogással a háttérben.
Székelyföld egyik legkeletebbi műemlék-együttese a ma Bákó megyéhez tartozó, egykori határtelepülés, Gyimesbükk közvetlen közelében 1626-ban épült Rákóczi-vár és környéke.
A történelmi emlékhelyen az utóbbi két évtizedben számos fejlesztés révén valóságos nemzeti zarándokhely alakult ki.
A Magyar Királyi Államvasutak egykori legkeletebbi vasúti őrháza, a Gyimes-völgye első állandó temploma, a Kontumác kápolna, a hajdani vámház és karantén romjai látogatók tízezreit vonzza minden évben.
A folyamatot, amelynek végén megújult a Gyimesi-szorost évszázadok óta őrző Rákóczi-vár is, Deáky András nyugalmazott iskolaigazgatóval, a helyi magyar közösség fáradhatatlan civil „harcosával” beszélgetve foglalta össze a Maszol.ro portál.
Az interjúalany megosztotta:
mintegy húsz évvel ezelőtt gondolták úgy a Gyimesbükkért Egyesülettel, a helyi római katolikus plébániával karöltve, hogy rendbeszedik az „ezeréves határ” környékét.
A folyamat első lépéseként Deáky András megvásárolta a Magyar Királyi Államvasutak legkeletebbi, 30-as számú őrházát, amivel felhívták a széles magyar közvélemény figyelmét arra, hogy valóságos zarándokhely alakulhat ki a helyszínen.
„Sok adósságunk volt (a történelem felé), amit szerettünk volna leróni néhányan és folytattuk a munkát. Háborús emlékhelyet hoztunk létre azok részére, akik az életüket adták a magyar hazáért, itt, az ezeréves határon. Újrafestettük a Tatros-folyó itteni hídját, felállítottuk a kápolna mellett az élet, a hit és a nemzet kapuját, egy kopjafasort.
Olyan szavakat írtunk fel a kopjafákra, mint Isten, család, nemzet, haza, szülőföld, anyanyelv, hit, vallás, jövő, szabadság, szeretet. Tudtuk és az egész világ tudta, hogy eddigi munkánknak a megkoronázása lenne, ha sikerülne a Rákóczi-várként ismert őrtornyot újjáépíteni.
Tizenhat éve küszködök azért, hogy ez az álom is megvalósujon.” – idézte fel Deáky András.
„Hangsúlyoznunk kell, hogy amit most látunk, az nem egy-két ember munkája, hanem csapatmunkával, határon átnyúló összefogás eredményeként sikerült megvalósítanunk. Nagyon sok magyar embernek a világ minden táján dobbant meg a szíve, nyílt meg a lelke és a pénztárcája is” – emelte ki a felújítás megálmodója. Mint hozzátette: civil szervezetként, a Gyimesbükkért Egyesülettel sikerült korábban több mint 42 ezer eurót összegyűjteniük, amit átadtak a polgármesteri hivatalnak. Ezt az összeget szintén sikerült a vár rekonstrukciójára fordítani.
A felújított épület gazdája, működtetője a gyimesbükki önkormányzat lesz. Oltean Péter polgármester megerősítette, hogy a munka csaknem teljesen készen van, ebben az évben szeretnék lezárni a folyamatot és 2026-ban tervezik az átadóünnepséget.
Oltean Péter annak a reményének is hangot adott, hogy
a felújított Rákóczi-vár nemcsak a helybelieknek, a gyimesi vidéken élőknek jelent sokat, hanem egész Székelyföldnek és az összmagyarságnak is egyfajta szimbólumkét szolgál.
Ugyanakkor idegenforgalmi szempontból nem elhanyagolható a román vidékekről érkezők érdeklődése sem. Mindez fokozott idegenforgalmi érdeklődést vetíthet elő a Bákó megyei községben, hiszen a térségben is egyedülálló látványosság a felújított erődítmény.
Forrás: Maszol.ro
Címlapkép: A felújított őrtorony 2026-ban nyitja meg kapuit. | Fotó: Maszol.ro/Teutsch Tamás
