A 2026-os választási év nem csak Magyarországot tartja lázban. Nemzetközileg is úgy értékelik, hogy a magyar választás világszinten az egyik legfontosabb jövő évi politikai megmérettetés lesz. Az amerikai Gzero lap rögtön első helyre tette hazánkat a legfontosabb jövő évi választásokat összegző listáján. Hazánk mellett a föld nyugati féltekéjének két legnépesebb állama, az Egyesült Államok és Brazília is jövő évben tart nagy téttel bíró választásokat.
A listára olyan országok választásai kerültek fel, amelyek nemcsak egy ország irányváltását hozhatják, hanem regionális, sőt globális szinten is jelentős hatásuk lehet.
I. Magyarország – a Brüsszellel szembeni ellenállás a tét
A Gzero listájának élére nem véletlenül került fel Magyarország. A 2026-os országgyűlési választást a nemzetközi elemzők egy része az év legfontosabb politikai ütközetének tartja. Ennek oka egyszerű: Európában páratlan, de még világszinten is ritka az olyan ország, ahol több mint másfél évtizednyi folyamatos kormányzás után a tét többek közt az, hogy gyökerestül megváltozik-e az ország külpolitikája.
Orbán Viktor miniszterelnök kormányzása alatt Magyarország különutas pályára állt az EU-n belül, miközben a rendszere mindvégig stabilnak tűnt – összegez a Gzero. Ez a stabilitás most veszélybe kerülhet, mivel a Tisza Párt a megjelenésével szinte teljesen leuralta az ellenzéki térfelet.
Sokan Brüsszelből és Washingtonból is úgy tekintenek a 2026-os magyar választásra, mint egyfajta referendumként a nyugati liberális világrend elutasításáról. Akár marad a jelenlegi irány, akár váltás jön, annak az EU-s politika és az ukrajnai helyzet szempontjából is komoly következményei lesznek.
II. Egyesült Államok – Trump félidei ítélete
A jövő évre esik az amerikai félidős kongresszusi választás, ahol az összes képviselőházi helyet újraosztják, valamint a száz szenátusi hely több mint egyharmadát is. Az amerikai félidős választás hagyományosan belpolitikai esemény – 2026-ban azonban globális hatásai is jelentősek lesznek, ezért a Gzero listájából ezt a választást emeltük ki a második helyre.
Donald Trump amerikai elnök az amerikai külpolitika gyökeres átformálásába fogott, ehhez pedig szüksége van pártja képviselőházi és a szenátusi többségére, amelyet jelenleg kis többséggel birtokol.
Az eredmény meghatározza, mekkora mozgástere lesz Trumpnak ciklusa második felében
– és mennyire válik az Egyesült Államok kiszámíthatatlan vagy éppen domináns szereplővé a világpolitikában.
A választók a mindennapi életüket meghatározó kérdésektől vezérelve mennek az urnákhoz: megélhetési költségek, lakhatás, élelmiszerárak vagy éppen a munkahelyek jövője az automatizáció korszakában. A háttérben azonban ott húzódik Trump külpolitikájának hatása a hétköznapokra is: kereskedelmi háborúk, befelé fordulás és újraértelmezett nemzetközi szövetségi viszonyok.
A demokraták a „kék hullámban” reménykednek, hogy elsöprő győzelmet aratnak a billegő körzetek többségében – 2026 novemberében pedig kiderül, hogy mindez valóság vagy csak vágyálom.
III. Brazília – Amerika barátja vagy szívós kritikusa lesz hatalomban
Brazília 2026-ban egyszerre választ elnököt, parlamentet és tartományi vezetőket – ritkán adódik ekkora változásra lehetőség egy csomagban. A háttérben egy rendkívül feszült év áll: a jobboldal ikonja, Jair Bolsonaro volt brazil elnök börtönbüntetésre ítélték, és eltiltották az indulástól, de politikai öröksége tovább él.
Az előzetes mérések szerint a jelenleg harmadik elnöki ciklusát töltő Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök a fő esélyes a folytatásra, de kérdés, hogy kivel szemben. A Bolsonaro-tábor már új arcokat keres: szóba kerül a volt elnök fia, Eduardo Bolsonaro és Sao Paulo kormányzója, Tarcísio de Freitas.
A választás nemcsak belpolitikai ügy. Washington figyelme Brazíliára szegeződik: Trump nyíltan Bolsonaro oldalán állt, sőt szankciókkal is nyomást gyakorol az országra.
Lula elnök kemény kritikával sújtja az Egyesült Államok lépéseit, többek közt a Venezuela térségében történő katonai csapatösszevonásokat. A 2026-os eredmény eldönti, hogy Brazília konfrontatív vagy pragmatikus viszonyt alakít ki az Egyesült Államokkal.
Magyarország, az Egyesült Államok és Brazília három külön világ – mégis van közös nevezőjük. Mindhárom esetben rendszerszintű kérdések dőlnek el: marad-e a jelenlegi politikai irány vagy izgalmas felfordulás következik. A választók a stabilitást vagy a változás között dönthetnek, az egyik is, a másik is a külpolitika változásával is jár.
A magyar országgyűlési választásra jövő áprilisban, a brazil és amerikai választásokra pedig októberben és novemberben kerül majd sor.
