Január elején Párizsban tárgyalt a hajlandók koalíciója. Az ülés előtt Emmanuel Macron zárt körben ismertette tervét a francia politikai vezetéssel. A nyilvánosságra került információk szerint több ezer francia katona Ukrajnába küldése volt napirenden.
Január 8-án Párizsban ült tárgyalóasztalhoz a hajlandók koalíciója. Két nappal korábban Emmanuel Macron parlamenti ülést hívott össze Franciaországban, hogy bemutassa nekik azt a tervet, amely szerint több ezer francia katonát vezényelne Ukrajnába – írja a Le Monde.
Az Elysée-palotában, zárt ajtók mögött zajló – közel három órán át tartó vitán – részt vett Sébastien Lecornu miniszterelnök és mintegy harminc magas rangú politikus. Minden politikai erő képviseltette magát, beleértve azokat is, akik a leginkább ellenezték a francia csapatok Ukrajnába küldését, mint a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN) vagy az Engedetlen Franciaország (LFI).
A nyilvánosságra hozott részletek szerint Franciaország mintegy 6000 katonát küldene Ukrajnába.
Egy, a tárgyaláson jelenlévő politikus hangsúlyozta, hogy szerinte az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciák tekintetében fontos előrelépés az amerikaiak támogatása. Elmondása szerint a jelenlévők közül senki sem ellenezte a francia államfő által bemutatott javaslatot. Korábban arról is beszámoltunk, hogy Ukrajna háborúpárti szövetségesei – a párizsi nyilatkozattal – veszélybe sodorhatták a tűzszünetet.
Nem leszünk a frontvonalon, hanem az ukrán hadsereg támogatására leszünk ott
– hangsúlyozta Macron. Ennek ellenére az LFI nem ért egyet azzal, hogy francia katonákat küldjenek ilyen körülmények között, és az ENSZ-hez fognak fordulni, amikor a kérdés aktuálissá válik.
Ugyanakkor arról is érkeztek hírek, hogy új szintre emelte a katonai együttműködést Ukrajna és az Egyesült Királyság. Száz évre szóló stratégiai védelmi megállapodást írt alá a két ország, amely a légvédelem, a drónfejlesztés és a nagy hatótávolságú fegyverrendszerek beszerzésére és fejlesztésére helyezi a hangsúlyt.
Denisz Smihal ukrán védelmi miniszter a Telegramon közölte, hogy brit kollégájával, John Healeyvel pénteken Kijevben írta alá a stratégiai védelmi megállapodást. Tájékoztatása szerint az egyezmény már 2026-tól több területen összehangolja és tovább erősíti a két ország katonai együttműködését.
Smihal arra is felhívta a figyelmet, hogy London eddig is aktívan részt vett Ukrajna védelmi képességeinek bővítésében, különösen az orosz támadások elleni védekezésben.
Ennek részeként jelentősen növelik az Octopus elfogó drónok gyártását: a tervek szerint havi ezer darab készülhet.
A tárgyalásokon több hadiipari projekt is szóba került. Áttekintették a légvédelemhez és a nagy hatótávolságú fegyverekhez kapcsolódó közös fejlesztési lehetőségeket, valamint a svéd Gripen vadászgépek esetleges ukrajnai gyártásának kérdését is. A megbeszélések során Ukrajna tengeri védelmének megerősítése szintén napirendre került.
Smihal szerint a most aláírt megállapodás fontos állomás a száz évre tervezett partnerségi keretben, és megnyithatja az utat nagyobb volumenű közös projektek előtt is.
Az együttműködés hátterében egy korábbi politikai döntés áll. Az ukrán parlament 2025 szeptemberében ratifikálta az Egyesült Királysággal kötött, száz évre szóló partnerségi megállapodást.
Az egyezmény nemcsak a biztonsági és védelmi kérdésekre terjed ki, hanem a gazdaságra, a tudományra, a technológiai fejlesztésekre és a kulturális kapcsolatokra is.
A hosszú távú partnerség alapjait már 2025 januárjában lefektették. Ekkor Sir Keir Starmer brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő egy szokatlan, online egyeztetésen állapodott meg a százéves együttműködés elindításáról.
Fotó: Volodimir Zelenszkij ukrán, Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit kormányfő (b-j) – MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin
