A gazdálkodó szerint az uniós termelés szigorúan szabályozott, magasabb élelmiszerbiztonságot és jobb beltartalmi értékeket garantál, a piacon megjelenő olcsó import miatt azonban ez a többletérték nem érvényesíthető.
„Miközben az EU szigorú zöldszabályokkal sújtja saját gazdáit, a világ másik feléről enged be olcsó mezőgazdasági termékeket. Hol van itt logika?” – tette fel a kérdést a Magyar Nemzet megkeresésére Schmidt Péter gazdálkodó.
A közelmúltban aláírták az Európai Unió és a dél-amerikai országok közötti szabadkereskedelmi megállapodást. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke történelmi előrelépésnek nevezte kedden az Európai Unió és a dél-amerikai országok egy részét tömörítő Mercosur közötti megállapodást, hozzátéve, hogy az EU még egy ennél is nagyobb megállapodást készül kötni Indiával. Strasbourgban ezért hatalmas gazdatüntetések vannak. A demonstráción Magyar Pétert is kiosztották.
Schmidt Péter kifejtette: nem önmagában a Mercosur-megállapodás jelenti a legnagyobb problémát az európai gazdák számára, hanem az a helyzet, amelyben a mostani megállapodás a Green Deallel együtt megjelenik.
A Green Deal következtében az európai gazdálkodók ugyanis rendkívül szigorú feltételek mellett kénytelenek termelni.
A növényvédő szerek használatát, valamint a tájhasználatot szigorú szabályok korlátozzák. Ezek az intézkedések alapvetően a környezet és az egészség védelmét szolgálják, és hozzájárulnak a jobb minőségű, egészségesebb élelmiszerek előállításához.
Ezek jelentősen megnehezítik a gazdák mindennapi munkáját, növelik a költségeiket, és csökkentik a termelés intenzitását
– fogalmazott Schmidt Péter. Mint kifejtette, ezzel párhuzamosan jelenik meg a Mercosur-megállapodás hatása, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Unión kívülről – különösen Dél-Amerikából – nagy mennyiségben érkezzenek mezőgazdasági termékek az uniós piacra. Ezeket az árukat jóval lazább szabályozási környezetben, alacsonyabb költségek mellett állítják elő, így olcsóbban kerülnek a boltok polcaira.
A dél-amerikai termékek így közvetlen versenyhelyzetbe kerülnek az európai gazdák által előállított árukkal, noha teljesen eltérő termelési feltételek mellett készülnek. Miközben az uniós termelés szigorúan szabályozott, magasabb élelmiszerbiztonságot és jobb beltartalmi értékeket garantál,
a piacon megjelenő olcsó import miatt ez a többletérték nem érvényesíthető.
Schmidt Péter szerint a helyzet sok tekintetben hasonló az ukrán gabonadömpinghez.
A gazdálkodó ellentmondásosnak nevezte azt is, hogy miközben az Európai Unió a környezetvédelem és a fenntarthatóság zászlaja alatt szigorú szabályokat kényszerít saját termelőire, addig a világ másik feléről szállíttat ide mezőgazdasági termékeket.
Mint mondta, mindazt, amiért az uniós természet- és környezetvédelmi hatóságok eddig küzdöttek – a fenntartható gazdálkodást –, feláldozzuk a mostani megállapodással.
A Mercosur-megállapodás következményei tehát elég könnyen kettészakíthatják a piacot, hiszen egy hétköznapi ember számára két kedvezőtlen választás maradhat: vagy úgy dönt, hogy megfizeti a jó minőségű, uniós előírások szerint előállított termékek – egyre magasabb – árát, vagy olcsón hozzájut bizonytalan eredetű, gyengébb minőségű termékekhez, amelyek gyakran nem felelnek meg ugyanazoknak a környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági normáknak.
Eközben az uniós gazdák helyzete tovább romlik: nemcsak az árversenyben maradnak alul, hanem az is előfordulhat, hogy termékeik el sem jutnak a fogyasztókig.
A nagyobb felvásárló- és kereskedelmi cégek számára ugyanis sokkal vonzóbb lehet az olcsóbb, EU-n kívülről érkező mezőgazdasági import, még akkor is, ha annak minősége messze elmarad az európai szinttől. Így a megállapodás egyszerre sodorhatja hátrányba a fogyasztókat és az európai gazdákat.
Fotó: Az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur szabadkereskedelmi övezet tagállamai között kötendõ megállapodás ellen tüntetõ gazdák traktorjaikkal lezárják a Brüsszel és Luxembourg közötti E411-es autópályát a belgiumi Wierde környékén. A felirat jelentése: hadd éljünk meg a foglalkozásunkból – MTI/EPA/Olivier Hoslet
