A politikai élet szereplői ritkán folyamodnak olyan nyílt nyomásgyakorláshoz, amit az elmúlt másfél évben Magyar Péter alkalmazott a bíróságokkal szemben. A Tisza Párt elnöke rendszeresen tesz olyan nyilatkozatokat, amelyekkel befolyásolni próbálja a bírákat konkrét ügyekben, miközben azzal kérkedik, milyen családi kapcsolatrendszere van az igazságszolgáltatásban. Bár a neki kedvező ítéleteknél éljenzi a bíróság munkáját, Magyar a vele kapcsolatban indított eljárásokban mégis inkább a mentelmi joga mögé bújik.
Megszokhattuk már, hogy Magyar Péter szavai és tettei között ritkán van összhang, sőt olykor saját korábbi állításainak is ellentmond. Ennek a kettős kommunikációnak az egyik kirívó példája, ahogyan az igazságszolgáltatás működését minősíti. Bár több közelmúltbeli bírósági döntés kedvez a Tiszának, ráadásul Magyar Péter maga kérkedik azzal, hogy számos rokona a bírói testületek tagja, az ellene indult ügyekben a Tisza elnöke mégis a mentelmi joga mögé bújik, teszi mindezt a brüsszeli vezetés és az Európai Parlament többségének segítségével. Az ellentmondás ordító, ráadásul felvet egy fontos kérdést.
Miért nem kérte Magyar Péter az európai parlamenti képviselőtársaitól, hogy függesszék fel a mentelmi jogát, ha tudja, hogy nem követett el itthon semmit, ráadásul a bíróság – ahol megannyi ismerőse van – rendre az ő javára ítél?
A kérdést úgy próbáljuk megválaszolni, hogy sorra vesszük a tényeket és Magyar nyilatkozatait. Elsőként azokat, amelyeket a Tisza elnöke a hazai bíróságokról és az ott meglévő kapcsolatrendszeréről tett.
Az egyik lakossági fórumán, 2024. decemberében Bázakerettyén például egy kérdésre válaszolva kifejtette: „Nem tudom, mennyire tudod, de az én családom nagy része jogász. Nekem a húgom bíró, a nagynéném bíró, édesanyám egy fél évvel ezelőttig bíró volt, most ment nyugdíjba. Bírósági vezető is volt egyébként a Kúrián is és az Országos Bírósági Hivatalban. Nagyapám bíró volt, kúriai bíró, elég ismert volt, a Jogi eseteket vezette. Én magam is dolgoztam a bíróságon két évet fogalmazóként, nagyjából ismerem a bíróságok működését. Én nem látom, hogy a bíróságok eladták volna magukat a kormánynak.” Arról is beszélt, hogy szerinte ugyan voltak olyan bírósági vezetők, akik idomultak a „rendszerbe”, de azt nem látja, hogy a bírók egyébként politikai utasítás alapján végeznék a munkájukat.
Videó 43:38-tól:
Röviden: Magyar kifejtette, hogy van kapcsolatrendszere az ítélkezéshez, amelyet nem is tart politikailag elfogultnak.
Instrukciók a bíróságok felé
Figyelemre méltó Magyar 2024. márciusi nyilatkozata is, amikor a 444 kérdésére úgy fogalmazott: „Én azt gondolom, hogyha van egy váltás, tehát ha ez a hatalom megszűnik vagy akár csak koalícióba kényszerül, és van egy rendes ügyészség és egy függetlenül működő rendőrség meg egy jól működő, hatékony bíróság. Én nem vonom kétségbe a bíróságok függetlenségét, de hogy nem hatékony egy olyan bírósági rendszer, hogy 5-10 évig tartanak a perek, az egészen biztos.”
54:24-től:
A nem is igazán burkolt nyomásgyakorlás tipikus példáját adta elő a Tisza elnöke 2024 augusztusában az ATV-ben, ahol hosszan fejtegette, milyen fórumokon kellene vizsgálni a Völner–Schadl-ügyben az ügyészségnek általa benyújtott felülbírálati indítványt.
Eszmefuttatásában odáig jutott, hogy „akkor tovább kell küldeniük a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírói csoportjához és ott egy nyomozási bíróhoz kerül és a nyomozási bíró – már nyilván függetlenül Polt Pétertől és Orbán Viktortól és Rogán Antaltól – fogja megvizsgálni ezt az indítványt és szakmai érvek alapján egyébként meg fogja semmisíteni az ügyészségnek a megszüntető határozatát és utasítani fogja Polt Péter ügyészségét, hogy folytassák le most már szakmai alapon a jogszabályoknak megfelelően Rogán Antal ellen és az esetleges gyanúsítottak ellen az eljárást.”
A történeti hűség kedvéért fontos megjegyezni, hogy a bíróság nem rendelt el semmilyen eljárást a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter ellen.
Videó 00:50-től:
Ebben a műsorban mondta azt is Magyar Péter, hogy „szerencsére van Magyarországon egy bíróság, amelyet talán még a nyomozati, nyomozási bírói szinten nem ural a NER, úgyhogy meglátjuk, hogy lesz-e olyan bátor nyomozási bíró Magyarországon, amely szembe mer menni a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerével.”
Videó 05:10-től:
A Tisza elnöke ezekkel a nyilatkozatokkal erőteljes nyomást próbált gyakorolni a bíróságokra. Szerinte ugyanis csak akkor független valamely fórum, ha a kormány ellen – és ezzel nyilván a Tisza mellett – foglal állást döntésében.
Sorjáznak a Tiszának kedvező ítéletek
Ezek után érdemes felidézni, hogy a közelmúltban több, a Tisza Pártnak kedvező bírósági döntés született, amelyet Magyar Péter kivétel nélkül elégedetten vett tudomásul. Ezek az ítéletek a sajtóval szemben indított eljárásokban születtek, és többségük a Tisza adóterveivel kapcsolatos. Itt érdemes megjegyezni, hogy
Magyar Péter rendszeresen fenyegeti a sajtót, és a bíróságon próbálja elérni, hogy a média ne adjon számot például arról a november végén kiszivárgott hatszáz oldalas dokumentumról, amely a Tisza Pártnak készülhetett, és amely összeállításában tucatnyi baloldali szakértő vehetett részt.
A Tiszának kedvező bírósági döntések közül – amelyeket Magyar Péter egyébként a Facebookon kivétel nélkül zajosan megünnepelt – a legnagyobb visszhangot az a decemberi, szokatlanul gyorsan meghozott és minden eddigi megközelítéssel szembemenő ítélet váltotta ki, amelyben a Fővárosi Törvényszék betiltotta a Bors című napilap Tisza-csomagot bemutató különszámának terjesztését.
Az ügy olyannyira nem hétköznapi – vagy inkább olyannyira bicskanyitogató –, hogy hivatali visszaélés miatt feljelentés is született, ugyanis kétségek merültek fel az eljáró bírónő pártatlanságával kapcsolatban. Többek között amiatt, mert a bírónő neve és budapesti címe megegyezik egy, a Tisza-aktivisták kiszivárgott listáján található személyével.
Magyar tehát politikai befolyástól mentesnek gondolja a hazai igazságszolgáltatást, amelyhez jó családi kapcsolatokkal rendelkezik. Ezek alapján
felhatalmazva érzi magát arra, hogy nyomást gyakoroljon az ítélkezésre, amit nyíltan meg is tett már. Azokban az ügyekben pedig, ahol a Tisza érintett, több esetben Magyaréknak kedvező ítélet született, akár vitatott körülmények között is.
A Magyar Nemzet összeállításának második részében arra keresi a választ, hogy ilyen előzmények után Magyar vajon miért bújik az uniós mentelmi joga mögé.
Fotó: Facebook/Tisza Párt
