A külügyminiszter az Európai Unió Brüsszelben megrendezett külügyminiszteri tanácsülését követően tartott beszámolót. Szijjártó Péter elmondta, hogy az ülés két fő napirendi pontja az ukrajnai háború köré rendeződött. A többórás vita folyamán a miniszter szerint olyan sokkoló tények derültek ki, miszerint Kaja Kallas EU-s főképviselő magyar és szlovák katonák Ukrajnába küldését várná el, valamint bebizonyosodott a gyanú, hogy Brüsszel Ukrajnával összejátszva blokkolja az olajszállításokat hazánk irányába.
Szijjártó Péter élőben jelentkezett Brüsszelből, az Európai Unió külügyminiszteri tanácsülésének befejeztével. A külgazdasági és külügyminiszter szerint sokkoló dolgok derültek ki a hosszas vita során, melyről egyértelműen elmondható, hogy Brüsszel az ukránokkal összejátszva blokkolja Magyarország kőolajellátását. Szintén megdöbbentő fejleménynek nevezte azt, hogy az EU főtárgyalója, Kaja Kallas szlovák és magyar katonák Ukrajnába vezénylését szorgalmazná.
Szijjártó Péter a tárgyalások tanulságát levonva négy lényeges pontot állapított meg.
Az első, hogy Európa egy hosszú háborúra készül, és erre a forgatókönyvre rendezkedik be.
A második, hogy minden kétséget kizáróan katonákat akarnak küldeni Ukrajnába, és az erre vonatkozó terveiket minél hamarabb meg akarják valósítani.
Kaja Kallas azt akarja, hogy Magyarország és Szlovákia katonákat küldjön Ukrajnába. Kaja Kallas azt akarja, hogy magyar és szlovák katonák menjenek Ukrajnába
– figyelmeztetett a politikus.
Az eddigi, horrorisztikus méreteket öltő, már folyósított és még tervben lévő pénzügyi támogatásokon felül további összegeket kívánnak küldeni a háborúban álló országnak.
Ami a még több pénzt illeti, világossá tették a kollégák, hogy a korábban eldöntött, most Magyarország által blokkolt 90 milliárd euró az csak egy részét fedezi az ukránok pénzügyi szükségleteinek, és világossá tették, hogy még több forrás, még több pénz Ukrajnába küldéséről kell döntést hozni a közeli jövőben
– tájékoztatott a tárcavezető.
Negyedikként pedig Ukrajna uniós tagságáról, mint egy megkérdőjelezhetetlen és megakadályozhatatlan folyamatként kommunikálnak.
A kollégák, mind az uniósok, mind az ukrán külügyminiszter világosan elmondták, hogy Ukrajna természetesen teljesen felkészült az uniós tagságra – és nem szakadt le a plafon, pedig reális esély volt rá. És hogy az egy gazdasági szükségszerűség, és egy egyértelmű geopolitikai érdek, hogy Ukrajnát fel kell venni az Európai Unióba, tehát gyakorlatilag úgy beszéltek az ukrán EU-s tagságról, mint valami egyértelmű, már eldöntött, megakadályozhatatlan dologról
– fogalmazott Szijjártó Péter.
Szijjártó Péter elmondása szerint jól látszik az Ukrajna–Brüsszel összjáték. Arról számolt be, hogy az ukrán külügyminiszter szabotázzsal vádolta meg hazánkat. Az ukrán fél a feltett kérdésre, miszerint hozzá tudnak-e járulni egy magyar–szlovák szakértői küldöttség fogadásához, hogy hivatalos beszámolót készíthessenek a kőolajvezeték állapotáról, ahelyett, hogy határozott igennel válaszolt volna, zavarodott hümmögésbe kezdett, majd egy bürokratikus válaszba csomagolva annyi ígéretet tett, hogy utánanéz.
Szegény luxemburgi kolléga, aki gondolta, hogy még egy jó nagyot nekifutásból belénk meg a szlovákokba bele tudnak rúgni, gyakorlatilag leleplezte az ukránokat abban a tekintetben, hogy bizony hazudnak a kőolajvezeték állapota kapcsán, amikor azt állítják, hogy a vezeték károsult vagy fizikailag nem alkalmas a szállításra – jegyezte meg kissé ironikusan a miniszter, és hozzátette, műszaki illetve fizikai okokra hivatkozva nem indítják újra az ellátást.
Ez egy ordas nagy hazugság. A helyzet az, hogy ez a vezeték mind műszakilag, mind technikailag, mind fizikailag teljes egészében alkalmas arra, hogy újra olajat szállítsanak rajta Magyarország és Szlovákia irányába, és a vezeték fizikai állapotára vonatkozó információink egybeesnek a szlovákok információival. A szlovák külügyminiszter is mindezt itt ezen az ülésen megerősítette – jelentette ki Szijjártó Péter.
Hozzátette, hogy az ukránok Magyarország energiabiztonságát teszik kockára és ezáltal az ország szuverenitását támadják. Ennek fényében a tárcavezető világossá tette mindenki számára a mai ülésen, hogy Magyarország nem támogatja egy olyan döntés meghozatalát sem, ami ukrán érdekeket szolgál vagy fontos lenne Kijev számára. Ebből adódóan a magyar fél következetesen blokkolta a 20. szankciós csomag elfogadását Oroszországgal szemben, és nem járul hozzá Ukrajna 90 milliárd eurós hadikölcsönéhez sem.
Úgyhogy sem a hadikölcsönhöz nem férhetnek hozzá, sem nem lesz huszadik szankciós csomag egészen addig, amíg szórakoznak velünk az energiaellátásunk tekintetében
– tette hozzá.
„Hallom itt az előzetes híreket, itt semmi másról nem volt szó, csak Magyarországról, de hát ne ránk gyakoroljanak nyomást, gyakoroljanak nyomást az ukránokra” – jelentette ki.
Magyarország tagja az Európai Uniónak, Ukrajna meg nem tagja az Európai Uniónak, ehhez képest Brüsszel az európai uniós tagországokkal – mert itt a szlovákokról is szó van – szemben egy nem uniós tagállam mellé állt. Tehát ez alátámasztja azt, hogy itt nem Európai Bizottság van Brüsszelben, hanem Ukrajna Bizottság
– jegyezte meg.
Teljes kudarcnak és értelmetlennek nevezte az EU szankciós politikáját, amely sokkal jobban sújtja az európai gazdaságot, mint Oroszországot.
A szankciós politika most már kezd olyan lenni, mint amikor egy pálcikaember a muszkliját próbálja mutogatni. Nyilvánvalóan kinevetik. Így ennek a huszadik szankciós csomagnak sincsen semmi értelme
– fogalmazott.
Rámutatott, hogy a magyar kormány soha nem támogatott olyan büntetőintézkedéseket, amelyek ellentétesek voltak hazánk alapvető nemzeti érdekeivel, például az energiaellátás terén, és így nem is foganatosítottak ilyeneket.
A többinél meg azt mondtuk, hogy ha az európaiak kárt akarnak okozni maguknak, az elég nagy baj, de ez van. De most az a helyzet, hogy az ukránok nekiálltak szórakozni velünk. Az energiaellátásunk kockáztatása az egy szuverenitásunk elleni támadás, és ezt nyilvánvalóan nem vagyunk hajlandók szó nélkül tűrni. Most ezt mindenkinek meg kell értenie
– mondta.
A miniszter újságírói kérdésekre válaszolva ezután elítélte az ukrán vezetés „magyarellenes politikáját”, az ország energiabiztonságának veszélyeztetését és a kárpátaljai kisebbség jogfosztását.
Aláhúzta, hogy Magyarországnak továbbra is szuverén joga eldönteni, hogy honnan és milyen típusú energiahordozókat vásárol, márpedig a kormány nem hajlandó drágábban, kevésbé megbízható forrásból importálni a mostaninál.
Ennek kapcsán pedig arra is kitért, hogy Oroszország magyarországi kőolajexportja mindössze az orosz bruttó hazai termék (GDP) 0,2 százalékát teszi ki, így aligha ebből finanszírozza Moszkva az ukrajnai háborúját.
Borítókép: Szijjártó Péter Brüsszelben – Facebook/Szijjártó Péter