Súlyosbodnak az EU és a Lengyelország közötti jogviták, aminek az eredményeként egyre több európai lap ír a „polexitről”, azaz a lengyelek lehetséges uniós távozásáról. Erről persze a lengyel kormányzati retorika szintjén sosem esett szó. A Magyar Nemzet Gálik Zoltánt, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét kérdezte a tagállami és uniós jog viszonyrendszerének a jövőjéről.
Sok évtizedes jogi problémát kezdtek feszegetni a lengyelek, amikor az alkotmánybíróságuk július közepén alkotmányellenesnek minősítette, hogy az Európai Unió Bírósága intézkedéseket rendelt el a lengyel bírák fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályozás kapcsán, s Varsó hitet tett a nemzeti jog elsőbbsége mellett az ügyben. Az újabb ütközet már a következő hetekre várható: az Európai Bizottság ugyanis augusztus 16-ig adott időt Lengyelországnak arra, hogy teljesítsék az uniós bíróság ítéletét, különben pénzügyi szankciók sújtják őket. Nem ritka, hogy az uniós és nemzeti jog viszonya górcső alá kerül a tagállami fővárosokban.
– Az Európai Unió Bírósága már a hatvanas években elkezdett vizsgálódni, és kialakította az álláspontját arról, hogy a közösségi jognak elsőbbsége van azokon a területeken, ahol a tagállamok kompetenciákkal ruházták fel a közösséget. A német alkotmánybíróság szintén már a hetvenes évektől foglalkozik az európai jogi kérdésekkel. Említhetném a maastrichti szerződést, a 2008-as szuverén adósságválságot vagy a lisszaboni szerződést, ezekkel kapcsolatban is előkerült a dilemma, főként azokon a területeken, ahol az unió időközben hatásköröket szerzett – sorolta a példákat Gálik Zoltán. Összességében tehát érdemes időben távolról vizsgálódni, hiszen nem egy újkeletű problémával állunk szemben – húzta alá a szakértő, aki annak a véleményének is hangot adott, hogy a vita kifejezetten a bíróságok vonatkozásában zajlik, a jelenlegi lengyel esetben is a tagállami és az uniós jog viszonya a kérdés.
A lengyeleknek a brit út követéséről szóló érvek tehát jelenleg jogilag és politikailag sem állják meg a helyüket, miközben Varsó helyzetét az is segítheti, hogy épp zajlik az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat, ahol szintén megvitathatják az uniós és tagállami jogrendszerek viszonyát, valamint az unió előtt álló válaszutakat. Utóbbit nem mellesleg Magyarország is szorgalmazza. – Ezzel kapcsolatban két szempontot érdemes említeni, az egyik, hogy most adott egy alkotmányos rendszer. Ha a tagállamok úgy döntenek, hogy ezt érdemes fejleszteni, akkor jöhet a második dimenzió, hogy pontosan milyen irányba. Utóbbi nem feltétlenül kell, hogy a centralizációt jelentse – fogalmazott a szakértő, aki szerint az Európa jövőjéről szóló diskurzusban a most a lengyelek által feszegetett jogi kérdésnek is helye lehet.
A teljes írás itt olvasható.
Fotó: Europress/AFP
