A biztos szavazók fele a Fidesz–KDNP-re voksolna egy most vasárnap tartott választáson, míg a Tisza Párt 42 százalékon áll az Alapjogokért Központ kutatása szerint. A részvételi hajlandóság 74 százalékra nőtt. A kisebb pártok közül a Mi Hazánk 5, a DK 2, az MKKP 1 százalékon áll.
A Fidesz–KDNP országos listáját a biztos szavazók fele támogatná egy most vasárnap tartott választáson, míg a Tisza Pártra 42 százalékuk voksolna – derül ki az Alapjogokért Központ új országosan reprezentatív felméréséből. A részvételi hajlandóság 74 százalékra nőtt, a kormánypártok támogatottsága 50 százalék. A becslés szerint a Fidesz megközelítette a 2022-es, 2,8 milliós belföldi szavazótáborát. A kisebb pártok közül a Mi Hazánk 5 százalékon, a DK 2 százalékon, az MKKP 1 százalékon áll.
Az Alapjogokért Központ legújabb, március végén készült közvélemény-kutatása szerint a Fidesz–KDNP támogatottsága elérte az 50 százalékot a biztos szavazó pártválasztók körében, amivel megközelíti a 2022-es választások körüli csúcsteljesítményét.
Az idősoros adatok alapján elmondható, hogy a kormánypárt támogatottsága a 2025 októberi 47 százalékról hónapról hónapra, folyamatosan emelkedve jutott el márciusra az 50 százalékos szintig, miközben a Tisza Párt 42 százalékon stabilizálódott, és nem tudott áttörést elérni.
A központ felméréséből kiderül, hogy a folyamat hátterében több, egymást erősítő tényező áll. A választók egyértelműen elutasították a Tisza Párt által hangoztatott „orosz beavatkozás” narratívát: a Századvég elemzése szerint a magyarok 70 százaléka elítéli az ügyet, különösen azt, hogy Panyi Szabolcs külföldi titkosszolgálatokkal működhetett együtt. A felmérés rávilágított arra is, hogy a társadalom rendkívül érzékenyen reagál minden olyan kísérletre, amely a magyar belpolitikára külső befolyást próbál gyakorolni – ez komoly károkat okozott a Tisza Pártnak, amelynek két informatikusa is ellenérdekelt, ukrán titkosszolgálati műveletekben vehetett részt.
A Tisza Párt népszerűségének változását a kiszivárgott energiaterve sem támogatja:
a rezsicsökkentés és a védett üzemanyagárak megszüntetését, az MVM privatizációját, a Mol tulajdonosi szerkezetének átalakítását és az orosz olaj 2035‑ig történő teljes kivezetését tartalmazó akcióterv havi 145 ezer forintot venne el a magyar háztartásoktól alsó hangon
az Alapjogokért Központ részletes elemzése szerint. Mindez szakértők szerint hosszútávon négyszeres rezsiköltséget és akár 1000 forint fölötti benzinárat eredményezne – így érthető a kormánypártok támogatottságának enyhe emelkedése is.
Ezzel párhuzamosan a kormánypárt oldalán a miniszterelnök országjárása látványos mozgósító hatást fejt ki,
ami ugyancsak hozzájárult ahhoz, hogy a Fidesz újra megközelítse azt a 2,8 milliós támogatói bázist, amely 2022-ben győzelmet hozott a számára.
A mozgósítás a részvételi adatokban is szépen kirajzolódik: a részvételi hajlandóság 74 százalékra emelkedett, ami 5,65 millió biztos szavazót jelent – az ilyen magas aktivitási szint a magyar választási rendszerben eddig a legerősebb, legstabilabb tábornak kedvezett. A kisebb pártok közül a Mi Hazánk 5 százalékon áll, a DK 2 százalékot, az MKKP pedig 1 százalékot ér el a biztos szavazó pártválasztók körében.
Címlapkép: A Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke (j) országjárásának ócsai állomásán, a városháza elõtti téren 2026. március 31-én. Balról Pánczél Károly, a Fidesz országgyûlési képviselõje – Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos