A köztársasági elnök terjedelmes interjút adott az Indexnek, amelyben többek közt beszélt arról, mit gondolt az Országgyűlés alakuló ülésén elhangzott miniszterelnöki beszédről és hogy lemond-e tisztségéről.
Sulyok Tamás az Alkotmánybíróság volt elnökeként azzal a szándékkal fogadta el a köztársasági elnöki felkérést, hogy az Alaptörvény és a jog alapvető értékeihez ragaszkodással óvja meg az alkotmányos stabilitást. Világossá tette, hogy amíg a pártpolitikának vannak célkitűzései, az államfő az alkotmányos feladatait végzi, és a létével fejezi ki a nemzet egységét.
Az államfőnek nincs és a magyar alkotmány szerint nem is lehet politikai programja.
Az Orbán-kormányok alatt a köztársasági elnököket ért kritikákra Sulyok Tamás azt mondta: Magyarországon az államfőnek nincs közvetlen politikai mozgástere, ezért politikai felelőssége sincs olyan értelemben, mint egy kormánynak. Hozzátette: a köztársasági elnök a nemzet egységét azzal fejezi ki, hogy a politikai döntéseket közjogi keretbe foglalja, és alkotmányos rangot ad nekik.
Szerinte nem elsősorban a köztársasági elnök személye a fontos, hanem az, hogy a nemzet egységét az alkotmány és a jog keretein belül teremtse meg.
A Tisza Párt a választást úgy értékelte, hogy április 12-én rendszerváltás történt. Sulyok Tamás azonban úgy látja, Magyarországon rendszerváltás 1990-ben volt, amikor az ország lebontotta az egypárti diktatúrát.
„Azóta demokratikus jogállam működik az alkotmányunk szerint, és parlamenti választásokon kormányok cserélődnek, vagy éppen nem cserélődnek, attól függően, hogy milyen eredmény születik. Most egy kormányváltás történt”
– emlékeztetett.
Magyar Péter már a választás előtt és első miniszterelnöki beszédében is alkalmatlannak nevezte a tisztség betöltésére, ezért a köztársasági elnöki hivatalból való távozását várják május 31-ig. Sulyok Tamás az interjúban rámutatott: az alkalmatlanság és a méltatlanság kategóriáját a magyar alkotmány nem tartalmazza. Szerinte a Tisza elnökének szavai politikai értékítéletek, amit az alkotmány nem ismer, ezért nem dolga foglalkozni vele. Úgy látja, hogy bár vannak olyan társadalmi és politikai szándékok, amelyek a köztársasági elnöki hatáskörök újradefiniálására irányulnak, jelenleg
nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, amely megalapozhatná a lemondását.
Ópusztaszeri sajtótájékoztatóján Magyar Péter azt mondta, hogy alkotmánymódosítással, jogállami és alkotmányos keretek között kívánják leváltani a köztársasági elnököt és több más közjogi méltóságot. Ha a kormány jogalkotást vagy alkotmánymódosítást kezdeményez, akkor azt a jogállami normák és az európai értékek tiszteletben tartásával kell megtennie – hangsúlyozta Sulyok Tamás.
Fontos szempontnak tartja, hogy az európai és nemzetközi alkotmányos mérce alapján még annak a látszatát is kerülni kell, hogy egy konkrét jogalkotási folyamat kifejezett vagy burkolt célja valamely, már megválasztott közjogi tisztségviselő eltávolítása legyen.
Sulyok Tamás köztársasági elnök – Fotó: MTI/Bruzák Noémi