A világ leggazdagabb emberei egyre nagyobb összegeket költenek elszigetelt luxusbunkerek és önfenntartó menedékhelyek építésére. Mark Zuckerberg Hawaiin építtetett magának föld alatti komplexumot robbanásbiztos ajtókkal, Peter Thiel Új-Zélandon vásárolt hatalmas birtokot, míg Sam Altman túlélőfelszerelésekről és menekülési tervekről beszélt egy interjúban. A Bolesblogs szerzője megjegyzi, hogy ezek a projektek nem egyszerű luxusberuházások, hanem annak jelei, hogy a technológiai és pénzügyi elit egy része már a társadalmi összeomlásra készül.
A világ leggazdagabb emberei – techmilliárdosok, hedge fund-menedzserek és oligarchák – elképesztő összegeket költenek luxusbunkerekre, mert szerintük a jelenlegi társadalmi rendszer összeomolhat. David Boles a blogjában arról írt,hogy szerinte ezek a nagyszabású beruházások annak jelei, hogy a leggazdagabbak már nem bíznak a civilizáció hosszú távú stabilitásában. Példaként említi Mark Zuckerberg hawaii komplexumát, ahol föld alatti bunker, robbanásbiztos ajtók, saját energia- és vízellátás, valamint speciális biztonsági rendszer épült ki.
A Koʻolau Ranch két hatalmas kúriából áll, amelyeket alagút köt össze, és egy több száz négyzetméteres föld alatti menedékhelyhez vezet.
A rendszer saját élelmiszer-, energia- és vízellátással működne, vagyis akkor is fenntartható maradna, ha a környező infrastruktúra összeomlana. A szerző szerint az ilyen létesítmények inkább háborús forgatókönyvekre utalnak, mint egyszerű hurrikánvédelemre. Példaként említi, hogy a robbanásbiztos ajtók nem részei egy átlagos viharbunkernek.
Nem Zuckerberg az egyetlen, aki a világvégére készül
Peter Thiel, a PayPal társalapítója és volt vezérigazgatója úgy szerzett új-zélandi állampolgárságot, hogy alig töltött időt az országban, majd hatalmas birtokot vásárolt egy távoli tóparti területen. A szerző szerint Új-Zéland a globális elit egyik menekülési pontjává vált, mert földrajzilag távol esik a világ konfliktuszónáitól. Thiel egy különleges, elszigetelt luxuskomplexumot akart építeni, amelyet végül környezetvédelmi okokra hivatkozva elutasítottak – írja a Bloomberg. David Boles szerint azonban
„maga a szándék is sokatmondó: a leggazdagabbak olyan helyeket keresnek, ahol egy globális válság esetén is fennmaradhatnak.”
Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatójának neve is előkerült, aki egy interjúban arról beszélt, hogy fegyvereket, aranyat, antibiotikumokat, gázálarcokat és túlélőfelszerelést tart otthon. Tartalék menekülési tervként pedig Thiel új-zélandi birtokát említette.
A szerző szerint ez azért figyelemre méltó, mert az ilyen emberek nem összeesküvés-elméletek hívei, hanem a technológiai és pénzügyi elit tagjai, akik napi szinten hozzáférnek gazdasági, politikai és technológiai információkhoz.
Mégis úgy érzik, szükség lehet menekülési útvonalakra.
Már nem házakat, hanem szigeteket vesznek
Larry Ellison amerikai üzletember és az Oracle Corporation szoftvercég társalapítója gyakorlatilag egy teljes hawaii sziget fölött szerzett ellenőrzést. Lanaʻi szigetének csaknem egészét megvásárolta, beleértve a vízműveket, luxusüdülőket és a lakóingatlanok jelentős részét is. A The Real Deal portál részletezte, hogy a vételár körülbelül 300 millió dollár volt. Ellison ezzel a sziget fő élelmiszerboltjának, egyetlen benzinkútjának, a helyi közösségi újságnak és az egyetlen nem Four Seasons-szállodának is tulajdonosává vált.
A 4000 fős lakosság számára ő egyszerre főnök és bérbeadó – sokak esetében mindkettő egyszerre.
Az egyik legmegdöbbentőbb történet Douglas Rushkoff médiaelmélet-professzorhoz kapcsolódik.
Rushkoffot milliárdos hedge fund-befektetők hívták meg egy privát találkozóra, ahol végül nem technológiáról vagy gazdaságról kérdezték, hanem arról, melyik régió lenne a legélhetőbb egy globális összeomlás után.
Szóba került Alaszka, Új-Zéland és az is, hogy miként lehetne megőrizni a hatalmat egy társadalmi katasztrófa után. Az egyik befektető konkrétan azt kérdezte: hogyan tudná kontroll alatt tartani saját fegyveres őreit, ha már összeomlott a gazdaság és az államrend. Ez az eset Rushkoff Survival of the Richest (A leggazdagabbak túlélése) című, 2022-es könyvéből ismert, és több médium is foglalkozott vele, a The Nation is. A Bolesblogs szerzője szerint ez a legárulkodóbb példa:
„ezek az emberek már nemcsak elképzelik a társadalmi összeomlást, hanem konkrét forgatókönyveket készítenek rá.”
David Boles arra is rámutatott, hogy mindeközben a középosztály finanszírozza azt a rendszert, amelyből ezek a bunkerek felépülnek. A techcégek profitját felhasználói adatok termelik ki, a hedge fundok mögött nyugdíjalapok pénze áll, a gigantikus vagyonokat pedig olyan gazdasági rendszer hozta létre, amelyben emberek milliárdjai dolgoznak és fogyasztanak.
A szerző szerint ironikus, hogy miközben a társadalom többsége a rendszer fenntartásán dolgozik, a leggazdagabbak közül sokan már annak bukására készülnek.
Boles hosszasan elmélkedett azokról az érvekről is, amelyek szerint ezek a bunkerek egyszerű luxushóbortok. Majd rávilágított:
„Egy jacht vagy nyaraló vásárlásánál a tulajdonos azt feltételezi, hogy a világ tovább működik, egy bunker megépítése esetén a megrendelő viszont már egy összeomlás lehetőségével számol.”
A saját víz-, energia- és élelmiszerellátás, a fegyveres őrség és az elszigeteltség szerinte világosan mutatja, hogy ezen bunkerek tulajdonosai komoly társadalmi válságra számítanak. A szerző azt is megjegyzi, hogy ha valaki saját vízellátást, saját energiát, saját biztonsági rendszert és saját menedékhelyet épít, akkor egyre kevésbé érdekelt a közszolgáltatások fenntartásában. Úgy fogalmazott:
„A közegészségügy, az infrastruktúra vagy a közbiztonság problémái már nem érintik közvetlenül, mert képes elszigetelni magát tőlük. Ez veszélyes folyamat, mert a demokrácia alapja az, hogy a társadalom különböző rétegei ugyanabban a valóságban élnek.”
Címlapkép: Illusztráció – OpenAI