A köztársasági elnök szerint a magyar alkotmányos rend védelme érdekében akkor is a helyén kell maradnia, ha Magyar Péternek ez nem tetszik.
A svájci Weltwoche főszerkesztője, Roger Köppel készített nagyinterjút Sulyok Tamás köztársasági elnökkel. Az államfő ebben részletesen beszélt a Magyar Péter miniszterelnökkel kialakult konfliktusáról, az államfő magyar jogrendszerben betöltött alkotmányos szerepéről, és arról, miért tartja veszélyesnek az ő és több másik közjogi méltóság eltávolítását célzó, személyre szabott alkotmánymódosítás lehetőségét.
Politikai okokból követelik a távozását
A köztársasági elnök felidézte, hogy a választások után együttműködést ajánlott az új kormánynak, ugyanakkor három nappal a voksolást követően Magyar Péter már lemondásra szólította fel, majd később alkotmánymódosítást helyezett kilátásba arra az esetre, ha nem távozik önként.
Sulyok szerint a vele szemben megfogalmazott kifogások kizárólag politikai természetűek. Azt is kiemelte:
„A magyar alkotmányos hagyományokban teljesen egyedi, hogy a magyar miniszterelnök lemondásra szólítja fel a magyar köztársasági elnököt.”
Az államfő szerint a miniszterelnök olyan ügyeket ró fel neki, amelyekben szerinte a köztársasági elnöknek éppen alkotmányos szerepéből fakadóan nem kell politikai állásfoglalást tennie.
„A köztársasági elnöknek politikai kérdésekben semmiféle megszólalási kötelezettsége nincsen, lehetősége pedig rendkívüli módon behatárolt épp amiatt, mert ki kell fejeznie a nemzet egységét”
– hangsúlyozta.
A fenyegetésnek nincs helye egy jogállamban
Sulyok Tamás úgy véli, a kialakult helyzet túlmutat személyén, és már az alkotmányos rendszer működését érinti.
„Kizárólag politikai megfontolások alapján szeretnék átírni a jelenlegi magyar alkotmányos rendet. Ez már nemcsak az alkotmányos rendre, hanem az egész demokrácia rendjére veszélyt jelent, mert fenyegetéseken sem a demokrácia, sem a jogállam nem alapulhat”
– húzta alá az államfő, aki szerint a június 1-jei, Magyar Péterrel történt egyeztetésük után világossá vált számára, hogy a kormányzat személyre szabott alkotmánymódosítással kívánja eltávolítani hivatalából.
„Az európai alkotmányos kultúra és az európai alkotmányos értékek kifejezetten tiltják a személyre szabott jogalkotást”
– mondta.
Nem történt rendszerváltás
Az interjúban Sulyok visszautasította azt az értelmezést is, hogy az áprilisi választások rendszerváltást jelentettek volna. Szerinte Magyarországon demokratikus kormányváltás történt, a hatalomátadás pedig az alkotmányos szabályoknak megfelelően zajlott le.
„Semmiképpen nincs szó rendszerváltásról. Az egyszer volt 1990-ben, amikor egy egypárti diktatúrából részvételi demokráciába mentünk át”
– fogalmazott.
Mikor mondhat le egy köztársasági elnök?
A beszélgetés legélesebb kijelentése a lemondás kérdésére vonatkozott. Sulyok Tamás elismerte, hogy egy államfőnek lehetnek személyes vagy egészségügyi okai a távozásra, ugyanakkor szerinte van egy helyzet, amikor erre semmiképpen sem kerülhet sor:
„Egy esetben a magyar köztársasági elnök biztosan nem mondhat le: ha a magyar miniszterelnök ezt parancsba adja neki. Mert akkor a magyar alkotmányos rend fenntartása az, ami kényszerítő jelleggel megköveteli a köztársasági elnök hivatalban maradását”
– jelentette ki.
A köztársasági elnök közölte: a kialakult helyzet miatt a Velencei Bizottsághoz fordult, amely vissza is igazolta készségét arra, hogy alkotmányjogi tanácsokkal segítse a válság rendezését.
Sulyok Tamás köztársasági elnök – Fotó: MTI/Bodnár Boglárka