Az iszlamizmusra hajlamos negyven évnél fiatalabb németországi muszlimok közel fele olyan közösségi médiában terjedő tartalmak hatására radikalizálódik, amelyet mesterséges intelligenciával készítettek, állítja a német kormány egyik kutatóintézete. A Motra Monitor, a radikalizációt vizsgáló intézet úgy tapasztalta, az út az iszlám fiatal hívei számára megdöbbentően egyértelmű, 45,1 százalékuk hajlik a vallási radikalizmusra.
A kimutatás szerint a németországi muszlimok 44,3 százaléka hisz abban, hogy az iszlám megoldja a jelenkor problémáit, 23,8 százalékuk véli úgy, hogy az iszlám teokratikus berendezkedés a legmegfelelőbb társadalmi rendszer, 25,1 százalékuk tartja úgy, hogy a Korán rendelkezései felülírják az állami törvényeket. 27,7 százalék vallja azt, hogy a kereszténység nem tud erkölcsre tanítani, s 44,8 százalék tartja a nyugati országok szexuális erkölcsiségét egyértelműen torznak – írja a kutatás alapján a Magyar Nemzet.
A kutatás megjegyzi: a 40 év alatti muszlimok mutatják a legradikálisabb jeleket, a 40 és 60 év közöttiek jóval nyugodtabbak, a hatvan fölöttiek pedig a legmérsékeltebbek.
Ezek az adatok rávilágítanak, hogy a fiatalok alapvetően radikálisabbak szüleiknél és nagyszüleiknél, legyenek bármilyen vallásúak, valamint arra is, hogy az iszlám világban a vallási fanatizmus sokkal jelentősebb a fiataloknál, mint a keresztény országokban, ahol az idősebb korosztály vallásosabb, mint a fiatal.
A kutatás szerint azonban látható, hogy a fiatalok, akik a legtöbbet használják a közösségi médiát, könnyen a mesterséges intelligencia által készített tartalmak hatása alá kerülnek. Az MI-fordítóprogramok segítségével olyan szövegeket is megérthetnek, amelyeket eddig nem, így kinyílt a világ számukra az olyan tartalmak felé, amelyek egyértelműen iszlamisták vagy dzsihadisták. Ezek az oldalak szintén az MI segítségével állítanak össze látványos videókat, zenéket, szövegeket, képeket, amelyek eléggé hihetőek azok számára, akik egyébként is érdeklődnek a téma iránt.
Digitális iszlám nyomulás
A közösségi oldalak pedig csak elméletileg szűrik a veszélyes vagy kérdéses tartalmakat. A Discordon 18,2 százalékkal nőtt egy év alatt az iszlamista tartalom, és ezt a platformot használta a legtöbb, önmagát radikális iszlamistának tartó ember. Az Instagramon 11,4 százalékkal nőtt az ilyen jellegű tartalom, az X oldalon 9,9 százalékkal. A Facebook és a Telegram felhasználói körében enyhén csökken a radikális tartalmak száma, a TikTokon és a YouTube-on nem volt lényegi változás.
Ezekben az adatokban sincs különös meglepetés, a Facebook régóta az „idősek” oldala, akik kevésbé fogékonyak erre a kérdésre.
A kutatás arra is rámutatott, hogy tavaly a németországi muszlimok 27,2 százaléka egyértelműen antiszemita nézeteket vallott, négy évvel előtte ez az adat még 12,5 százalék volt.
Eren Güvercin, az Alhambra Társaság iszlámoktatója elismerte a Weltnek, hogy az iszlamisták sikeresen közel kerültek a fiatalokhoz, elsősorban a közösségi média segítségével.
„Szakértők már régóta figyelmeztetnek erre a veszélyre. Különösen tavaly október 7-e óta hatalmas változásokat látunk az iszlamista oldalon”
– utalt a szakértő a Hamász támadására Izraelben. A hirtelen és kegyetlen csapás fogadtatása kettős volt az utcákon és a médiában, a nyugati, keresztény közösség általában az izraeli polgárokkal érzett egyet, míg az iszlamista oldalak hősies akcióként látták a rajtaütéseket. A közösségi médiában az utóbbi szubkultúra résztvevői sokkal több tartalmat küldtek egymásnak, mint a keresztény és zsidó közösségek, így befolyásuk is nagyobb lehetett.
Címlapkép: depositphotos.com