Az elődeink nagyszerű tetteket, nagy dolgokat vittek végbe – jelentette ki Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökhelyettese a Civil Akadémián. A történész a Civil Összefogás Fórum, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány és a Szellemi Honvédők közössége által szervezett rendezvényen Csizmadia László, a CÖF-CÖKA tiszteletbeli elnöke és ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA elnökének meghívására vett részt a budapesti Polgárok Házában tartott rendezvényen.

Heizler Norbert, a CÖF-CÖKA főigazgatója a rendezvény kezdetén arról beszélt: a történelem, a múlt ismerete önmagában is alkalmas a közösségi emlékezet ébren tartására, a nemzeti identitástudat kialakítására, de emellett önmagunk megértéséhez is vezet. Máthé Áron ennek kapcsán rámutatott: ugyan mindig a mából visszatekintve értelmezzük a múltat, de nem szabad megfeledkezni a korabeli viszonyrendszerekről: például soha nem szabad elfeledni, hogy ötszáz évvel ezelőtt Magyarország nem egy kis állam, nem egy kis nemzet volt.

„Ötszáz éve azzal küzdünk, hogy a magyar nemzet minél inkább ura legyen a saját sorsának anélkül, hogy ezt magyaráznia kéne. A szuverenitás ezt jelenti: a saját sorsról való döntést ne kelljen megindokolni” – magyarázta a történész, hozzátéve: ez volt a szabadságharcaink kitörésének alapvető oka.

A szabadságharcok azért törnek ki, hogy a magyar nemzet, annak a politikai képviselete rendelkezhessen saját sorsáról – hangsúlyozta Máthé Áron, aki szerint rendkívül fontos, hogy képesek legyünk becsülni önmagunkat. A reformkor történéseit felidézve emlékeztetett: azok az emberek, akik akkor megmozdították az országot, ahhoz mérték magukat, hogy ez az ország egy nagyszerű alkotás volt, amit érdemes helyreállítani.

Az elődeink nagyszerű tetteket, nagy dolgokat vittek végbe, nagy vállalkozásokba fogtak – hangsúlyozta Máthé Áron, kiemelve: a reformkor, amelynek hagyatékán ma is állunk, azt üzente: nőjünk fel újra oda, ahová tartozunk.

A rendezvényen szó esett az 1848-as 12 pontról, illetve arról, hogy egyes pontok ma fokozott aktualitást élveznek. Ilyen például a cenzúra kérdése, amely nem is elsősorban a klasszikus sajtótermékek, hanem a közösségi média szempontjából releváns ma. „Van egy felület, amely felett szinte semmilyen befolyásunk nincs” – mutatott rá a történész.

„Olyan helyzetbe kerültünk, ahol már nem az 1990-es évek optimizmusa, ahol nem a 2000-es, 2010-es évek nyugalma uralkodik: súlyos háború folyik a szomszédunkban, nem látjuk a végét, mindenki háborúról, fegyverekről beszél és én félek, hogy ez egy idő után önbeteljesítő jóslattá válik. Egy dolgot nem vesz senki figyelembe: nevezetesen, hogy a következő háború óhatatlanul atomháború lesz. Egy-egy ország elitje, ha az adott ország társadalmi rendjét veszélyben látja, nem fog habozni. Ezt lássuk tisztán. Emellett tudatában kell lennünk, hogy a világban több konfliktusgóc alakult ki és én tartok tőle, hogy ezek össze fognak egy idő után kapcsolódni” – figyelmeztetett Máthé Áron.

Trianonból a kivezető út Visegrádon át vezethet, mutatott rá a történész a XX. század egyik legnagyobb magyar tragédiájának esetleges megoldására, kiemelve: a külhoni magyarokért mindent meg kell tenni, ugyanakkor buzdítani őket, hogy maradjanak a szülőföldjükön, hiszen nem szabad feladni a magyarlakta területeket.

A rendezvényen szó esett többek között a 2006-os rendőrattakról is. Máthé Áron szerint nagy hiba volt, hogy az akkori történéseket nem vizsgálták ki megfelelőképpen. Ki kellett volna mondani, hogy ez nem fér bele – emelte ki a történész.

„Most megint olyan idők járnak, hogy ha valakinek van valamije, az már »gyanús«, az már »erkölcstelen«. Ezek a gondolatok nagyon visszahozzák a 20. századi fuvallatokat, érzéseket. Ezekre oda kellene figyelni” – hangsúlyozta Máthé Áron.

A beszélgetésben szó esett az 1956-os forradalom előzményeiről és következményeiről is.

Heizler Norbert, a CÖF-CÖKA főigazgatója és Máthé Áron történész a Civil Akadémián – Fotó: civilek.info