Az ukrán oktatási törvény módosítása csak részben orvosolja a kárpátaljai magyar közösség sérelmeit, és nem rendezi az oktatáson kívüli nyelvhasználat kérdéseit – állítja Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Szerinte a magyar kormány az uniós csatlakozási vétó feladásával fontos érdekérvényesítési eszközről mondott le.

Dömötör hétfői közleményében Magyar Péternek arra a kijelentésére reagált, amely szerint az ukrán parlament olyan oktatási törvényt fogadott el, amely könnyebbé teszi a magyar gyerekek nyelvhasználatát Kárpátalján.

„Amit látunk, az a filmszínház következő felvonása” – fogalmazott a képviselő.

Nincs garancia arra, hogy a jövőben ne vezessenek be újabb korlátozásokat

Dömötör szerint az elfogadott jogszabály csak részben fedi le a kárpátaljai magyar közösségek által megfogalmazott, és az előző magyar kormány által képviselt 11 pontos javaslatcsomagot. A módosítások az oktatásra vonatkoznak, az azon kívüli nyelvhasználati kérdésekre nem terjednek ki.

A képviselő arra is emlékeztetett, hogy az ukrán kormány az elmúlt években korlátozta a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogait. Szerinte a mostani változtatások nem adnak garanciát arra, hogy a jövőben ne vezessenek be újabb korlátozásokat.

Dömötör legalább ilyen súlyosnak nevezte, hogy a miniszterelnök nem említette: a kormány feloldotta az Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak folytatásával kapcsolatos magyar vétót. A képviselő szerint a brüsszeli tervek alapján a tagállamoknak később már nem lenne lehetőségük újabb vétókra a tárgyalások során.

A 11 pontos javaslatcsomagnak csak egy részét érinti

Az október 12-én elfogadott ukrán törvény a 2024-ben átadott magyar javaslatcsomag oktatási kérdéseinek egy részét rendezi. A teljes, végleges tárgyalási dokumentumot azonban nem hozták nyilvánosságra: az alábbi összevetés a 11 pont 2024-ben közölt változatára épül.

1. Ne az iskolaigazgató dönthessen egyedül arról, mely tantárgyakat oktatják magyarul vagy ukránul.
   Részben rendezte az új törvény. A kisebbségi nyelven oktató osztályokban a tantárgyak ukrán nyelven történő oktatási körének bővítéséhez a szülők legalább kétharmadának írásos támogatása kell. Ez korlátozza az igazgató egyoldalú döntési lehetőségét.
2. A magyar nyelv használata az oktatás teljes folyamatában, az iskolai rendezvényeken és megbeszéléseken, valamint az intézmény megjelenésében is.
   Részben rendezte az új törvény. Kiterjeszti a kisebbségi nyelv használatát az oktatási folyamatra és az iskolai kommunikációra; lehetővé teszi például bizonyos feliratok és dokumentumok kisebbségi nyelvű megjelenítését. A korábban közölt igényben szereplő, iskolán kívüli reklámokra, honlapokra és az intézmény teljes nyilvános arculatára vonatkozó garanciát a törvény összefoglalói nem rögzítik külön.
3. A magyar tannyelvű „nemzeti kisebbségi iskola” státusz törvényi visszaállítása.
   Ezt érdemben rendezi az új törvény. Külön státuszt kaphatnak azok az iskolák, ahol a tanulók több mint fele kisebbségi nyelven tanul. A státusz legalább 20 százalékos kisebbségi tanulói arányig tartható fenn. Ez tehát jogi elismerést ad az intézményeknek, de feltételekhez köti annak megszerzését és megtartását.
4. A felsőoktatási és szakképző intézmények – a magánintézményeket is beleértve – dönthessenek az oktatás nyelvéről.
   Ezt nem rendezi az elfogadott törvény. A jogszabály az iskolai oktatásról szól; nem biztosít általános nyelvválasztási jogot a felsőoktatásban és a szakképzésben. A magániskolák vezetőire vonatkozóan tartalmaz ugyan egy szűk szabályt, de az nem az oktatás nyelvének szabad megválasztásáról szól.
5. A magyarul tanuló diákok kérésre magyar fordításban kaphassák meg a külső felmérések, köztük a ZNO és az NMT feladatait.
   Ezt az oktatási törvénycsomag rendezi. Az ukrán parlament összefoglalója szerint a jogszabály a külső értékelések feltételeit is javítja. Fontos kiegészítés, hogy a magyar nyelvű NMT-feladatfordítás a gyakorlatban már korábban is létezett: 2025-ben magyarul is elérhetők voltak egyes tantárgyi tesztek.
6. A nyelvi jogok területi hatálya településekhez, ne közigazgatási egységekhez kapcsolódjon.
   Nem része az oktatási törvénymódosításnak. Ez a kisebbségi nyelvhasználat közigazgatási, területi szabályozására vonatkozó kérdés.
7. A nyelvi jogok érvényesítését ne helyi testületek külön döntésétől tegyék függővé, hanem törvény biztosítsa.
   Nem rendezi az elfogadott törvény. A mostani jogszabály az iskolai oktatásról és az oktatási intézményekről szól, nem a települési nyelvhasználati jogok egészéről.
8. Módosuljon a kisebbségi nyelvi jogokhoz kapcsolódó népességi küszöb.
   A nyilvánosságra került változat a hagyományosan, legalább száz éve jelen lévő kisebbségeknél a 15 százalékos küszöb eltörlését kérte. Ezt a kérdést az oktatási törvény nem rendezi.
9. Szűnjenek meg a mindennapi élet nyelvhasználati korlátozásai és az aránytalan büntetések.
   A lista többek között a helynevek, a hatósági és egészségügyi ügyintézés, a sport, a turizmus, valamint a nyilvános tájékoztatás nyelvhasználatát említette. Ezekre nem terjed ki az elfogadott oktatási törvény.
10. Kerüljön be a jogrendszerbe a kulturális autonómia, és biztosítsák a nemzeti jelképek, valamint ünnepek szabad használatát.
    Ezt nem rendezi a most elfogadott jogszabály. Az ukrán parlament összefoglalója említi a nemzeti történelem, kultúra és hagyományok figyelembevételét az oktatási programokban, ez azonban nem azonos a kulturális autonómia vagy a jelképhasználat jogi rendezésével.
11. A kisebbségek politikai képviselete és a magyar nyelv közéleti, választási használata.
    Ezt sem rendezi az oktatási törvény. A parlamenti képviselet szabályozása külön kérdés; a Telex beszámolója szerint további jogalkotási lépésekre, akár alkotmányos változtatásra is szükség lehet.

Mi változott, és mi maradt ki?

Az október 12-én elfogadott törvény főként az első öt, oktatással kapcsolatos pontot érinti: bővíti a kisebbségi nyelvek használatát az iskolákban, új jogi státuszt teremt a kisebbségi iskoláknak, szülői jóváhagyáshoz köti az ukránul oktatott tárgyak körének bővítését, és az értékelő vizsgák feltételein is változtat. Egyes részletek azonban csak részben fedik a 2024-ben közzétett követeléslistát.

Nem rendezi viszont a nyelvhasználat oktatáson kívüli területeit: a közigazgatási, egészségügyi, kulturális, közéleti és választási jogokat, a területi szabályokat, a népességi küszöböket és a parlamenti képviseletet. A Telex szerint a júniusban kialakított megállapodás további nyelvhasználati kérdéseinek rendezése 2027-re is áthúzódhat.

Ezt tehát pontosabban úgy lehet megfogalmazni: az új törvény az oktatási pontok jelentős részét rendezi, több elemet részben vagy feltételekkel teljesít, de a 11 pontos követeléscsomag oktatáson kívüli részeit nem tartalmazza.

Dömötör a magyar vétó feladását bírálta

A Fidesz EP-képviselője azt is kifogásolta, hogy a következő hétéves uniós költségvetésben – állítása szerint – jelentősen csökkentenék a Magyarországnak járó kohéziós és agrártámogatásokat, miközben az így felszabaduló források jelentős részét Ukrajna csatlakozására és a háború finanszírozására fordítanák. Dömötör szerint a magyar kormány ez ellen sem lép fel.

Úgy vélte, az oktatási törvény módosításának ünneplése „szemfényvesztés”, miközben a kormány lemondott a magyar érdekérvényesítés egyik fontos eszközéről. Szerinte a vétó feladásával Magyarország a jövőben kevésbé tud majd kiállni a kárpátaljai magyar közösségek mellett, és hozzájárulhat ahhoz is, hogy magyar adófizetői pénzek kerüljenek Ukrajnába.

Dömötör szerint Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke ezért méltatta néhány nappal korábban a Tisza-kormány intézkedéseit. A képviselő úgy fogalmazott: Brüsszel olyan magyar kormányt szeretett volna, amely a magyar közösségek számára kulcsfontosságú kérdésekben feladja a nemzeti álláspontot.

Forrás: MTI, rada.gov.ua, mon.gov.ua

Címlapkép: Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselõje – Fotó: MTI/Balázs Attila