Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. Közölte, türelmesen várja az esetleges pénzügyi ellenőrzést, ugyanakkor büszke arra, amit a történelmi emlékhely megmentéséért tett.
Böjte Csaba közösségi oldalán reagált a Transtelex napokban megjelent összeállítására, amely az erdélyi szervezeteknek és intézményeknek az elmúlt években megítélt, a Nemzeti Kulturális Alapból vagy a magyar kormány minisztériumaitól származó támogatásokat ismertette. A cikk apropóját az adta, hogy az NKA által kifizetett több mint 17 milliárd forintnyi támogatás ügyében büntetőeljárás folyik, és a gyanúsítottak között van Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter is.
A Transtelex cikke a Böjte Csaba által alapított Szent László Alapítványnak megítélt 200 millió forintos támogatást is bemutatta. A ferences szerzetes bejegyzésében azt írta: a nyilvánosság előtt kérték számon rajta az összeget, ezért az alapítvány nevében ő is nyilvánosan válaszol. Hozzátette, meghívta a cikk szerzőjét, Gáll Lászlót Piskire, hogy a helyszínen nézzen utána a történteknek.
A támogatást 2021-ben ítélte oda Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának akkori vezetője a Szent László Alapítványnak. A pénzt a piski emlékhely kialakítását célzó projektre kapták, nem Böjte Csaba személyesen. A Transtelex által is használt, a Miniszterelnökség honlapján közzétett adatbázisban szerepel a támogatás odaítélője és kedvezményezettje.
„Lassan elfogyott a cserép a háztetőről”
Böjte felidézte, hogy dévai és szászvárosi plébánosként éveken át rendszeresen elhaladt a piski csatatéren álló, egykori postahivatal és csárda mellett. Mint írta, az 1990 óta üresen álló épület állapota folyamatosan romlott, a tetőről lassan elfogyott a cserép, a telket pedig benőtte a gaz. A gyerekekkel a csata évfordulóján többször is kimentek emlékezni és imádkozni, és szerettek volna keresztet vagy kopjafát állítani a helyszínen.
Beszámolója szerint kisebb területet nem tudtak vásárolni, mert az Aradon élő örökösök csak a teljes, két hektáros telket adták volna el. Az épületekért nem kértek pénzt, a telek ára azonban 80 ezer euró alatt nem volt. Végül 2019. június 4-én, Antal atya hagyatékából vásárolták meg a területet és a rajta álló épületeket.
Böjte azt írta, több magánszemélyt és minisztériumot is megkeresett a történelmi emlékhely megmentésének tervével, de nem talált érdeklődő támogatót. A tervezés és az engedélyek beszerzése után elfogyott az alapítvány pénze, ezért Kásler Miklós akkori miniszterhez fordult pályázattal.
„Sok – sok magánszemélynek és különféle minisztériumoknak ajánlottam e történelmi emlékhely megmentését, de valós érdeklődés sajnos nem volt. Így végül 2019. június 4-én, a drága, jó Antal atya hagyatékából megvettünk két hektárt a hajdani csatatérből, a rajta álló több száz éves épületekkel együtt. Elkezdődött a tervezés, az engedélyek beszerzése, s el is fogyott a pénzünk. Ekkor elmentem Kásler Miklós miniszter úrhoz egy pályázattal, melyben leírtam: hogy itt 1500 katona nyugszik, akik az életüket adták értünk, s javasoltam, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik legvéresebb, sorsfordító csataterén, Piskin hozzunk létre egy emlékparkot.”
A Emberi Erőforrások Minisztériuma megítélt a telket megvásárló Szent László Alapítványnak 200 millió forintot, és elkezdődött a munka.
Az elszámolást elfogadták, az obeliszket közadakozásból állították helyre
A ferences szerzetes határozottan állítja, hogy a kapott támogatást teljes egészében a tervekre, az engedélyekre és az épületre fordították, és az összeggel hivatalosan elszámoltak. Bejegyzése szerint az elszámolást az illetékes szervek elfogadták.
„Az utolsó fillérig a tervekre, az engedélyekre és az épületre költöttük a kapott támogatást, s mindennel hivatalosan el is számoltunk! Az elszámolásokat a hivatalos szervek el is fogadták! Jelzem, hogy az épület udvarán az 1919-ben ledöntött, tíz méter magas, monumentális emlékoszlopot sikerült közadakozásból újból felállítani. Fontos kihansulyozni, hogy az obeliszk helyreállításához – bár kértünk – nem kaptunk sem magyar, sem román állami támogatást!”
A 200 millió forint az épület belső felújítására már nem volt elegendő, de bízik abban, hogy mások is támogatják majd a megkezdett munkát. Az elmúlt száz évben tudtommal senki semmilyen áldozatot nem hozott az itt nyugvó hősi halottakért! Pedig tudnunk kell: ha az értünk életüket áldozó katonák iránti tisztelet kiveszik a szívünkből, akkor népünk oldott kéveként szét fog forgácsolódni – hangsúlyozta.
„Türelmesen várom én a pénzügyi ellenőröket és büszke vagyok arra, amit tettünk népünk vérrel áztatott történelmi szentélyéért”
– írta Böjte Csaba. Bejegyzése végén azokhoz is szólt, akik szerinte sajnálják a pénzt az emlékhely kialakítására: azt kívánta, hogy a Piskin nyugvó katonák őket is bírják jobb belátásra.
(1849. február 9-én Déva mellett, a Sztrigy folyó partján zajlott ütközet a magyar szabadságharcos honvédek és az osztrák császári seregek között. A forradalmárok győzelmével zajló csata Bem tábornok erdélyi hadjáratának fordulópontját jelentette. Az áldozatok emlékére az utókor emelt egy obeliszket, amit az első világháború után, az új román közigazgatás bevezetésekor leromboltak.)
Kronika.ro, Facebook/Böjte Csaba, Civilek.info
Címlapkép: Böjte Csaba a piski csata teljes egészében restaurált emlékművének 2026. februári újraavatásán – Fotó: Facebook / Nemzeti Örökség Intézete