A Nemzetközi Valutaalap sem cáfolta a lapértesüléseket, ugyanakkor további részleteket sem árult el arról, hogy pontosan milyen egyeztetések zajlottak a magyar kormány és a szervezet között. Az IMF válaszának utolsó mondata különösen sokat sejtető.

Továbbra sem tisztázott, pontosan milyen tartalmú egyeztetések zajlottak a Tisza-kormány és a Nemzetközi Valutaalap között, miközben az IMF és a Pénzügyminisztérium is elismeri, hogy a valutaalap delegációja tárgyalt a magyar hatóságokkal. A Magyar Nemzet október 5-én kereste meg a Pénzügyminisztériumot és a Nemzetközi Valutaalapot, miután a lap információi szerint az Erdőbényén tartott háromnapos kormányülésen a 2027-es költségvetés mellett egy esetleges hitelfelvétel kérdése is felmerülhetett. Ennek hátterében az uniós forrásokhoz kapcsolódó előfinanszírozási igény állhatott.

A nemzetközi szervezet nem cáfolta, hogy Kármán András pénzügyminiszter részt vett az egyeztetéseken, ugyanakkor arra sem adott választ, hogy a találkozókon felmerült-e az állami hitelfelvétel lehetősége.

Az IMF a lapnak küldött válaszában mindössze annyit közölt, hogy rendszeresen kapcsolatot tart minden tagországával, az úgynevezett Article IV konzultációk keretében pedig rendszeresen egyeztet a tagállamokkal azok gazdasági helyzetéről és gazdaságpolitikájáról. A Valutaalap hozzátette: Magyarország legutóbbi konzultációjáról az IMF munkatársainak összefoglalója már elérhetővé vált. Ezt követően azonban a szervezet azt írta,

„ebben a szakaszban ennyit tudunk mondani”.

Az IMF és a Pénzügyminisztérium kommunikációja alapján ugyanis egy teljesen szokványos, rendszeres konzultáció zajlott. Az IMF delegációja szeptember 23. és október 6. között Magyarországon tartózkodott, és a szervezet saját közlése szerint a magyar hatóságokkal folytatott megbeszéléseket. Az IMF a látogatás lezárását követően nyilvánosságra is hozta a munkatársai által készített úgynevezett concluding statementet, amely részletesen ismerteti a szervezet Magyarországgal kapcsolatos gazdasági megállapításait és ajánlásait.

Megszorítások özöne szerepel az IMF és Brüsszel ajánlásai között

A baloldali és globalista gazdaságpolitika ki akarja fogyni magát a válságból, vagyis megszorít. Az IMF-csomag javaslatai között szerepel:

• 𝐀 𝐤𝐨̈𝐳𝐬𝐳𝐟𝐞́𝐫𝐚 𝐛𝐞́𝐫𝐤𝐢𝐚𝐝𝐚́𝐬𝐚𝐢𝐧𝐚𝐤 𝐯𝐢𝐬𝐬𝐳𝐚𝐟𝐨𝐠𝐚́𝐬𝐚. A tanári fizetések csökkenése már ebbe az irányba mutat.
• 𝐀 𝐧𝐲𝐮𝐠𝐝𝐢́𝐣𝐫𝐞𝐧𝐝𝐬𝐳𝐞𝐫 𝐟𝐞𝐧𝐧𝐭𝐚𝐫𝐭𝐡𝐚𝐭𝐨́𝐬𝐚́𝐠𝐚. Szép cél, de a hiány rendezése itt a tb-járulék emelését vagy a nyugdíjkiadások csökkentését jelenti. Ennek része a KATA adójának emelése is.
• 𝐀 𝐭𝐚́𝐦𝐨𝐠𝐚𝐭𝐨𝐭𝐭 𝐯𝐚́𝐥𝐥𝐚𝐥𝐚𝐭𝐢 𝐡𝐢𝐭𝐞𝐥𝐞𝐳𝐞́𝐬 𝐞́𝐬 𝐚 𝐥𝐚𝐤𝐚́𝐬𝐡𝐢𝐭𝐞𝐥-𝐭𝐚́𝐦𝐨𝐠𝐚𝐭𝐚́𝐬𝐨𝐤 𝐟𝐨𝐤𝐨𝐳𝐚𝐭𝐨𝐬 𝐤𝐢𝐯𝐞𝐳𝐞𝐭𝐞́𝐬𝐞. Vagyis a hazai kis- és középvállalkozások támogatott hiteleinek és az otthont teremtő családok kamatkedvezményeinek megszüntetése. Ez később elképzelhető, ha tovább csökken a jegybanki alapkamat, és közelít egymáshoz a piaci és a támogatott kamatszint. Egyelőre azonban a magyar vállalkozásokat és családokat húsba vágóan érintené.
• 𝐀 𝐭𝐚́𝐦𝐨𝐠𝐚𝐭𝐨𝐭𝐭 𝐞𝐧𝐞𝐫𝐠𝐢𝐚𝐟𝐨𝐠𝐲𝐚𝐬𝐳𝐭𝐚́𝐬𝐢 𝐤𝐮̈𝐬𝐳𝐨̈𝐛 𝐜𝐬𝐨̈𝐤𝐤𝐞𝐧𝐭𝐞́𝐬𝐞, a jövedelemhez kötött pénzbeli támogatások bővítésével. Magyarul: a rezsicsökkentés átalakítása a középosztálybeli családok kárára.
• 𝐀 𝐩𝐞́𝐧𝐳𝐮̈𝐠𝐲𝐢 𝐬𝐳𝐞𝐤𝐭𝐨𝐫𝐭 𝐭𝐞𝐫𝐡𝐞𝐥ő, 𝐩𝐢𝐚𝐜𝐭𝐨𝐫𝐳𝐢́𝐭𝐨́𝐧𝐚𝐤 𝐦𝐢𝐧ő𝐬𝐢́𝐭𝐞𝐭𝐭 𝐚𝐝𝐨́𝐤 𝐦𝐞𝐠𝐬𝐳𝐮̈𝐧𝐭𝐞𝐭𝐞́𝐬𝐞. Vagyis a banki különadók (és aztán szépen csendben a többi) eltörlése.
• 𝐏𝐫𝐨𝐠𝐫𝐞𝐬𝐬𝐳𝐢́𝐯𝐞𝐛𝐛 𝐬𝐳𝐞𝐦𝐞́𝐥𝐲𝐢 𝐣𝐨̈𝐯𝐞𝐝𝐞𝐥𝐞𝐦𝐚𝐝𝐨́, 𝐚𝐳 𝐚𝐥𝐚𝐜𝐬𝐨𝐧𝐲 𝐤𝐞𝐫𝐞𝐬𝐞𝐭ű𝐞𝐤 𝐚𝐝𝐨́𝐭𝐞𝐫𝐡𝐞́𝐧𝐞𝐤 𝐜𝐬𝐨̈𝐤𝐤𝐞𝐧𝐭𝐞́𝐬𝐞́𝐯𝐞𝐥. Jól hangzik, de a szürkegazdaság felé tereli a magyar munkaerőpiacot, amely az egykulcsos adónak köszönhetően 2011 óta az OECD-országok közül a leggyorsabban fehéredett.

A Pénzügyminisztérium is csaknem két hét után válaszolt a Magyar Nemzet október 5-én elküldött kérdéseire. A tárca egyértelműen azt közölte, hogy sem az erdőbényei kormányülésnek nem volt napirendjén állami hitelfelvétel, sem Kármán András nem tárgyalt ennek kapcsán az IMF-fel.

A tárca azonban nem azt állította, hogy Kármán András nem találkozott az IMF-fel, és azt sem, hogy a magyar kormány és a valutaalap között nem zajlottak egyeztetések. Sőt, az IMF saját közlése szerint a szervezet a magyar hatóságokkal folytatott megbeszéléseket a misszió során.

Az IMF nem cáfolta a hitellel kapcsolatos kérdést

A lap kifejezetten arra is rákérdezett az IMF-nél, hogy történt-e a magyar kormány és a valutaalap között olyan egyeztetés, amely egy esetleges állami hitelfelvételhez kapcsolódott. A szervezet erre nem adott érdemi igenlő vagy nemleges választ. Nem közölte azt sem, hogy Kármán András és az IMF között biztosan nem esett szó ilyen lehetőségről.

Ehelyett a konzultáció általános természetére hivatkozott, majd azt közölte, hogy „jelenleg ennyit tudunk mondani”.

A parlamentben sem érkezett válasz a kérdésre

A kérdés időközben az Országgyűlésben is előkerült. Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom frakcióvezetője keddi napirend előtti felszólalásában arra kérdezett rá, hogy mikor, miről és milyen okból tárgyalt a kormány az IMF-fel. A kormány részéről azonban erre nem érkezett érdemi válasz. A felszólalásra Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter reagált, ám az IMF-fel kapcsolatos felvetéseket nem tisztázta.

Külön figyelemre méltó, hogy Kármán András pénzügyminiszter a felszólalás idején nem volt jelen a plenáris ülésteremben, és csak később érkezett meg.

Mindez azért is érdekes, mert a napirend előtti felszólalás témáját előzetesen be kell jelenteni, vagyis a kormányoldal számára ismert lehetett, hogy az IMF-fel kapcsolatos kérdések is szóba kerülnek.

Magyar Nemzet

Kármán András pénzügyminiszter – Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt