Hallgatnak a jogállamiság, a transzparencia, valamint a demokrácia önjelölt védelmezői Sümeghi Lóránt, a Századvég Alapítvány vezető elemzője szerint.

Sértetlenül élte túl politikailag Sztella Kiriakídisz ciprusi biztos a tavaszi korrupciós botrányát. A Századvég Alapítvány vezető elemzője szerint ez ismét a brüsszeli kettős mérce bizonyítéka. Gyakorlatilag nyomtalanul tűnt el a közbeszédben csak „vakcinabiztosként” elhíresült Sztella Kiriakídisz egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős uniós biztos korrupciós ügye – mutatott rá a Kontra.hu portálon megjelent pénteki cikkében Sümeghi Lóránt, a Századvég Alapítvány vezető elemzője.

Emlékeztetett, a ciprusi biztos „az uniós bürokratákhoz hasonlóan, szintén grandiózus jövőképekkel kecsegtette a tagországok vezetőit” a vakcina beszerzésben, csakhogy „hamar kiderült, az uniós vakcina-stratégia egyáltalán nem számol a nagy mennyiségben elérhető és fajlagosan olcsóbb keleti vakcinák egyikével sem, ehelyett olyan, szinte kényszer-megállapodásnak tűnő szerződéseket kötött olyan nyugati gyógyszergyártókkal, amelyek sem a leszállítandó mennyiséget, sem pedig annak határidejét nem voltak hajlandók konkretizálni”.

Ahogyan arról tavasszal lapunk is beszámolt, a görög és a ciprusi sajtó szerint négymillió euró, azaz egymilliárd forint jelent meg az uniós tisztségviselőnek a férjével közös számláján. A ciprusi állami számvevőszék jelentéséről, ami a gyanús négymil­liós kölcsönre fényt derített, április elején a német közmédia legrégebbi politikai magazinműsora, a Panorama is beszámolt. A közös uniós vakcina­beszerzés kudarca miatt a német sajtó hónapok óta keményen bírálta a ciprusi biztost.

A Panoramában azt is felvetették, Kiriakídisz férje vajon kovácsolt-e előnyt felesége pozíciójából. Kiriakídisz férje egyébként a biztos vagyonbevallása szerint kilenc különböző cégben tölt be különböző vezető pozíciókat. Ugyanabban a hónapban amúgy Sven Giegold német zöldpárti európai parlamenti képviselő is Kiriakídisz pénzügyi érdekeltségeivel kapcsolatban nyújtott be kérdést az Európai Bizottsághoz.

Mostani cikkében Sümeghi emlékeztetett, „a számvevőszék magát a tranzakciót is vizsgálta, amelyet fokozottan visszásként jellemzett, ugyanis annak jogcíme hitelként szerepelt annak dacára, hogy a vagyonbevallásuk szerint sem a vakcinabiztos Sztella Kiriakídisz, sem pedig a férje nem rendelkezett olyan tőkegaranciákkal, amelyek egy ekkora összegű hitelkonstrukciónál a hitelező részéről megkövetelendők lennének”.

A botrány nem sokkal később elhalt, pedig – mutatott rá Sümeghi – a közvélemény joggal feltételezhette, hogy összefügg egymással a négymilliós juttatás, a keleti vakcinaimport blokkolása, valamint Kiriakídisz látszólag érthetetlen kiállása a nyugati gyógyszergyártók mellett. Az elemző furcsállta, hogy a látszólag a piaci előnyük megtartása okán, egyértelműen a nyugati gyógyszergyárak által megvesztegetett uniós „vakcinabiztos” pozíciója Brüsszelben egyetlen pillanat erejéig sem rengett meg, mi több, semmilyen hivatalos vagyonosodási vizsgálatnak nem vetették alá sem őt, sem a férjét.

„Kiriakídisz egészségüggyel kapcsolatos praxisának múltjában rendre felbukkantak olyan pénzügyi támogatók, mint a Pfizer, az AstraZeneca, valamint a Johnson and Johnson, amelyek a nyugati vakcinapiac legfajsúlyosabb szereplői” – emlékeztetett. „Ahogyan sok múltbéli gyanús eset kapcsán, úgy a mostani botránnyal összefüggésben sem véletlen érzik valószínűleg úgy Európa állampolgárai, hogy Brüsszelben valami ismét erőből lett lesöpörve, eltakarva, elhallgatva. A kérdés csupán az, hogy ilyenkor miért nem hangosak a jogállamiság, a transzparencia, valamint a demokrácia önjelölt védelmezői, a nagy nyugati újságok, hetilapok, valamint internetes hírportálok” – vetette fel.

Forrás és kép: magyarhirlap.hu