Törökországba érkezett szerda este Orbán Viktor kormányfő, hogy először Ankarában elnököljön a Magyar–Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács ötödik ülésén Recep Tayyip Erdoğan török államfővel. A miniszterelnök ezt követően Isztambulban fog tárgyalni partnereivel a Türk Nyelvű Államok Tanácsának csúcstalálkozóján.

A Türk Tanácsban a magyar szerepvállalás a 2010-es évekig nyúlik vissza, amikor a kormány elindította a keleti nyitás politikáját. Ennek lényege az volt, hogy az eddig jellemzően uniós vagy nyugati súlyú gazdaságpolitikát és külpolitikát nem feladva, de keleti szomszédságunkban erős pozíciókat építsen ki az ország, főleg gazdaságilag – vázolta a török–magyar kapcsolatok hátterét lapunk megkeresésére Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének szakértője. Hozzátette: a programnak egy nagyon fontos része volt a politikai kapcsolatok javítása, különösen a türk népek esetében, hiszen a kirgizek, de leginkább a törökök és kazahok esetében van egy erősebb testvériségérzés a magyarokhoz.

– Nagyon sok török úgy gondolja, hogy a magyarok a török népekhez tartoznak, a kazahok egy része szintén hasonlóan vélekedik, ahol létezik is egy „madzsar” nevezetű törzs – mutatott rá.

A türk országok és a Magyarország közti kapcsolatok fejlődésének eredményességére utal, hogy a közép-ázsiai államok legtöbbjében nyílt az elmúlt években magyar nagykövetség, például Üzbegisztánban és Kirgizisztánban, a befektetési lehetőségek pedig szintén bővülnek a hazai cégek számára. A magyar–török kapcsolatok elemzésekor nem feledkezhetünk meg a történelmi múltról sem: noha az Oszmán Birodalom százötven éven át tartotta megszállás alatt a magyar területeket, az első világháború során már együtt harcoltunk a törökökkel, és Magyarország NATO csatlakozása óta újra egy szövetségi rendszerben vagyunk. Egeresi Zoltán elmondta, az Oszmán Birodalom, majd később Törökország több esetben játszott pozitív szerepet hazánk szempontjából, hiszen több magyar személyt is befogadtak, például 1956-os menekülteket is, de a törökországi Rodostóban hunyt el 1735-ben Rákóczi Ferenc, valamint Kossuth Lajos is élt az Oszmán Birodalomban egy ideig.

– A jelenlegi viszonyokat már nem határozza meg ez a százötven év, pragmatikus politikai együttműködés zajlik a két fél részéről – tette hozzá.

Orbán Viktor ankarai tárgyalásának egyik fő napirendi pontja Magyarország és Törökország kapcsolatainak áttekintése lesz, továbbá a felek az aktuális regionális és nemzetközi fejleményekről is értekezni fognak.

„A találkozó megerősíti azt a közös célt, hogy elmélyítsük kétoldalú kapcsolatainkat stratégiai partnerünkkel és szövetségesünkkel, Magyarországgal, valamint megerősítsük együttműködésünket a többoldalú kapcsolatok terén is, különösen a NATO-ban, az Európai Unióban és a Türk Tanácsban” – részletezte a közlemény a találkozók céljait. A bejelentés szerint a felek különféle megállapodásokat és jegyzőkönyveket fognak aláírni a kétoldalú kapcsolatok erősítése céljából. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője arról tájékoztatta tegnap az MTI-t, a magyar delegáció tagjaiként több miniszter is részt vesz az eseményeken: Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Novák Katalin családokért felelős miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kíséri el Orbán Viktort török útjára. Alighanem téma lesz a hadiipari együttműködés, valamint Törökország megkerülhetetlen szerepe a migrációban.

Forrás: magyarnemzet.hu

Kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán(korábbi felvétel)