Jelenleg nem fenyegeti közvetlen veszély Magyarországot az ukrajnai krízis miatt, ezért egyelőre nem rendeltek el magasabb készültséget a Magyar Honvédségnél.

Nagyobb figyelmet fordítanak azonban a katonai felderítés adataira – tudta meg a Magyar Nemzet Benkő Tibor honvédelmi minisztertől, aki szerint állandó amerikai katonai erőt sem szükséges most hazánkba telepíteni. Elmondta azt is, hogy önálló egység létrehozásával tervezik a déli határvédelem megerősítését, emellett nyolcvan fővel emelik az afrikai misszió létszámát a migráció megfékezése érdekében. Folytatódik a haderőfejlesztés is.

– Orosz katonák vonultak fel Ukrajna határainál, az amerikaiak pedig több száz millió dolláros fegyverszállítmányt küldtek keleti szomszédunknak, miközben az Egyesült Államok és Oroszország kölcsönösen egymást fenyegeti. Jelent ez közvetlen veszélyt hazánkra? Készültségbe kellett helyezni a katonáinkat?

– Jelenleg nem fenyegeti közvetlen veszély Magyarországot, de természetesen sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk minden apró jelre. Még maguk az ukránok is úgy látják, hogy  még nem alakult ki átfogó háborús helyzet az országukban, Oroszország nem indít klasszikus értelemben vett teljes körű háborút ellenük.

Ezért egyelőre nem rendeltünk el magasabb készültséget a Magyar Honvédségnél, de katonáink nyilván a helyzetnek megfelelően végzik kiképzési feladataikat. Nagyobb figyelmet kell fordítani viszont a felderítési adatok gyűjtésére és az információk elemzésére. Ukrajna szomszéd ország, Kárpátalján több mint százezer magyart tartunk nyilván. Tagja vagyunk a ­NATO-nak, a szövetség elveinek megfelelően gondolkodunk, de a legfontosabb, hogy az országunk és a határon túli magyarok békéje és biztonsága garantált legyen. Nyomon követjük, mi történik Oroszországban és Ukrajnában, milyen retorikát hallunk az Egyesült Államok és a NATO részéről. Ezenkívül nagyon intenzív a kapcsolattartás is, folyamatosan tárgyalunk, nemrég járt nálam az ukrán védelmi miniszter, és hétfőn egyeztettem a brit védelmi miniszterrel.

– A tárgyalásai alapján lehet abban bízni, hogy diplomáciai úton orvosolható a krízis?

– Nagyon bízom benne, hogy igen. Mindenképpen diplomáciai úton kell megszüntetni ezeket a nézeteltéréseket, nem szabad, hogy fegyveres konfliktusok alakuljanak ki. A helyzet azonban bonyolult, hasonlít a hidegháborús időszakra. Ehelyett azonban korrekt módon meg kellene állapodniuk a feleknek abban, hogy kinek mi a szándéka és mit akar elérni. Most válik talán az is kézzelfoghatóvá mindenki számára, hogy egy békés időszak hogyan változhat meg egyik napról a másikra. Ezért képviseljük azt az elvet, hogy a Magyar Honvédséget fejleszteni kell, az országnak szüksége van erős, megbízható, ütőképes hadseregre.

– Telepítenek-e Magyarországra is amerikai haderőt, támaszpontot, illetve folytatódnak-e azok a magyar–amerikai hadgyakorlatok, amelyek célja egy keleti irányú támadás megállítása?

– Állandó amerikai katonai erőt nem szükséges most hazánkba telepíteni. Azokat a NATO- vagy kétoldalú hadgyakorlatokat azonban folytatjuk, amelyeket eddig is megtartottunk Magyarországon. Egyébként most is tartózkodik hazánkban amerikai repülőgép és személyzet is, folynak a kiképzések és a felkészítések. Ennek azonban nem kell olyan jelentőséget tulajdonítani, mintha egy esetleges orosz támadás elleni fellépés lenne a céljuk.

– Azért az nem lehetett véletlen, hogy az elmúlt öt évben megnőtt itt az amerikai haderő aktivitása.

– Igen, de ennek az a fő oka, hogy ebben az időszakban rendkívüli módon fejlődött a Magyar Honvédség. Ennek köszönhetően pedig számos megállapodást kötöttünk és egyre több területen tudunk együttműködni.

Az ameri­kaiak támogatásával hoztuk létre például hazánkban a regionális különleges műveleti erők parancsnokságát, amelyet Németország és Lengyelország is támogat, és amelyhez már öt nemzet csatlakozott. Létrehoztuk ugyanakkor a többnemzeti hadosztály-parancsnokságot Székesfehérváron Szlovákiával és Horvátországgal együtt. Mivel nagymértékben erősödtek képességeink, egyre több feladat kerül Magyarországra is.

A Magyar Nemzet teljes cikkét itt olvashatja el.

Kép: Mirkó István