Magyarország továbbra sem szállít fegyvereket Ukrajnába – mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben, a NATO külügyminiszterei tanácsülésének második napján tartott sajtótájékoztatóján.
Szijjártó Péter elmondta: Ukrajna külügyi vezetője „fegyvert, fegyvert, fegyvert”, vagyis a fegyverszállítások növelését kérte a szövetségtől. Megemlítette, hogy a szövetség tanácskozásán most először vettek részt csendes-óceáni országok külügyminiszterei.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azt mondta: az ukrajnai háború újabb szakaszába lépett, és elhúzódó, akár évekig tartó háborús helyzetre kell készülni. A NATO szervezetként viszont most is azt deklarálta, hogy nem résztvevője a konfliktusnak, és nem is szállít fegyvert Ukrajnának – ismertette Szijjártó Péter.
A miniszter elmondta, a tagállamok abban is egyetértettek: meg kell akadályozni, hogy a háború Ukrajna határain túlterjedjen. Az a kérdés, hogy ez a NATO stratégiájának folytatásával, vagy annak módosításával biztosítható. „Ez nem a mi háborúnk” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve: a legfontosabb cél kimaradni a konfliktusból és az, hogy minél előbb béke legyen.
Szijjártó Péter kiemelte: a magyar emberek a vasárnapi országgyűlési választáson minden eddiginél egyértelműben jelezték, hogy békét és biztonságot akarnak. Márpedig a Magyarországon keresztül történő fegyverszállítás közvetlen biztonsági fenyegetést jelent, és a „nemzeti döntés” – vagyis az április 3-i választás eredménye alapján Magyarország nem engedi meg a közvetlen fegyverszállítást Ukrajna felé.
Ennek köszönhető az is – hangsúlyozta a miniszter -, hogy a vöröskereszt Debrecenből, biztonságban tudja koordinálni a humanitárius feladatokat.
A külügyminiszter úgy fogalmazott: „Itt lenne az ideje, hogy az ukránok befejezzék a magyar emberek inzultálását. Itt lenne az ideje, hogy befejezzék a Magyarország belügyeibe történő folyamatos beavatkozást. A helyzet az, hogy segítséget kérnek, közben pedig nemtelen módon támadnak és vádaskodnak”
Szijjártó Péter kitért arra, hogy a tanácskozáson több eredményt is sikerült elérni. Az Oroszországgal szembeni szankciók nem fogják érinteni a kőolaj- és földgáz-szállításokat. A jelenlegi állás szerint ez a nyugat-balkáni országokba irányuló szállításokra is igaz – ismertette.
Továbbá – a paksi atomerőmű működése szempontjából kiemelten fontos – nukleáris energia előállításához kapcsolódó tevékenység is mentesül a szankciók alól – közölte Szijjártó Péter.
Szintén a találkozó után tartott tájékoztatóján Jens Stoltenberg elmondta, a NATO fenntartja, és a megerősíti Ukrajnának nyújtott támogatását rövid- és hosszú távon egyaránt, hogy Kijev meg tudja védeni magát az orosz agresszióval szemben.
Stoltenberg közölte, a NATO a humanitárius segítségen felül kibertámadás, illetve vegyi és biológiai fenyegetések elleni védekezéshez biztosít eszközöket Ukrajna számára.
Tájékoztatása szerint a tagállamok külügyminiszterei egyetértettek abban, hogy a NATO új stratégiai koncepciójának foglalkoznia kell a szövetség és Oroszország jövőbeli kapcsolatával, valamint abban, hogy „további nyomást kell helyezni Oroszországra, hogy felhagyjon az értelmetlen háborúval”.
Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő csütörtökön kiadott közleményben azt kérte, hogy Magyarország nyújtson katonai támogatást Ukrajnának.
„Ha Magyarország igazán véget akar vetni a háborúnak, akkor a következőket kell tennie: hagyjon fel az Európai Unió egységének megroppantásával, támogassa az Oroszország elleni új szankciókat, és nyújtson katonai támogatást Ukrajnának ahelyett, hogy forrásokat bocsátana rendelkezésre az orosz katonai gépezet pénzelésére” – jelentette ki a szóvivő.
Nyikolenko azzal vádolta meg Magyarországot, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt segíti az Ukrajna elleni háborúban, és álláspontjával „tönkreteszi az Európai Unió egységét”.
A szóvivő Orbán Viktor kormányfő szerdai nemzetközi sajtótájékoztatójára reagált, amelyen a miniszterelnök egyebek között azt mondta, hogy Magyarországnak nem okoz nehézséget rubelben fizetni a gázért Oroszországnak, ha az oroszok ezt kérik.
Kijev ezt az ukrán „állammal szemben barátságtalan álláspontnak tekinti” – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy „cinikusnak” tartják azt a magyar felvetést, hogy az oroszok és az ukránok Budapesten tarthatnának béketárgyalásokat.
Forrás: MTI/MH
Kiemelt kép: Facebook
