Az elmúlt napok tüntetéseiről ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt kérdezte Demokrata. Ebből közlünk néhány gondolatot.
– Jogilag hogyan értékeli a mostani megmozdulásokat?
– Az utóbbi évek magyarországi eseményeit tekintve már ismerhetünk példát a közrend, a magyar állam és társadalom békessége elleni provokatív akciókra, politikai indíttatású szervezkedésre. Ezek a közrend elleni támadási kísérletek a jogrendszer alapjait képező legfontosabb elvek, intézmények feltétlen érvényesülését voltak hivatottak akadályozni, és ezáltal belpolitikai bizonytalanságot teremteni. A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény több tekintetben inkább átláthatóbbá, rugalmasabbá tette mind a polgárok, mind a hatóságok számára is a szabályozást. Ez csak egyes pontokon jelentett célszerű szigorítást: például tüntetést meghirdetni az új szabályok értelmében nem lehet addig, amíg a rendezvényt be nem jelentetik a rendőrségnek – ennek elmulasztása esetén szabálysértést követnek el a szervezők –, ezáltal a demonstrálni kívánók, a szervezők számára is követhetőbbé, átláthatóbbá válhat a szervezni kívánt esemény jogszerű jellege. Azonban az a személy, aki a spontán tiltakozó tömeget rábírja arra, hogy egy konkrét cél érdekében a tüntetés helyéről egy másik helyszínre vonuljanak át és ott demonstráljanak, mind a rendőrség, mind a résztvevők számára az újabb tömeggyűlés szervezőjeként jelenik meg, így a gyülekezési jogról szóló törvény szerinti szervezőnek minősül, függetlenül attól, hogy ez az újabb demonstráció is spontán tüntetés.
– A baloldali politikusok felbukkanása a demonstrációkon mennyiben befolyásolhatja a folyamatokat?
– A haszonleső baloldali politikusok megjelenése olaj arra a tűzre, – maradva a metaforánál – amelyet a baloldali szervezők szítottak. Ami közös azonban a tüntetésekben egyértelműen a többségi magyar társadalom ellen irányuló érzület felerősödése, egyfajta bolsevik típusú mentalitás. Ezen aktivitások kapcsán érdemes néhány gondolatot szentelni a téma tengerentúli előképének, amely megmutatja, hogy eltérő történelmi korokban mennyire másféleképpen is értelmezhető az ilyen „ellenességek” vizsgálata, néha akár ellenkező hatást kiváltva, mint amit az ügy szertelen prókátorai eredetileg elérni szándékoztak. Lassan nyolcvanöt éve, hogy az Egyesült Államok Képviselőházának egyik nyomozóbizottságát, az Amerika-ellenes Tevékenységek Bizottságát (HUAC) létrehozták a magántulajdonosok, állami alkalmazottak és szervezeteik fasiszta vagy kommunista összeköttetéseinek gyanúját felvető Amerika-hűtlen, felforgató tevékenységek kivizsgálására. Manapság az amerikai és a nyugat-európai baloldal a társadalmi problémákról való őszinte diskurzus helyett permanens módon, öngyilkos jellegű kampányt folytat például a rendőrség ellen. Nem kizárható, hogy ezt a receptet követi a magyar baloldal és ennek a narratívának „ágyaz meg” a külföldről finanszírozott álcivil NGO-k időről időre megjelenő, a magyar rendőrség elleni hergelésként értékelhető „szakértése”. 2018 decemberében, az Országgyűlés előtti Kossuth téren az egyre agresszívebb tüntetők provokálták a rendőröket, tojást és sörös dobozokat is dobálva a biztosítási feladatokra kivezényelt rendőrök felé. Zárójelben megjegyzem, hogy az USA-ban is változik a helyzet, a Fox News beszámolója szerint nemrégiben letartóztattak egy floridai férfit, mert állítólag hot dogot dobott egy rendőrre, aki figyelmeztette, hogy megsérti a város vonatkozó rendeletét.
A teljes interjút a demokrat.hu oldalon olvashatják.
Fotó: T. Szántó György/Demokrata
