A jelenlegi globális viszonyok között a párbeszéd jelenti a megújulás és a fejlődés útját, a széles körű együttműködés a fenntartható gazdasági növekedés „titkos receptje” – erről beszélt Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Budapest Eurázsia Fórum 2022 rendezvényen.

A konferenciát megnyitó beszédében megjegyezte: a fenntarthatóság érdekében fel kell gyorsítani a zöld átmenetet és a digitális átállást, továbbá „a tudás, a tehetség és a technológia fúziójára” kell fektetni a hangsúlyt.

A világgazdaság jövője múlik azon, hogy az emberiség képes-e tanulni a múlt hibáiból, továbbá hasznosítani tudja-e a tudományos eredményeket – vélekedett a jegybankelnök. A fizika és a biológia értékes tanulságokkal szolgál a komplex rendszerekről, ezt a tudást a közgazdászoknak is el kell sajátítaniuk, „a komplex rendszerek szabályait és mintáit” széles körben meg kell ismertetni – tette hozzá utalva arra, hogy nagyon sok a vesztenivaló, ha erre nem nyitott a szakma.

Matolcsy György beszélt arról is, hogy 2020 óta a világ jelentős nehézségekkel szembesül, a hét évig tartó fellendülés időszaka után olyan ciklus vette kezdetét, amely az 1970-es és az 1940-es évek történéseit idézi. A ciklus sajátossága nemcsak az egyre magasabb infláció és a lassuló növekedés, de háborúk és katasztrófák is „küszöbön állnak” – tette hozzá.

A fenti problémák kezelésében segítséget nyújthat a komplex rendszerek működésének mélyreható ismerete – erősítette meg. Jó hír, hogy ugyanazok a bizonyos „szabályok és minták” hajlamosak az ismétlődésre, mindig megvan a lehetőség a rendszer újraszabására, a 70-es és a 40-es évekre jellemző szélsőséges helyzeteket el lehet kerülni, a fenntartható növekedés feltételeit meg lehet teremteni – összegezte Matolcsy György a budapesti rendezvényen.

Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter ugyanezen a fórumon arról beszélt, a magyar kormány intézkedései mögött egy összetett gondolkodásmód húzódik meg, amely figyelembe veszi az emberek alapvető szükségleteit, így például a valahová tartozás, a törődés és a biztonság iránti igényt. Mindez magyarázatot ad arra, hogy a kormány mit miért tesz.

Úgy fogalmazott, hogy a verseny és az együttműködés a világ különböző részei között annak mentén fog eldőlni, hogy a legmélyebb emberi szükségletek megszólításában ki hogyan képes teljesíteni.

A valahova tartozás érzése az egyik legmélyebb emberi szükséglet, jelen van például a hazaszeretet érzésén keresztül még olyan individualista társadalmakban is, mint az amerikai – fejtette ki.

Rámutatott: „A kormány feladata megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy az emberek törődhessenek magukkal, szeretteikkel és közösségeikkel. Nem az a jó társadalom, ahol a kormány kész megoldásokat kínál, hanem az, ahol az egyének a saját erőforrásaik és szerencséjük alapján képesek boldogulni” –tette hozzá.

A miniszter megjegyezte, hogy Magyarországon a társadalom nagyra értékeli a békét és a biztonságot, hiszen az ország szomszédságában az elmúlt 30 évben két háború is zajlott.

Csák János a miértek után a hogyanról szólva elmondta, hogy a kormányzat kiemelt területként kezeli a társadalmi reprodukció kérdését, a technológiai fenntarthatóságot és a tapasztalatok átadását a következő generációknak.

Forrás: Magyar Hírlap/MTI

Kép: Portfolio.hu