Az országértékelő, vagyis az „Unió állapotáról szóló” beszéd hagyományosan az amerikai politika egyik méltóságteljes eseménye. Az elnök ilyenkor a kongresszus két háza előtt számol be a választott politikusoknak és a nemzetnek az ország helyzetéről és várható politikája főbb elemeiről.
Joe Biden amerikai elnök szerda esti kongresszusi országértékelő beszédében kijelentette, hogy alig száz nappal a beiktatása után szerinte Amerika ismét mozgásba lendült.
Az évszázad legsúlyosabb járványát, a legsúlyosabb gazdasági válságot a nagy gazdasági válság óta és a legsúlyosabb támadást a demokráciánk ellen a polgárháború óta
– mondta.
Az elnök a környezetvédelem mellett beszélt még arról is, hogy „az Amerikai Foglalkoztatási Terv milliónyi jól fizető munkahelyet fog teremteni, olyan munkahelyeket, amelyek segítségével az amerikaiak fel tudják nevelni a családjukat”. Kiemelte, hogy emberek millióinak fognak segíteni abban, hogy visszatérhessenek a munkahelyükre, és rámutatott, hogy a tervezett munkahelyek közel 90 százaléka nem igényel majd főiskolai végzettséget. (Ez a high-tech és robotizáció korában roppan érdekes bejelentés – szerk.)
Beszédében felszólította még az Országos Egészségügyi Központot (NIH) is, hozzanak létre olyan kutatási központot, amelynek célja, hogy áttöréseket érjenek el az olyan betegségekkel szemben, mint például a daganatos megbetegedések, az Alzheimer-kór, vagy a cukorbetegség.
„Nem tudnék mást mondani, ami ennél kétpártibb lenne. Vessünk véget a ráknak!”
(Hogy a 252 féle ráktípus közül melyikre gondolt pontosan, azt nem tette hozzá – szerk.)
Az afganisztáni csapatkivonást illetően azt mondta: vannak olyan amerikai katonák az ázsiai országban, akiknek már a szüleik is ott szolgáltak.
„Megfizettünk Oszama Bin Ladennek, csökkentettük az al-Kaida terrorfenyegetését Afganisztánban, és most, két évtizeddel később ideje, hogy hazahozzuk a csapatainkat”
– fogalmazott.
Egyúttal sürgette a kongresszust, hogy tegyen lépéseket a rendvédelmi szervezetek reformja érdekében, kiemelve, hogy helyre kell állítani a bizalmat a bűnüldöző szervek és az emberek között. A republikánusok ellenvetéseire utalva úgy fogalmazott:
„együtt kell működnünk, hogy konszenzusra jussunk, de végezzük el a feladatot jövő hónapig, George Floyd halálának első évfordulójáig”.
(Érdekes politikai üzenet az, amely szerint egy bűnöző halála bármiféle viszonyítási alapot képez egy ország életében – szerk.)
A bevándorlást nélkülözhetetlennek nevezte az Egyesült Államok szempontjából, és felszólította a törvényhozókat, tegyenek lépéseket a „számtalan ember ügyében”, akik állampolgárságra vágynak.
„Harminc éve beszélnek a politikusok a bevándorlási reformról, de semmit nem tettek. Ezt ideje kijavítani”
– szögezte le.
Több mint egy órás beszédének végén az elnök a január 6-i Capitolium elleni támadást egzisztenciális válságnak nevezte, amely „próbára tette a demokráciát”. Úgy vélte, a küzdelem nem ért véget, „a világ autokratái” ugyanis az amerikai demokrácia megszűnésére fogadtak. (Hogy ki számít autokratának, azt ő dönti el! – szerk.)
„Be kell bizonyítanunk, hogy tévedtek. Csak annyit kérek, hogy tegyük meg a magunkét mindannyian. Az autokraták nem fogják megnyerni a jövőt. Mi fogjuk. Amerika fogja megnyerni”
– fogalmazott.
MTI, 2022plusz
Kiemelt kép: cbs.com
