Az elhibázott szankciós politika és a szankciós infláció folyományaként kialakult, rendkívüli pénzpiaci környezetben a kamatok drasztikusan megnövekedtek, ezért a kormánynak folyamatosan rendkívüli és jelentős segítséget nyújtó intézkedéseket kell hoznia a családok védelme érdekében. Meg kell őrizni a családok pénzügyi stabilitását, és meg kell őrizni a lakhatás biztonságát is – jelentette ki hétfői közleményében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kiemelte, a kormány továbbra is vizsgálja, milyen eszközökkel tudná a lakosságot hatékonyan védeni ebben a helyzetben

A kormány 2023. június 30-ig meghosszabbította a 2022 januárjában bevezetett kamatstopot, valamint arról is döntött, hogy kiterjeszti annak hatályát. Ennek értelmében a kamatstop már a legfeljebb ötéves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott, államilag nem kamattámogatott jelzáloghitel-szerződéseket is megvédi a drasztikus kamatnövekedéstől.

Összességében így a kamatstop már 350 ezer családot véd meg attól, hogy szankciós kamatfelárat kelljen fizetnie, amelyből 284 ezret tesz ki a kamatstop hatálya alá eddig is tartozók száma (őket érinti a hosszabbítás), valamint további 66 ezret az újonnan érintettek köre (rájuk vonatkozik a kiterjesztés) – olvasható a közleményben.

A kormány döntése értelmében a szankciós kamatfelár a családoknál marad, ami számukra 2022-ben 80 milliárd forintot jelent, 2023 első félévében pedig több mint 60 milliárd forintot ér el. Ez a 140 milliárd forintnyi támogatás marad tehát a családok zsebében. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kamatstopnak köszönhetően 2022-ben egy család 282 ezer forintot takarít meg, 2023 első félévében pedig 174 ezer forintra tehető az az összeg, amit a kormány intézkedésének köszönhetően nem kell kamatként megfizetnie.

„Megállapíthatjuk, hogy 2023 első félévében a kamatstop intézménye nélkül egy átlagos család törlesztőrészlete 55 százalékkal emelkedne” – hangsúlyozta a miniszter.

A kamatstop intézményének megszűnését követően a kamatok a szerződésekben meghatározott szintre állnak vissza. A döntés a pénzügyi szektornak is előnyös, hiszen a bedőlő hitelek komoly kockázatot jelentenének minden szereplő számára.

A kormány továbbra is folyamatosan vizsgálja, hogy milyen eszközökkel védheti meg leghatékonyabban a magyar lakosság biztonságát, és a magyar gazdaság versenyképességét. „Ezért védtük meg a rezsicsökkentést, ezért hosszabbítottuk meg az üzemanyagárstopot és az élelmiszerárstopot, ezért emeljük a nyugdíjakat, és emiatt indítottuk el az energiaintenzív kkv-k támogatási programját is” – sorolta végezetül Nagy Márton.

Forrás: Magyar Hírlap

Kiemelt kép: Magyar Nemzet