Ukrajna semlegessége nem ér semmit, egy mostani felosztás csak tüneti kezelés lenne Robert C. Castel izraeli biztonságpolitikai szakértő, a Neokohn munkatársa szerint, aki a Mandinernek nyilatkozott.
Nincsenek háttérinformációim a kiszivárgott béketervvel kapcsolatban, de azt már megtanultuk, hogy ebben a háborúban csupán egyetlen dolog nem létezik, az „olyan-nem-létezik” – mondta a Mandiner kérdésére a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint mivel nincsenek meg az eszközei arra, hogy a béketerv hitelességének kérdését vizsgálja, az egyetlen dolog, amit elemezni tud, az a terv működőképessége.
Ami nem életszerű, az az, hogy jelenleg tárgyalások vannak folyamatban, és
a tárgyalások közepén Oroszország úgy mond le egy igen fontos kártyáról, hogy nem kap érte semmit cserébe
– hangsúlyozza Castel.
Ha létezik egy qui pro quo, akkor ennek az lesz a jele, hogy az oroszok nem tűz alatt fognak visszavonulni, és kapnak valamit cserébe Herszonért. Ezek a jelek, amikre érdemes odafigyelni az elkövetkező napokban. Az analógia itt Izrael 2000-es visszavonulása Libanonból, illetve a kubai rakétaválság lezárása, amikor a Kubából kivont rakétákért cserébe az USA Törökországból vont ki rakétákat – fejti ki a Mandinernek Robert C. Castel.
Ennek magyarázata az, hogy mikor egy állam azt fontolgatja, hogy kilép egy háborúból, akkor számításba veszi a legtágabb értelemben vette erőviszonyokat, és a garanciákat arra, hogy a szembenálló fél tartani fogja magát a tűzszünetben foglaltakhoz. Sajnos a végtelenített ukrán konfliktus egyik tapasztalata, hogy az erre vonatkozó nemzetközi garanciák semmit sem érnek – erre példának Castel az 1994-es Budapesti Memorandumot hozza.
Ukrajna ígérete a semlegességre annyit sem ér, mint a papír, amire a szerződést rányomtatják
– vélekedik Castel. Mint mondja: Oroszországnak semmi garanciája nincs arra, hogy Ukrajna nem válik még inkább egy de facto, ha nem is de jure NATO-tagállammá. Ukrajnának pedig semmi garanciája nincs arra, hogy Oroszország nem próbálja meg rövid időn belül újra megtámadni. A szerződésről kiszivárgott részletek kicsit olyanok, mintha az izraeli-palesztin konfliktust valaki azzal próbálná lezárni, hogy kettéosztja Jeruzsálem óvárosát. Azaz egy megválaszolt kérdés mellett tucatnyi más kérdés maradt megválaszolatlanul – elmélkedik a Mandiner számára Robert C. Castel.
Ahhoz, hogy ez a tűzszüneti vagy béketerv működjön, választ kell adni egy sor kérdésre, amelyek válasz hiányában öt perc alatt felrobbanthatják az egyezményt
– véli a szakértő.
Ha ugyanis a háború egyik kiváltó oka a NATO kelet felé való terjeszkedése volt, akkor kérdés, hogy milyen garanciákat kap ezzel kapcsolatban Oroszország. Ha egy másik elképzelés volt a háború oka, ami Castel szemében naivnak számít, nevezetesen hogy Oroszország megijedt attól, hogy úgymond a demokrácia közeledik a határaihoz, akkor kérdés, hogy mit tesz a Nyugat annak érdekében, hogy az oroszok a jövőben ne ijedezzenek többet. Ha pedig a kiváltó ok Ukrajna kisebbségpolitikája volt, akkor kérdés, hogy milyen garanciákat tudnak kapni a kisebbségek és anyaországaik a jogaik tiszteletben tartására, miközben az EU eddig sem tudta garantálni a kisebbségi jogokat saját határain belül?
Ha végül a kiváltó ok két kelet-európai nagyhatalom közötti gazdasági-energetikai versengés volt, akkor vajon miként osztják el egymás közt a piacot úgy, hogy ne vezessen újabb háborúhoz a konkurálás? Milyen garanciákat kap Ukrajna, hogy a 2014-es és a 2022-es kaland nem ismétlődik meg a közeljövőben?
Robert C. Caster szerint mindent összevetve a „két megye nekem, két megye neked” esetleges tervezete csupán egy
igen felületes tüneti kezelés lehetne egy olyan geopolitikai válságban, ami az egyik legfontosabb globális törésvonalat feszegeti.
Ne álltassuk magunkat azzal, hogy ilyen könnyen megússzuk a dolgot! – zárja gondolatait a kiszivárgott állítólagos béketervről Robert C. Castel a Mandiner számára.
A teljes cikk ITT olvasható
Címlapkép: AFP / Sergey Bobok
