Egy templom felszentelését ünnepelve a hely névadó szentjét tiszteljük, akinek védelme alá helyezi magát a hívek közössége. Ma, a római Szent Péter- és Szent Pál-bazilika felszentelésének ünnepén tehát a két fő apostolt tiszteljük, és kérjük, közbenjárásukkal segítsenek bennünket.
A Szent Péter-bazilika helyén álló első templomot 326 és 350 között I. (Nagy) Konstantin császár és fia, II. Constantius emelte Szent Péter sírja fölé a kereszténység győzelmének jegyében. A mai székesegyház 1506 és 1626 között épült.
Már V. Miklós pápa tervbe vette 1450-ben egy új bazilika építését, mert a Konstantin-féle építményen erősen meglátszottak a több mint ezer esztendő viszontagságai. II. Gyula pápa, aki az Egyház nagyságát, szépségét és szentségét kívánta méltó módon kifejezésre juttatni az új templomban, itt akarta fölállíttatni a saját síremlékét is. A tervrajz elkészítésével Donato Bramantét bízta meg. Bramante a Kr. e. 27-ben épült kerek Pantheon és a Forum Romanumon álló Maxentius-féle csarnokbazilika mintájára centrális, egyenlő szárú kereszt alakú épületet tervezett, hatalmas kupolával. 1506. április 18-án tették le az alapkövét.
X. Leó pápa Raffaello Santit nevezte ki Bramante utódjává, aki Giuliano da San Gallo és Fra Giocondo da Verona építészeket kapta segítőül.
A 72 éves Michelangelo Buonarroti azzal a feltétellel vette át a feladatot, hogy semmiféle pénzt nem kap érte, mert egyedül Isten iránti szeretetből és Szent Péter apostol iránti tiszteletből végzi a munkát. Egy 1547. január 1-jei pápai brevével Michelangelo a tervezésben szabad kezet kapott, és visszatért Bramante elképzeléséhez, amit a költségek miatt később leegyszerűsített, de méltóságteljesebbé is tett. Halálakor már állt az új bazilika három hajója a kupola alapzatával és vázával együtt. IV. Piusz pápa parancsára utódainak, Vignolának és Pirro Ligoriónak szigorúan követniük kellett Michelangelo terveit. Az azóta is a világ egyik legnagyobb templomának számító bazilikát 1626. november 18-án szentelték föl.
Szent Pál-bazilika
A teljes nevén, Falakon kívüli Szent Pál-bazilika az apostol sírja fölé emelt római főtemplom. Pál sírhelyét már a II. században az Ostiába vezető út mellett tisztelték. A legkorábbi márvány síremlék cellája fölé Nagy Konstantin császár kisebb bazilikát emeltetett, melyet I. Szilveszter pápa 324. november 18-án szentelt föl. Később a zarándokok tömege miatt ezt a templomot császári rendeletre kibővítették. Ciriades építész hatalmas öthajós, nyolcvanoszlopos, előcsarnokos bazilikája 1823-ban leégett; a mai főtemplom a keresztény világ adományaiból Luigi Poletti tervei szerint épült, IX. Piusz pápa 1854-ban szentelte föl.
Forrás: Magyar Kurír
Fotó: Wikipédia; British Museum
