Olvasónk írta:
Kezdjük ott mi is az a snúr? Akik olyan idősek, mint én azok mind ismerik ezt az egyszerű játékot, amelynek lényege, hogy pénzérméket kell dobálni mindenkinek a meghúzott vonalra, és ha valakié ott landolt, akkor már csak az nyerhet ha egy másvalaki az ottani érme tetejére dobja a sajátját, vagy az érméjével kipenderíti a másikét onnan. Mi ezt 10 -20, maximum 50 filléresekkel játszottuk gyerekként, a jeges pénzünkből. Fillérjeink sincsenek már és nem kell már a lovaskocsival hordott jégtömböket a zöldséges Kupsa nénitől felsegíteni senkinek sem az emeletekre, helyenként filléreket is kapva „Timur és csapatának” helyi újabb jótéteményeiért. Kupsa néni sincs már ott a tornácos zöldséges üzletével.
A Blaha Lujza tér szuper snúrpálya! Először is ott milliók repültek a vonalra, talán ki is ütöttek egyes helyezetteket. Amikor már ideje lett volna használatba venni, jócskán akadtak csúszások, csúsztatások! Most az átadást követően pedig, vonal az van bőven, a hatalmas burkolaton mindenfelé találhatunk, de azért ott mi nem dobálnánk pénzt – máshol sem kéne.
Nem kívánok sem fogadatlan prókátor lenni, sem magamra venni az illetékes szakértői véleményformáló szerepét, de szakmai véleménynyilvánítást (ami egyébként szabad – EU Alapjogi Charta / 11. – tehát az un. jobboldalnak is) nem láttam, így szakmai érintettségemnél fogva néhány gondolattal szeretnék gyönyörű hivatásunk – de nem az azzal visszaélők – védelmében szót ejteni.
A Blaha Lujza tér rendezési terveit Dalányi László néhai egyetemi tanárom – egy időben hivatali felettesem is – készítette. Így írt róla nekrológjában megemlékezve, szintén egykori egyetemi tanárom, prof. Jámbor Imre: ”valamennyiünknek, akik ma itthon kerttervezéssel, szabadtér építészettel foglalkozunk, a szó legnemesebb értelmében tanítója és mestere volt. Dalányi László… Demonstrátorként már egyetemi tanulmányai alatt részt vett az Ormos Imre által vezetett Kerttervezési Tanszék tervezési, kutatási munkáiban. 1950-ben szerzett mérnöki oklevelet táj- és kertépítészet szakterületen. Végzés után rövid ideig a Fővárosi Kertészeti Vállalat Kertépítési Főosztályán építésvezetőként dolgozott”.
Bardóczi Sándor főtájépítész, az internetes blogján; In Memoriam Dr. Dalányi László c. írásában 2007-ben ezt írta:” Hírlett, hogy az ÉVM Műszaki és Tervezési Osztályának Főosztályvezetőjeként igen sokat tett annak érdekében, hogy a táj – és kertépítészeti szakma megtalálja kapcsolódási (vagy legalább túlélési) pontjait az építésügy útvesztőjében. Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának első elnökeként a magyarországi épített és természeti örökség megőrzésnek megszervezése volt a feladata. Minderről ifjú titánokként vajmi keveset tudtunk.”
Nem tudom, hogy Bardóczi Sándornak tudomása volt e arról, hogy a Blaha Lujza teret kik tervezték, de az biztos, hogy nem csak a tér szerkezeti értékeit, de az egykori jelentős műalkotást is degradálóan megváltoztatták. Az eredeti összetett kompozíciójú csorgó díszkút és medence, Fekete Dániel alkotása eltűnt, és most csak egy burkolati lefolyóba torkolló vizes fémfelületként megmaradt torzó emlékeztet rá.
A Köztérkép gyűjteményében látható az egykori alkotás fotója (Feltöltő: Ády, 2019.08.13.)
Neszták Béla írta oda a megjegyzését, 2009.02.03.-án: „a 600×600 cm 25 cm magas kőmedencében 120-130- cm fémcsöveken fémernyők. Az archív felvételeken látszik, hogy eredetileg több UFO is volt, de ezek időközben elhagyták ezt a koszos teret.”
Nem szorulnak védelemre a Lépték Terv Tájépítész Iroda kiváló alkotói, de elég csak belepillantani a Közbeszerzési Hatóság 2021/118 értesítő számú, 2021 06 22-én kiadott feladatmeghatározására:
„Nyertes ajánlattevő főbb feladatai:
— Tervezési és kivitelezési feladatok a Blaha Lujza tér rekonstrukciója projekt megvalósításához
— Kiviteli tervek átdolgozása a BKK Zrt által kiadott Tervezési diszpozíció alapján,….
A részletes tervezési feladatot a Tervezési diszpozíció tartalmazza.
Kivitelezési munkák főbb mennyiségei:
— térkő burkolat, teljes pályaszerkezettel – 5642 m2
— látványbeton fal/támfal készítése – 217 fm
— bordó köztéri szék kihelyezése – 84 db
— burkolatba süllyesztett vízjáték fúvóka – 38 db
— gomba szökőkút (3 fúvókás) – 1db
— nagykockakő burkolat építése – 1150 m2
— beton térkő útburkolat építése – 1400 m2
— beton térkő járdaburkolat építése – 2550 m2
— öntött aszfalt járdaburkolat építése – 1304 m2
— jelzőlámpás csomópontok átalakítása – 3 db
— Aluljáró felújítás – 1100 m2
— Csatornaépítés – 257 fm
— vízvezeték építés – 280 fm
— 10 kV-os kábel fektetés – 295 fm”
Egy ilyen receptúrából Széll Tamás – és úgy tűnik a Lépték Terv Iroda – főzési tudománya kell, hogy abból „ehető” produktum legyen.
A véleményem szerint, minden alkotói egyedi szellemiséget nélkülöző téralakítás méltatlan a helyhez! Hogyan lehetséges egy ilyen jellegű kiviteli tervet átdolgoztatni, már elnézést, de egy technikai felsorolású lista szerint?
További kérdés, hová lett Tarlós István főpolgármester úrék által elkészített, eredeti tervdokumentáció tartalmának pénzügyi háttere, a lift, a buszváró, a közösségi kiállítótér, a kávézó?
K. Hlatki Katalin, Budapesti Zöldkalauzban a régi térre vonatkozóan: p.92. Blaha Lujza tér: „ …A fásítást a Fővárosi Kertészet 20-25 éves fákkal készítette el, hogy mielőbb beálljon a kis park…”. Igen, ahogy hallottuk Karácsony Gergely főpolgármester úrtól; a fáknak az a tulajdonsága, hogy idő kell amíg megnőnek, utalva arra, hogy a „szuperzöld fásítás” bizony alig látszik jelenleg! Bardóczi úr bizonyára tudja – de szerintem már mindenki- hogy léteznek átültethető túlkoros fák is, faiskolákban.
IN MEMORIAM DALÁNYI LÁSZLÓ!
Olvasónk Kós Károly díjas nyugalmazott vezető tervező, táj – és kertépítész
- 12.11.
Nyitókép: A felújított budapesti Blaha Lujza tér 2022. december 12-én.
MTI/Balogh Zoltán
