A külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvényt még 2017 áprilisában fogadta el a magyar parlament, azonban az Európai Unió Bírósága – bár a törvény célját, vagyis a civil szervezetek nagyobb átláthatóságát elismeri – tavaly júniusban az uniós joggal ellentétesnek ítélte annak eszközeit. Ezekre figyelemmel a kormány a 2017-es törvény hatályon kívül helyezésével egy időben új, az európai uniós joggal konform szabályozás megalkotására tett javaslatot.
Varga Judit igazságügyi miniszter tudatta, hogy ez a javaslat semmivel sem ró nagyobb terhet a civil szervezetekre az eddigieknél, és nem kér többet, mint ami korábban is elvárás volt: transzparens működést.
A finanszírozás átláthatóvá tételének céljával az Európai Unió Bíróságának nem volt problémája, sőt ezt a testület meg is erősítette, csupán az eszközök tekintetében kértek módosítást. Az új szabályozásról szóló javaslat értelmében mindazon egyesületről és alapítványról, amelynek tárgyévi mérlegfőösszege eléri a húszmillió forintot, az Állami Számvevőszéknek külön törvényben meghatározott módon, évente összefoglaló jelentést kell közzétennie. A civil szervezetek vonatkozásában a beszámolókészítés és -közzététel már a 2017. évi LXXVI. törvény előtt is évtizedek óta fennálló követelmény volt, amelyet a magyar jog 1992 óta folyamatosan előír.
Bár jelenleg a civil szervezetek nem kötelesek elektronikus úton benyújtani a beszámolót, de a kor követelményeinek megfelelően ez az opció is rendelkezésükre áll, amivel számos szervezet eddig is élt. A törvényjavaslat ezt a gyakorlatot is kötelezettségként határozza meg ötmillió forint mérlegfőösszeg felett.
A nem ismert külföldi forrásból származó támogatás megfelelő eszköz lehet külföldi érdekcsoportok kezében ahhoz, hogy magyarországi közösségi célok helyett a saját érdekeiket juttassák érvényre, hiszen konkrét politikai vagy gazdasági döntés meghozatalára, az állam demokratikus intézményrendszerének működésére is irányulhat. Ezek kockázatot jelenthetnek Magyarország nemzetbiztonságára és szuverenitására. A magyar álláspont szerint azonban átláthatatlan hátterű és senki által meg nem választott, illegitim nem kormányzati szervezetek nem határozhatják meg a magyar kormányzati politikát.
Fontos hangsúlyozni, hogy a civil szervezetek esetében az ellenőrzés csupán törvényességi vizsgálatot jelent, az Állami Számvevőszék csak a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek gazdálkodásának jogszerűségét vizsgálhatja.
A javasolt szabályozásban szerepelő rendelkezések nem alkalmasak arra, hogy befolyásolják a civil szervezetek működését, viszont a tájékozódni, a civil szervezetek működését figyelemmel kísérni kívánó támogatók és más polgárok számára segítik a tájékozódást, és ezzel az átláthatóságot mind a tagok, mind a társadalom más tagjai számára, ami végső soron hozzájárulhat a civil szervezetek iránti bizalom erősítéséhez.
Minderről részletesebben itt olvashatnak.
